A
Textus Receptust
szövegét
Rotterdami Erasmus állította össze
1515-ben, az akkor
rendelkezésére álló
kései,
bizánci (vagy más
néven szír)
szövegtípusú kéziratok
alapján. A szöveg legnagyobb
részében két, bázeli
kolostor könyvtárából
származó, inkább másodlagos
kéziratra
hagyatkozott. Mivel volt olyan rész, ami a
Jelenések könyvébõl
nem állt rendelkezésére, azt a
Vulgatából visszafordította,
ezért lehetséges az, hogy van olyan
része a Textus Receptusnak,
amelyik egyetlen görög kéziratban sem
szerel.
A következő
rész a Comma Johanneum nevezetű
szövegváltozat
történetéről
ad felvilágosítást:
"Erasmus bírálói
közül is
kiemelkedett Stunica, Ximenes poliglottájának
egyik szerkesztője,
aki azzal vádolta Erasmust, hogy a János
levelének első
fejezetéből kihagyott egy részt,
nevezetesen az
úgynevezett
trinitárius formulát: "mert
hárman
vannak, akik bizonyságot
tesznek a mennyben, az Atya, az Ige, és a Szent
lélek: és ez a
három egy, és hárman vannak, akik
bizonyságot tesznek a földön...
" (I.Ján. 5:7-8, a Károli
fordításban). Erasmus erre azt
felelte, hogy egyetlen
görög nyelvű
kéziratot sem talált, amely
e szavakat tartalmazta volna, noha a második
kiadás elkészítése
során több olyat is megvizsgált, amelyet
az első kiadás
alkalmával még nem állt
módjában. Egy óvatlan pillanatban
Erasmus azt az ígéretet tette, hogy a Comma
Johanneum-ként ismert
szakaszt beveszi a szövegbe, ha akár egyetlen
görög kézirat is
előkerül a jövőben, amely ezt
tartalmazza. S ahogy ez
ilyenkor
lenni szokott, "találtak" egy ilyen kéziratot -
vagy
rendelésre készítettek egyet! A jelek
szerint a "bizonyíték"
1520 körül készült Oxfordban, egy
Froy (vagy Roy) nevű ferences
barát keze munkáját
dicsérve, aki a latin Vulgata vitatott
szavait görögbe ültette át.
Így Erasmus ezt a szakaszt műve
harmadik kiadásában (1522) már
fölvette a szövegbe,
mindazonáltal egy tartalmas lábjegyzetben (amely
a magyarázatokat
tartalmazó kötetbe került) jelezte
fönntartásait és abbéli
gyanúját, hogy a kéziratot
kifejezetten az ő meghazudtolására
gyártották.
Erasmus ideje óta megvizsgált
görög
kéziratok ezrei között csupán
nyolcat ismerünk, amely ezt a
szakaszt tartalmazza. E nyolc közül
négyben a Comma a
szövegben
található, a négy másikban
pedig széljegyzetként, egyéb
szövegváltozatokként van
feltüntetve. Ez a nyolc kézirat a
Gregory-Aland-féle számozás szerint a
következő:
61: a
Codex Montfortianus, kora 16. századi kézirat, a
Trinity
College-ban, Dublinban őrzik. Egy olyan 10.
századi, az
oxfordi
Lincoln College-ban őrzött kézirat
alapján másolták, amelyben
nincs benne a Comma. A kódexben
található betoldások a latin
szövegre vezethetők vissza.
88 (v.r): egy 16. századi bejegyzés
szerinti szövegváltozat, amely a 12.
századi nápolyi Codex
Regusban található.
221 (v.r): az oxfordi Bodleian Library egyik
10. századi kéziratába betoldott
szövegváltozat
429 (v.r):
egy Wolfenbüttelben található 15.
századi kézirathoz fűzött
szövegváltozat.
629: a vatikáni Codex Ottobonianus. A 14.
században készült , s a
görög szöveggel párhuzamosan a
latin
szöveget is tartalmazza, amelyhez a görög
szöveget
hozzáigazították
636 (v.r): egy 15. századi nápolyi
kézirathoz fűzött
szövegváltozat
918: egy 16. századi, a
spanyol Escorialban található kézirat.
2318: egy 18. századi
kézirat (a romániai Bukarestben) amely a Kelemen
féle Vulgata
jellegét viseli magán.
A Comma legkorábbi
ismert idézete
egy 4. századi latin nyelvű értekezés,
amely a Liber apologeticus
cimet viseli és amelyet Priscillanus vagy
tanítványa, a hispán
Instantius püspök művének
tulajdonítják. A Comma
valószínűleg
- mint annak részlete - a három
tanúság képletes
magyarázatából
eredeztethető, és egy latin nyelvű
kéziratnak az
I. Jánoshoz
fűzött lapszéli jegyzete lehetett, ahonnan az 5.
század folyamán
valahogyan bekerült a régi latin
Biblia
szövegébe. A szakaszt a
latin Vulgata szövegében Kr. u. 800
előtt nem
fordul elő. Annak
fényében, hogy a latin Vulgata
Kelemen-féle kiadásában (1592)
helyet kapott, 1897-ben a római Szent
Inkvizíció hivatala XIII.
Leó által is jóváhagyva
és megerősítve kinyilatkoztatta, hogy
nem ajánlatos tagadni, hogy e szakasz János
levelének eredeti és
hiteles része. Mindazonáltal korunk
római katolikus tudósai közül
is többen fölismerték, hogy
ezek a szavak nem találhatók meg a
görög Újszövetségben;
például az
Újszövetség kétnyelvű
kiadásában, amelyet Bover,
Merk, Nolli és Bogles szerkesztett, a Comma a tridenti
zsinat által
elfogadott Vulgata szövegében benne van,
míg a latinnal szemközti
görög szövegből kimaradt." - Forrás: Bruce M.
Metzenger és Dart D. Ehrman - Az
újszövetség szövege 166
és 167 oldal