PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT ELSŐ
LEVELE
- Pál, Jézus Krisztusnak Isten
akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, az
atyafi.
Gal.
1,1., Csel.
18,17.
- Az Isten gyülekezetének, a mely
Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek,
elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk
Jézus Kriszus nevét segítségül hívják bármely
helyen, a magokén és a miénken:
1 Kor.
6,11.
- Kegyelem néktek és békesség
Istentol, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus
Krisztustól.
2
Kor. 1,2., Róm.
1,7., Eféz.
1,2.
- Hálát adok az én Istenemnek mindenkor
ti feloletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a
Krisztus Jézusban adatott,
Eféz.
1,15., Eféz.
1,16., Róm.
1,8.
- Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok o
benne, minden beszédben és minden ismeretben,
Kol.
1,9., Kol.
1,11., Kol.
2,5., Kol.
2,7., 1 Kor. 12,8.
- A mint megerosíttetett ti bennetek a
Krisztus felol való bizonyságtétel.
Róm.
1,16., 2
Kor. 1,21.
- Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék
nélkül nem szukölködtök, várván a mi Urunk Jézus
+ Krisztusnak megjelenését,
Zsolt. 34,11., Fil.
3,20., Tit.
2,13.
- A ki meg is erosít titeket mindvégig
+ feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak
napján.
2
Kor. 1,21., Kol.
1,22., 1
Thess. 3,13., 1
Thess. 5,23.
- Hu az Isten, ki elhívott + titeket az
o Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való
közösségre,
1
Thess. 5,24., Ján.
15,5., Róm.
8,16., Róm.
8,17.
- Kérlek azonban titeket atyámfiai, a
mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan
egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek
szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon
értelemben + és ugyanazon véleményben.
Fil.
3,16., Fil.
2,2., Fil.
2,3., Fil.
2,15., Fil.
2,16.
- Mert megtudtam feloletek atyámfiai a
Kloé embereitol, hogy versengések vannak köztetek.
Jak.
3,16.
- Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt
mondja: Én Pálé vagyok, + én meg Apollósé, én meg
Kéfásé, én meg Krisztusé.
1 Kor. 3,3., 1 Kor. 3,9., Csel.
18,24., Csel.
18,26.
- Vajjon részekre osztatott-é a
Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek,
vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg?
Mát.
28,19.
- Hálákát adok az Istennek, hogy
senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust
+ és Gájust,
Csel.
18,8., Róm.
16,23.
- Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam
nevére kereszteltem.
- Megkereszteltem azonban Stefana
házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit
mást kereszteltem volna.
1 Kor.
16,15., 1 Kor. 16,17.
- Mert nem azért küldött engem a
Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot
hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy
a Krisztus keresztje hiá bavaló ne legyen.
1 Kor. 2,4., 1 Kor. 2,13., 2
Pét. 1,16.
- Mert a keresztrol való beszéd
bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk,
kik megtartatunk, Istennek ereje.
Róm.
1,16., 2 Kor.
4,3.
- Mert meg van írva: Elvesztem a
bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek
értelmét elvetem.
Ésa.
29,14.
- Hol a bölcs? + hol az írástudó? hol
e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é
Isten e világnak bölcseségét?
Jób.
12,17., Ésa.
33,18., Jób.
17,20.
- Mert minekutána az Isten
bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség
által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az
igehirdetés bolondsága álta l tartsa meg a hívoket.
Mát.
11,25., Luk.
10,21., Róm.
1,19., Róm.
1,23.
- Mert egyfelol a zsidók jelt
kívánnak, másfelol a görögök bölcseséget
keresnek.
Mát.
12,38., Ján.
4,48.
- Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint
megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a
görögöknek pedig bolondságot;
1 Kor. 2,2., Mát. 11,16., Ján.
6,61., Róm.
9,32., Luk.
2,34., 1 Kor. 2,14.
- Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy
zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek
hatalmát és Istennek bölcseségét.
Róm.
1,16., 1 Kor. 1,30., Kol. 2,3.
- Mert az Isten bolondsága bölcsebb az
embereknél, és az Isten erotelensége erosebb az
embereknél.
- Mert tekintsétek csak a ti
hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak
bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan
nemesek;
Mát.
11,25., Ján.
7,48., Jak.
2,5.
- Hanem a világ bolondjait választotta
ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket;
és a világ erotleneit választotta ki magának az
Isten, hogy meg szégyenítse az eroseket;
- És a világ nemteleneit és
megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és
semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:
- Hogy ne dicsekedjék o elotte egy
test sem.
Róm.
3,27., Eféz.
2,9.
- Tole vagytok pedig ti a Krisztus
Jézusban, ki bölcseségül lon nékünk Istentol, és
igazságul, szentségül + és váltságul:
Jer.
23,5., Jer.
23,6., Róm.
4,25., 2
Kor. 5,21., Ján.
17,19.
- Hogy, a mint meg van írva: A ki
dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.
Ésa.
65,16., Jer.
9,23., Jer.
9,24., 2
Kor. 10,17.