PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSŐ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

  1. A köztetek lévo presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendo dicsoségnek részese;
    Tit. 1,5., 1 Tim. 5,17., 2 Ján. 1,1., Ján. 15,27., Ján. 19,35., Róm. 8,17., Róm. 8,18.
  2. Legeltessétek az Istennek köztetek lévo nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésbol, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésbol, hanem jóindulattal;
    Csel. 20,28., 1 Kor. 9,16., Tit. 1,7., Tit. 1,11.
  3. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.
    2 Kor. 1,24., Luk. 22,26., 2 Thess. 3,9.
  4. És mikor megjelenik a fopásztor, elnyeritek a dicsoségnek hervadatlan koronáját.
    1 Pét. 2,25., 1 Pét. 1,4., Jak. 1,12., 1 Kor. 9,25.
  5. Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.
    Eféz. 5,21., Fil. 2,3., Péld. 3,34., Jak. 4,6.
  6. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.
    Jak. 4,7., Jak. 4,10., Jób. 22,29.
  7. Minden gondotokat o reá vessétek, mert néki gondja van reátok.
    Zsolt. 37,5., Mát. 6,25., Zsid. 13,5.
  8. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen:
    1 Pét. 4,7., Jel. 12,10., Jób. 1,7., Luk. 22,31.
  9. A kinek álljatok ellen, erosek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévo atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.
    Jak. 4,7., Eféz. 6,12., Eféz. 6,13., Fil. 1,30.
  10. A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az o örök dicsoségére hívott el minket a a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, o maga tegyen tökéletesekké, erosekké, szilárdakká és állhatatosokká,
    1 Pét. 1,15., 1 Thess. 2,12., Zsid. 13,21.
  11. Övé a dicsoség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
    Eféz. 3,16.
  12. Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hu atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok.
    2 Kor. 1,19., 1 Thess. 1,1., 2 Thess. 1,1., Csel. 17,4., Róm. 5,2.
  13. Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.
    1 Pét. 1,1., 1 Kor. 9,5., Csel. 12,12.
  14. Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok.
    Róm. 16,16., 1 Kor. 16,20.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.