MÓZES
ÖT KÖNYVE ÉS A
HAFTÁRÁK
Szerkesztette:
DR. HERTZ J. H.
A BRIT BIRODALOM FŐRABBIJA
NUMERI
1 2 3
4 5
6 7
8 9
10 11
12 13
14 15
16 17
18 19
20 21
22 23
24 25
I. Bemidbar.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szinaj sivatagában, a találkozás sátrában, a második hónap első napján, a második évben, miután kimentek Egyiptom országából, mondván:
Állítsátok össze Izráel fiai egész községének számát családjaik, atyáik háza szerint, a nevek számával, minden férfit fejenként.
Húsz évestől fölfelé mindenkit, aki hadba vonulhat Izráelben, számláljátok meg őket seregeik szerint, te és Áron.
És veletek legyen egy-egy férfiú törzsenként, mindegyik az ő atyái házának feje.
És ezek a férfiak nevei, akik mellettetek álljanak: Reúbénből Elícúr, Sedéúr fia;
Simeónból Selúmiél, Cúrísaddaj fia;
Jehúdából Nahsón, Ammínádáb fia;
Jisszákárból Netánél, Cúár fia;
Zebúlonból Elíáb, Hélón fia;
József fiaiból: Efráimból Elisámá, Ammíhúd fia; Menasséból Gamlíél, Pedácúr fia;
Benjáminból Abídán, Gideóni fia;
Dánból Ahíezer, Ammísaddaj fia;
Ásérból Pageíél, Okrán fia;
Gádból Eljászáf, Deúél fia;
Naftálíból Ahírá, Énán fia.
Ezek a község összehívottjai, atyáik törzseinek fejedelmei, Izráel ezreinek fejei ők.
És Mózes és Áron vette ezeket a férfiakat, akik megneveztettek név szerint.
És az egész községet egybegyüjtötték a második hónap első napján és jelentették származásukat családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé, fejenként.
Amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy számlálta meg őket Színaj sivatagában.
És voltak Reúbén, Izráel elsőszülöttjének fiai, leszármazottjaik, családjaik szerint atyáik háza szerint, a nevek számával, fejenként, minden férfi, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak Reúbén törzséből voltak: negyvenhatezer és ötszáz.
Simeón fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, azok akik megszámláltattak, a nevek számával, fejenként, minden férfi húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Simeón törzséből voltak: ötvenkilencezer és háromszáz.
Gád fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Gád törzséből voltak: negyvenötezer és hatszázötven.
Jehúda fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Jehúda törzséből voltak: hetvennégyezer és hatszáz.
Jisszákár fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Jisszákár törzséből voltak: ötvennégyezer és négyszáz.
Zebúlon fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Zebúlon törzséből voltak: ötvenhétezer és négyszáz.
József fiaiból: Efráim fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Efráim törzséből voltak: negyvenezer és ötszáz.
Menasse fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Menasse törzséből voltak: harminckétezer és kétszáz.
Benjámin fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Benjámin törzséből voltak: harmincötezer és négyszáz.
Dán fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Dán törzséből voltak: hatvankétezer és hétszáz.
Ásér fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Ásér törzséből voltak: negyvenegyezer és ötszáz.
Naftáli fiaiból, leszármazottjaik, családjaik szerint, atyáik háza szerint, a nevek számával, húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat,
azok, akik megszámláltattak, Naftáli törzséből voltak: ötvenháromezer és négyszáz.
Ezek a megszámláltak, akiket megszámlált Mózes és Áron és Izráel fejedelmei, tizenkét férfiú, egy-egy férfiú atyáik házából.
És voltak Izráel fiai, mind, akiket megszámláltak atyáik háza szerint húsz évestől fölfelé mindenki, aki hadba vonulhat Izráelben,
voltak valamennyien, akiket megszámláltak: hatszázháromezer és ötszázötven.
De a leviták atyáik törzse szerint nem számláltattak meg közöttük.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Csak a Lévi törzsét ne számláld meg és összegüket ne vedd föl Izráel fiai között;
hanem rendeld a levitákat a bizonyság hajléka fölé és összes edényei fölé és mind afölé, ami hozzávaló; ők vigyék a hajlékot és mind az edényeit és ők végezzék szolgálatát és a hajlék körül táborozzanak.
És amikor útnak indul a hajlék, bontsák le a leviták, és amikor táborozik a hajlék, állítsák föl a leviták; és az idegen, aki közeledik, ölessék meg.
És táborozzanak Izráel fiai, kiki a tábor helyén és kiki a zászlajánál seregeik szerint.
A leviták pedig táborozzanak a bizonyság hajléka körül, hogy ne legyen harag Izráel fiainak községén; és a leviták teljesítsék a bizonyság hajlékának őrizetét.
És Izráel fiai mind aszerint cselekedtek, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy cselekedtek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Kiki a zászlajánál, atyáik házának jeleivel táborozzanak Izráel fiai; a találkozás sátrával szemben köröskörül táborozzanak.
Azok, akik elől, kelet felől táboroznak: Jehúda táborának zászlajához tartozók, seregeik szerint; Jehúda fiainak fejedelme: Nahsón, Ammínádáb fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: hetvennégyezer és hatszáz.
És mellette táboroznak Jisszákár törzse és Jisszákár fiainak fejedelme: Netánél, Cúár fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: ötvennégyezer és négyszáz.
És Zebúlon törzse; zebúlon fiainak fejedelme: Eliáb, Hélon fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: ötvenhétezer és négyszáz.
Mind , akik megszámláltattak Jehúda táborában, voltak: száznyolcvanhatezer és négyszáz; seregeik szerint ők elsőnek induljanak.
A déli oldalon legyen Reúbén táborának zászlaja, seregeik szerint, Reúbén fiainak fejedelme: Elícúr, Sedéúr fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: negyvenhatezer és ötszáz.
A mellette táborozók legyenek Simeón törzse; Simeón fiainak fejedelme: Selúmiél, Cúrísaddaj fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: ötvenkilencezer és háromszáz.
És Gád törzse; Gád fiainak fejedelme: Eljászáf, Reúél fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: negyvenötezer és hatszázötven.
Mind, akik megszámláltattak Reúbén táborában, voltak: százötvenegyezer és négyszázötven; seregeik szerint; ők másodiknak induljanak.
Azután induljon a találkozás sátra, a leviták tábora a táborok közepén; amint táboroznak, úgy induljanak, kiki a helyén, zászlaik szerint.
Efráim táborának zászlaja seregeik szerint nyugat felől legyen; Efráim fiainak fejedelme Elisámá, Ammíhúd fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: negyvenezer és ötszáz.
És mellette legyen Menasse törzse; Menasse fiainak fejedelme Gamliél, Pedácúr fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: harminckétezer és kétszáz.
És Benjámin törzse; Benjámin fiainak fejedelme: Abídán, Gideóni fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: harmincötezer és négyszáz.
Mind, akik megszámláltattak Efráim táborában, voltak: száznyolcezer és száz; seregeik szerint; ők harmadiknak induljanak.
Dán táborának zászlaja észak felől legyen, seregeik szerint; Dán fiainak fejedelme: Ahíezer, Ammísaddaj fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: hatvankétezer és hétszáz.
És akik mellette táboroztak: Ásér törzse; Ásér fiainak fejedelme: Pageíél, Okrán fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: negyvenegyezer és ötszáz.
Naftáli törzse; Naftáli fiainak fejedelme Ahírá, Énán fia.
Serege és akik megszámláltattak, voltak: ötvenháromezer és négyszáz.
Mind, akik megszámláltattak Dán táborában, voltak: százötvenhétezer és hatszáz; ők utolsónak induljanak zászlaik szerint.
Ezek Izráel fiai, akik megszámláltattak atyáik háza szerint; a táboroknak mind a megszámláltjai, seregeik szerint voltak: hatszázháromezer és ötszázötven.
De a leviták nem számláltattak meg Izráel fiai között, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És úgy cselekedtek Izráel fiai, mind aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy táboroztak zászlaik szerint és úgy indultak, kiki családjai szerint, atyáik házai szerint.
És ezek Áron és Mózes nemzetségei azon a napon, amidőn az Örökkévaló Mózessel beszélt a Szinaj hegyen.
És ezek Áron fiainak a nevei: az elsőszülött Nádáb és Abíhú, Eleázár és Ítámár.
Ezek Áron fiainak, a fölkent papoknak nevei, akiket fölavattak, hogy papokká legyenek.
És meghalt Nádáb és Abíhú az Örökkévaló színe előtt, midőn odavittek idegen tüzet az Örökkévaló színe elé, Szinaj sivatagában, és fiaik nem voltak; és Eleázár és Ítámár szolgált mint pap, atyjuk, Áron színe előtt.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Hozd közelebb Lévi törzsét és állítsd őket Áron, a pap elé és szolgálják őt.
Teljesítsék az ő őrizetét és az egész község őrizetét a találkozás sátra előtt, végezvén a hajlék szolgálatát.
Őrizzék a találkozás sátrának minden edényét és Izráel fiainak őrizetét, végezvén a hajlék szolgálatát.
És add a levitákat Áronnak és fiainak, ők teljesen átadatnak neki Izráel fiai részéről.
És Áront és fiait rendeld arra, hogy teljesítsék papi tisztjüket; és az idegen, aki oda közeledik, ölessék meg.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
És én íme vettem a levitákat Izráel fiai közül az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött helyett Izráel fiai között, az enyémek legyenek a leviták.
Mert enyém minden elsőszülött; amely napon megöltem minden elsőszülöttet Egyiptom országában, megszenteltem magamnak minden elsőszülöttet, Izráelben, az embereket és barmokat; az enyéim legyenek. Én vagyok az Örökkévaló.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szinaj sivatagában, mondván:
Számláld meg Lévi fiait atyáik háza szerint, családjaik szerint, minden férfiszemélyt egy hónapostól fölfelé számláld meg őket.
És Mózes megszámlálta őket az Örökkévaló számára, amint megparancsoltatott neki.
Ezek voltak Lévi fiai, név szerint: Gérsón, Kehát és Merári.
És ezek Gérsón fiainak nevei, családjaik szerint: Libní és Simeí.
Kehát fiai családjaik szerint: Amrám és Jichár, Hebrón és Uzziél.
És Merári fiai családjaik szerint: Mahlí és Músí. Ezek Lévi családjai, atyáik háza szerint.
Gérsónból: a Libní család és a Simeí család; ezek a gersóniak családjai.
Akik megszámláltattak minden férfiszemély száma szerint egy hónapostól fölfelé, a megszámláltak voltak: hétezer és ötszáz.
A gérsóniak családjai a hajlék mögött táborozzanak nyugat felől.
A gérsóniak atyjuk házának fejedelme legyen Eljászáf, Láél fia.
És Gérsón fiainak feladata legyen a találkozás sátrában a hajlék és a sátor és a borítója és a találkozás sátra bejáratának takarója
és az udvar vásznai és az udvar bejáratának takarója, amely a hajlék és az oltár körül van és ennek a kötelei minden szolgálata számára.
És Kehátból lett az Amrámi család, a Jichári család, a Hebróni család és az Uzziéli család; ezek a kehátiak családjai.
Minden férfiszemély száma szerint egy hónapostól fölfelé voltak: nyolcezer és hatszáz, a szentély őrizetének őrzői.
Kehát fiainak családjai táborozzanak a hajlék oldalán dél felől.
A kehátiak családjai atyjuk házának fejedelme legyen Elicáfán, Uzziél fia.
És feladatuk legyen a láda, az asztal, a lámpás, az oltárok és a szent edények, amelyekkel szolgálatot végeznek, a takaró és minden szolgálata.
És a leviták fejedelmeinek fejedelme legyen Eleázár, Áronnak, a papnak fia; az ő felügyelete alatt legyen a szentély őrzői.
És Meráriból lett a Mahli család és a Músi család; ezek a meráriak családjai.
Akik megszámláltattak minden férfiszemély számával egy hónapostól fölfelé: hatezer és kétszáz.
A meráriak családjai atyjuk házának fejedelme legyen Cúríél, Abíhajil fia; ők a hajlék oldalán táborozzanak észak felől.
És a Merári fiaira bízott feladat: a hajlék deszkái, reteszei, oszlopai, talpai és minden edénye és egész szolgálata;
az udvar oszlopai köröskörül és talpaik, szögeik és köteleik.
És akik a hajlék előtt kelet felől táboroznak, a találkozás sátra előtt napkelet felől, azok legyenek Mózes és Áron és fiai, akik teljesítik a szentély őrizetét Izráel fiainak őrizete gyanánt; és az idegen, aki oda közeledik, ölessék meg.
Mind a leviták, akik megszámláltattak, akiket Mózes és Áron megszámlált az Örökkévaló parancsára, családjaik szerint, minden férfiszemély egy hónapostól fölfelé voltak: huszonkétezer.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Számlálj meg minden férfi elsőszülöttet Izráel fiaiból, egy hónapostól fölfelé és vedd föl neveik számát.
És vedd föl a levitákat számomra – én vagyok az Örökkévaló – minden elsőszülöttért Izráel fiai között és a leviták barmait minden elsőszülöttért Izráel fiainak barmai közül.
És Mózes megszámlált, amint megparancsolta neki az Örökkévaló, minden elsőszülöttet Izráel fiai között.
És volt minden férfi elsőszülött a nevek szerint egy hónapostól fölfelé, akik megszámláltattak: huszonkétezer és kétszázhetvenhárom.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd a levitákat minden elsőszülött helyett Izráel fiai közül és a leviták barmát az ő barmuk helyett, hogy az enyéim legyenek a leviták. Én vagyok az Örökkévaló.
És megváltásul azért a kétszázhetvenháromért, ahányan többen vannak Izráel fiainak elsőszülöttei, mint a leviták,
végy öt-öt sékelt, fejenként a szent sékel szerint vegyed, húsz géra egy sékel.
És add a pénzt Áronnak és fiainak megváltásul azért, akik többen vannak közöttük.
És vette Mózes a megváltás pénzét azoktól, akik többen voltak, mint a leviták megváltottjai.
És Izráel fiainak elsőszülöttjeitől vette a pénzt; háromszázhatvanötöt meg ezret a szent sékel szerint.
És Mózes odaadta a megváltás pénzét Áronnak és fiainak az Örökkévaló parancsa szerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Vedd föl Lévi fiai közül Kehát fiainak számát, családjaik szerint, atyáik háza szerint,
harmincévestől fölfelé egészen ötvenévesig mindenkit, aki szolgálatba lép, hogy munkát végezzen a találkozás sátrában.
Ez Kehát fiainak szolgálata a találkozás sátrában a szentekszentje körül:
Amikor elindul a tábor, Áron és fiai menjenek be és vegyék le a takaró függönyt és födjék be vele a bizonyság ládáját,
és tegyenek rá táhásbőr borítót és terítsenek rá egy teljesen kék-bíbor ruhát felülről és helyezzék bele rúdjait.
És a színkenyér asztalára terítsenek egy kék-bíbor ruhát és tegyék rá a tálakat, a csészéket, a kancsókat és az öntő áldozatra való kannákat és az örök kenyér rajta legyen.
És terítsenek rá karmazsin ruhát, födjék be táhásbőr borítóval és helyezzék bele rúdjait.
És vegyenek egy két-bíbor ruhát és födjék be a világító lámpást és mécseseit, hamvszedőit és serpenyőit és mind az olajos edényeit, amelyekkel szolgálatát végzik.
És tegyék be azt és mind az edényeket egy táhásbőr borítóba és tegyék egy póznára.
És az arany oltárra terítsenek kék-bíbor ruhát és födjék be táhásbőr borítóval és helyezzék bele a rúdjait.
És vegyék mind a szolgálati edényeket, amelyekkel szolgálatot végeznek a szentélyben és tegyék be egy kék-bíbor ruhába és födjék be táhásbőr borítóval és tegyék a póznára.
Tisztítsák meg az oltárt a hamutól és terítsenek rá egy piros-bíbor ruhát;
tegyék rá mind az edényeket, amelyekkel szolgálatot végeznek rajta; a serpenyőket, a villákat, a lapátokat és medencéket, az oltárnak minden edényét és terítsenek rá táhásbőr borítót és helyezzék bele rúdjait.
És midőn Áron és fiai elvégezték, hogy befödjék a szentélyt és a szentély minden edényét a tábor indulásakor, azután jöjjenek Kehát fiai, hogy vigyék, de ne nyúljanak a szent dolgokhoz, hogy meg ne haljanak. Ezek Kehát fiainak vinnivalói a találkozás sátrában.
És Eleázárnak, Áron fiának tisztsége legyen a világító olaj, a fűszeres füstölőszer, az örök lisztáldozat és a kenőolaj; az egész hajlék felügyelete és mindené, ami benne van, a szentély minden edénye.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Ne engedjétek kipusztulni Kehát családjainak törzsét a leviták közül,
hanem azt tegyétek velük, hogy életben maradjanak és meg ne haljanak, midőn odalépnek a szentekszentjéhez; Áron és fiai jöjjenek be és helyezzék el őket mindegyiket a maga szolgálatához és vinnivalójához,
de ne menjenek be, hogy lássák, midőn eltakarják a szent dolgokat, mert meghalnának.
II. Nászó.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd föl Gérsón fiainak számát is atyáik háza szerint, családjaik szerint.
Harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig számláld meg őket; mindenkit, aki szolgálatba lép, hogy a találkozás sátrában tisztségét ellássa.
Ez a gérsóniak családjainak szolgálata munkára és teherviselésre.
Ők vigyék a hajlék szőnyegeit és a találkozás sátrát, borítóját és a táhásborítót, amely fölül rajta van és a találkozás sátra bejáratának takaróját;
és az udvar vásznait, az udvar kapubejáratának takaróját, amely az oltáron és a hajlék körül van és köteleiket és minden szolgálati edényeiket és minden munkát, amit velük tenni kell, végezzenek el.
Áron és fiainak parancsa szerint legyen a Gérsón fiainak egész szolgálata, minden vinnivalójuk és minden szolgálatuk; és bízzátok rájuk őrizetre minden vinnivalójukat.
Ez a Gérsón fiai családjainak szolgálata a találkozás sátrában; munkájuk legyen Itámárnak, Áron, a pap fiának keze alatt.
Merári fiait is családjaik, atyáik házai szerint számláld meg.
Harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig számláld meg őket, mindenkit, aki szolgálatba lép, hogy végezze a találkozás sátrában tisztségét.
És ez az ő vinnivalójuknak feladta egész szolgálatuk szerint a találkozás sátrában: a hajlék deszkái, reteszei, oszlopai és talpai;
az udvar oszlopai köröskörül, talpaik, szögeik és köteleik, minden edényükkel és minden szolgálatuk szerint; névszerint bízzátok reájuk a vinnivalójuk feladatának edényeit.
Ez Merári fiai családjainak szolgálata minden szolgálatuk szerint a találkozás sátrában; Itámárnak, Áron, a pap fiának keze alatt.
És megszámlálták Mózes és Áron és a község fejedelmei Kehát fiait családjaik szerint és atyáik házai szerint,
harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig, aki szolgálatba lépett munkára a találkozás sátrában.
És voltak azok, akiket megszámláltak családjaik szerint: kétezerhétszázötven.
Ezek azok, akiket megszámláltak a kehátiak családjaiban, mindazok, akik szolgáltak a találkozás sátrában, akiket megszámlált Mózes és Áron az Örökkévaló parancsa szerint Mózes által.
És akiket megszámláltak Gérsón fiai közül családjaik szerint és atyáik házai szerint,
harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig mindenki, aki szolgálatba lép munkára a találkozás sátrában,
azok, akiket megszámláltak családjaik szerint, atyáik házai szerint, voltak: kétezer és hatszázharminc.
Ezek, akik megszámláltattak Gérsón fiainak családjaiból, mindazok, akik szolgáltak a találkozás sátrában, akiket megszámlált Mózes és Áron az Örökkévaló parancsára.
És akiket megszámláltak Merári fiai családjai közül, családjaik szerint, atyáik házai szerint,
harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig mindenki, aki szolgálatba lép munkára a találkozás sátrában,
azok, akiket megszámláltak családjaik szerint, voltak: háromezer és kétszáz.
Ezek, akik megszámláltattak Merári fiainak családjaiból, akiket megszámlált Mózes és Áron az Örökkévaló parancsára Mózes által.
Mindazok, akiket Mózes és Áron és Izráel fejedelmei megszámláltak a leviták családjai szerint és atyáik házai szerint,
harminc évestől fölfelé egészen ötven évesig mindenki, aki jött, hogy végezze a szolgálat munkáját és a teherviselés munkáját a találkozás sátrában,
azok, akik megszámláltattak közülök, voltak: nyolcezer és ötszáznyolcvan.
Az Örökkévaló parancsára megszámláltattak Mózes által, mindegyiket a maga szolgálata és teherviselése szerint, úgy számláltattak meg, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból minden poklost és mindenkit, akinek folyása van és aki halott által tisztátalan.
Mind a férfiakat, mind a nőket küldjétek ki, a táboron kívülre küldjétek ki őket, hogy meg ne tisztátalanítsák táborukat, ahol én lakozom közöttük.
És így cselekedtek Izráel fiai; kiküldték őket a táboron kívülre; amint az Örökkévaló szólt Mózeshez, úgy cselekedtek Izráel fiai.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz: Ha egy férfi vagy nő elkövet valamely vétket, amit az emberek elkövetnek, hűtlenséget követve el az Örökkévaló ellen és így bűnbeesik az a személy,
akkor vallják be vétküket, amelyet elkövettek és térítse meg bűntettének tárgyát teljes összegben és toldja hozzá ötödét és adja annak, aki ellen a bűntettet elkövette.
De ha nincs rokona a férfiúnak, akinek megtérítheti bűntette tárgyát, a bűntett tárgya, amely megtéríttetik, az Örökkévalóé, a papé legyen az engesztelés kosán kívül, amellyel engesztelést szereznek számára.
És minden adomány Izráel fiainak minden szentségéből, amit odavisznek a papnak, az övé legyen.
És mindenkinek a szentségei az övéi legyenek; amit valaki a papnak ad, azé legyen.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd meg nekik: Ha valamely férfiúnak a felesége rossz útra tér és elkövet ellene hűtlenséget,
valaki hál vele közösüléssel, de ez rejtve maradt férje szeme előtt és titkon maradt és ő tisztátalanná lett, de tanú nincs ellene és nem is érték rajta;
és reászáll a féltékenység szelleme és féltékenykedik feleségére és az tisztátalanná lett; vagy ha reászáll a féltékenység szelleme és féltékenykedik feleségére és az nem lett tisztátalanná:
akkor vezesse a férfi feleségét a paphoz és hozza áldozatát őérette, egy tized éfa árpalisztet; ne öntsön rá olajat és ne tegyen rá tömjént, mert a féltékenység lisztáldozata az, az emlékeztetés lisztáldozata, bűnre emlékeztető.
És a pap engedje őt közelebb és állítsa az Örökkévaló színe elé.
És vegyen a pap szent vizet cserépedényben és a porból, amely a hajlék talaján van, vegyen a pap és tegye be a vízbe.
És állítsa a pap az asszonyt az Örökkévaló színe elé, bontsa ki az asszony haját, tegye tenyereire az emlékeztetés lisztáldozatát, a féltékenység lisztáldozata az; a pap kezében pedig legyen a keserűség átokhozó vize.
És eskesse meg őt a pap és mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki és ha nem lettél hűtlenné tisztátalansággal férjed mellett, akkor légy ment a keserűség ezen átokhozó vizétől;
de ha te hűtlenné lettél férjed mellett és tisztátalanná lettél és ha közösült valaki veled férjeden kívül,
és eskesse meg a pap az asszonyt az átok esküjével és mondja a pap az asszonynak: Tegyen az Örökkévaló téged átokká és esküvé néped között, az által, hogy az Örökkévaló ágyékodat beesetté és hasadat földagadttá teszi;
az átokhozó víz menjen beleidbe, hasadat dagassza meg és ágyékodat tegye beesetté. És mondja az asszony: Ámen, Ámen!
És írja fel a pap az átkokat egy lapra és törülje bele a keserűség vizébe.
És itassa meg az asszonnyal a keserűség átokhozó vizét és a víz, amely az átkot okozza, beléje megy és keserűvé válik.
És vegye el a pap az asszony kezéből a féltékenység lisztáldozatát és lengesse a lisztáldozatot az Örökkévaló színe előtt és vigye oda az oltárhoz;
és vegyen a pap egy maroknyit a lisztáldozatból annak illatrészét és füstölögtesse el az oltáron és azután itassa meg az asszonnyal a vizet.
És midőn megitatta vele a vizet, akkor lesz, hogyha tisztátalanná lett és hűtlenséget követett el férje ellen, belé megy az átokhozó víz és keserűvé válik, hasa földagad és ágyéka beesik és az asszony átokká lesz népe között.
És ha az asszony nem lett tisztátalanná, hanem tiszta, akkor ártatlan marad és nyer magzatot.
Ez a törvény a féltékenységről, midőn hűtlenné lesz egy asszony férje mellett és tisztátalanná lesz;
vagy ha egy férfiúra rájön a féltékenység gondolata és féltékenykedik feleségére, akkor állítsa oda az asszonyt az Örökkévaló színe elé és teljesítse rajta a pap egészen ezt a törvényt.
Akkor ment lesz a férfiú a bűntől, az asszony pedig viseli bűnét.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Ha egy férfi vagy nő külön fogadalmat tesz, názir-fogadalmat, megtartóztatást fogadva az Örökkévalónak,
tartózkodjék bortól és részegítő italtól, ne igyék borból való ecetet és részegítő italból való ecetet, semmi szőlőlevet ne igyék és friss vagy szárított szőlőt ne egyék.
Názirsága egész ideje alatt ne egyék semmit, amit a szőlőtő terem, se magját, se héját.
Názir-fogadalma egész ideje alatt borotva ne kerüljön fejére, amíg le nem telnek a napok, amelyekre megtartózkodást fogad az Örökkévalónak, szent legyen; hosszúra növessze fejének haját.
Mindazon napok alatt, amelyekre az Örökkévalónak szentelte magát, holt személyhez ne menjen be.
Ne tisztátalanítsa meg magát atyjáért, anyjáért, fivéréért, nővéréért, ha meghalnak, mert Istenének názirsága van a fején.
Názirsága egész ideje alatt szent ő az Örökkévalónak.
És ha valaki meghal mellette váratlanul, úgyhogy megtisztátalanította názirfejét, akkor borotválja le haját, megtisztulása napján, a hetedik napon borotválja le azt.
És a nyolcadik napon vigyen két gerlicét vagy két galambfiat a paphoz, a találkozás sátrának bejáratához.
És áldozza a pap az egyiket vétekáldozatnak és a másikat égőáldozatnak és szerezzen engesztelést számára, amiért vétkezett a halott által és szentelje meg fejét azon a napon.
És megtartózkodást fogadjon az Örökkévalónak názirsága napjaira és vegyen egy egyéves juhot bűnáldozatul; de az előző napok elesnek, mert tisztátalanná lett a názirsága.
És ez a törvény a názirról: Amely napon betelnek názirsága napjai, hozzák őt a találkozás sátrának bejáratához;
mutassa be áldozatát az Örökkévalónak, egy egyéves juhot, hibanélkülit, égőáldozatul és egy nőstény juhot, egyéveset, hibanélkülit, vétekáldozatul és egy kost, hibanélkülit, békeáldozatul;
és egy kosár kovásztalan kenyeret lánglisztből, kalácsokat megkeverve olajjal és kovásztalan lepényeket, megkenve olajjal, és lisztáldozatukat és öntőáldozataikat.
És vigye oda a pap az Örökkévaló színe elé és készítse el vétekáldozatát és égőáldozatát.
És a kost készítse el békeáldozatul az Örökkévalónak a kovásztalan kenyerek kosarával, és készítse el a pap az ő lisztáldozatát és öntőáldozatát.
És borotválja le a názir a találkozás sátrának bejáratánál názir-fejét, vegye názir-fejének haját és tegye a tűzre, amely a békeáldozat alatt van.
És a pap vegye a kos lapockáját megfőzve és egy kovásztalan kalácsot a kosárból és egy kovásztalan lepényt és tegye ezeket a názir tenyereire, miután leborotválta názir-haját.
És lengesse azokat a pap lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; szentség az a pap számára, a lengetés szegyével és az adomány combjával együtt; és azután ihatik a názir bort.
Ez a törvény a názirról, aki fogadalmat tesz; és az ő áldozatáról az Örökkévalónak názirságáért, azonkívül, ami vagyonából kerül. Fogadalmának megfelelően, amelyet fogadott, így cselekedjék názirsága törvénye szerint.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Áronhoz és fiaihoz, mondván: Így áldjátok meg Izráel fiait, mondván nekik:
Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrködjék fölötted.
Ragyogtassa az Örökkévaló az Ő arcát reád és legyen hozzád kegyelmes.
Fordítsa az Örökkévaló az Ő arcát feléd és szerezzen neked békét.
És helyezzék nevemet Izráel fiaira és én megáldom őket.
És történt azon a napon, amelyen Mózes elvégezte a hajlék fölállítását, fölkente és megszentelte azt és minden edényét és az oltárt és minden edényét és fölkente és megszentelte azokat;
és áldozatot vittek Izráel fejedelmei, atyáik házának fejei, ők a törzsek fejedelmei, ők, akik azok fölött állottak, akik megszámláltattak;
és elhozták áldozatukat az Örökkévaló színe elé, hat födött szekeret és tizenkét marhát; egy-egy szekeret két fejedelemért és mindegyikért egy-egy ökröt. És elvitték azokat a hajlék elé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd át tőlük és ezek arra valók legyenek, hogy velük végezzék a találkozás sátrának szolgálatát; és add át azokat a levitáknak, kinek-kinek szolgálatához mérten.
És elvette Mózes a szekereket és a marhát és odaadta azokat a levitáknak.
Két szekeret és négy marhát adott Gérsón fiainak szolgálatukhoz mérten;
négy szekeret és nyolc marhát adott Merári fiainak szolgálatukhoz mérten, Itámárnak, Áron, a pap fiának kezébe,
De Kehát fiainak nem adott, mert a szentély szolgálata rajtuk volt, vállon kellett vinniök.
És a fejedelmek odavitték az oltár felavatására valót azon a napon, amelyen fölkenték és odavitték a fejedelmek áldozatukat az oltár elé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Mutassák be áldozatukat, mindegyik fejedelem a maga napján az oltár fölavatására.
És aki bemutatta az első napon az áldozatát, volt Nahsón, Ammínádáb fia, Jehúda törzséből.
És áldozata volt: egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya; egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint, mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel, lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Nahsón, Ammínádáb fiának áldozata.
A második nap áldozott Netanél, Cúár fia, Jisszákár fejedelme,
bemutatta áldozatát: egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya; egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecsekebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Netanél, Cúár fiának áldozata.
A harmadik napon Zebúlon fiainak fejedelme, Eliáb, Hélón fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel, lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Eliáb, Hélón fiának áldozata.
A negyedik napon Reúbén fiainak fejedelme, Elicúr, Sedéúr fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Elicúr, Sedéúr fiának áldozata.
Az ötödik napon Simeón fiainak fejedelme, Selúmiél, Cúrísaddaj fia.
Áldozata volt: egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel, lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Selúmiél, Cúrísaddaj fiának áldozata.
A hatodik napon Gád fiainak fejedelme, Eljászáf, Deúél fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindkettő tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Eljászáf, Deúél fiának áldozata.
A hetedik napon Efráim fiainak fejedelme, Elisámá, Ammíhúd fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint, mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Elisámá, Ammíhúd fiának áldozata.
A nyolcadik napon Menasse fiainak fejedelme, Gamliél, Pedácúr fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Gamliél, Pedácúr fiának áldozata.
A kilencedik napon Benjámin fiainak fejedelme, Abídán, Gideóni fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya; egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Ábidán, Gideóni fiának áldozata.
A tizedik napon Dán fiainak fejedelme, Ahíézer, Ammisaddaj fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya; egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Áhíézer, Ammisaddaj fiának áldozata.
A tizenegyedik napon Ásér fiainak fejedelme, Pageíél, Okrán fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya, egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Pageíél, Okrán fiának áldozata.
A tizenkettedik napon Naftáli fiainak fejedelme, Ahírá, Énán fia.
Áldozata volt: Egy ezüst tál, százharminc sékel a súlya; egy ezüst medence, hetven sékel a szent sékel szerint; mindegyik tele olajjal kevert lángliszttel lisztáldozatnak.
Egy arany kanál, tíz sékel, tele füstölőszerrel.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy egyéves juh égőáldozatnak.
Egy kecskebak vétekáldozatnak.
És békeáldozatnak két barom, öt kos, öt bak, öt egyéves juh. Ez Ahírá, Énán fiának áldozata.
Ez volt az oltáravatás ajándéka Izráel fejedelmei részéről azon a napon, amelyen fölkenték: Ezüst tál tizenkettő, ezüst medence tizenkettő, arany kanál tizenkettő.
Mindegyik ezüst tál súlya százharminc sékel és mindegyik medence hetven; az összes edényeknek ezüstje kétezer és négyszáz a szent sékel szerint.
A tizenkét arany kanál tele füstölőszerrel, mindegyik tíz sékel, a szent sékel szerint; a kanalaknak összes aranya százhúsz sékel.
Mind az égőáldozatra szánt barom volt összesen: tizenkét tulok, kos tizenkettő, egyéves juh tizenkettő és lisztáldozatuk; és kecskebak tizenkettő vétekáldozatnak.
És a békeáldozatnak való barom volt: huszonnégy tulok; kos hatvan, bak hatvan, egyéves juh hatvan. Ez az oltáravatás ajándéka, miután fölkenték azt.
És amikor bement Mózes a találkozás sátrába, hogy beszéljen Vele, akkor hallotta a hangot, amint szót intézett hozzá a födél felől, amely a bizonyság ládáján volt, a két kerúb közül és beszélt vele.
III. Beháalóthekha.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Áronhoz és mondd neki: Midőn felteszed a mécseseket, a lámpás előrésze felé világítson a hét mécses.
És így cselekedett Áron; a lámpás előrésze felé tette föl mécseseit, amint az Örökkévaló Mózesnek megparancsolta.
És így készült a lámpás: vert aranyból a szára, valamint a virága vert munka volt, a minta szerint, melyet mutatott az Örökkévaló Mózesnek, aképpen készítette a lámpást.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd a levitákat Izráel fiai közül és tisztítsd meg őket.
Így cselekedjél velük, hogy megtisztítsd őket: hintsd reájuk a tisztítás vizét, húzzanak végig borotvát egész testükön és mossák meg ruháikat, hogy megtisztuljanak.
És vegyenek egy fiatal tulkot és lisztáldozatát, lánglisztet olajjal keverve és egy másik fiatal tulkot végy vétekáldozatnak.
Azután vezesd közelebb a levitákat a találkozás sátra elé és gyüjtsd egybe Izráel fiainak egész közösségét.
És vezesd közelebb a levitákat az Örökkévaló színe elé és Izráel fiai tegyék rá kezeiket a levitákra.
És lengesse Áron a levitákat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt Izráel fiai részéről, hogy ők végezzék az Örökkévaló szolgálatát.
És a leviták tegyék rá kezüket a tulkok fejére; és készítsd el az egyiket vétekáldozatnak és a másikat égőáldozatnak az Örökkévaló tiszteletére, hogy engesztelést szerezz a leviták részére.
És állítsd a levitákat Áron elé és fiai elé és lengesd őket lengetéssel az Örökkévalónak.
Így különítsd el a levitákat Izráel fiai közül és legyenek a leviták enyéim.
És azután menjenek be a leviták, hogy szolgálják a találkozás sátrát; tisztítsd meg őket és lengesd őket lengetéssel.
Mert teljesen átadva vannak ők nekem Izráel fiai közül; minden anyaméh megnyitója, Izráel fiainak minden elsőszülöttje helyett vettem őket magamnak.
Mert enyém minden elsőszülött Izráel fiai között, ember és barom; azon a napon, amelyen megöltem minden elsőszülöttet Egyiptom országában, megszenteltem őket magamnak.
És vettem a levitákat Izráel fiainak minden elsőszülöttje helyett.
És adtam a levitákat átadva Izráel fiai közül Áronnak és fiainak, hogy végezzék Izráel fiainak szolgálatát a találkozás sátrában és hogy engesztelést szerezzenek Izráel fiai számára; és ne legyen csapás Izráel fiain, midőn odalépnek Izráel fiai a szentélyhez.
Így cselekedett Mózes és Áron, meg Izráel fiainak egész községe a levitákkal; aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek a leviták felől, aképpen cselekedtek velük Izráel fiai.
És tisztálkodtak a leviták, megmosták ruháikat és lengette őket Áron lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; és engesztelést szerzett számukra Áron, hogy megtisztítsa őket.
Azután bementek a leviták, hogy végezzék szolgálatukat a találkozás sátrában Áron előtt és fiai előtt, amint az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek a leviták felől, aképpen cselekedtek velük.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Ez az, ami szól a levitáknak: Huszonöt évestől fölfelé menjen be szolgálatot teljesíteni a találkozás sátrának munkájában.
Ötven évestől kezdve kilép a szolgálatból és ne szolgáljon többé.
Segítsen testvéreinek a találkozás sátrában, őrizve, ami rájuk van bízva, de szolgálatot ne végezzen. Így cselekedjél a levitákkal őrhelyeiken.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szinaj sivatagában a második évben, miután kivonultak Egyiptom országából az első hónapban, mondván:
Tartsák meg Izráel fiai a peszachot a maga idejében;
a tizennegyedik napon abban a hónapban estefelé tartsátok meg azt a maga idejében minden törvénye és minden rendelete szerint tartsátok meg.
És szólt Mózes Izráel fiaihoz, hogy tartsák meg a peszachot.
És megtartották a peszachot az első hónapban a hónap tizennegyedik napján estefelé Szinaj sivatagában; mindent aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, aképpen cselekedtek Izráel fiai.
És voltak férfiak, akik tisztátlanok voltak halott ember miatt és nem bírták megtartani a peszachot azon a napon és odaléptek Mózes és Áron elé azon a napon.
És mondták neki azok a férfiak: Mi tisztátalanok vagyunk halott ember miatt; miért csorbítassunk meg abban, hogy nem mutatjuk be az Örökkévaló áldozatát a maga idejében Izráel fiai között?
És mondta nekik Mózes: Várjatok, halljam, mit parancsol az Örökkévaló felőletek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz, mondván: Ha valaki közületek vagy utódaitok közül tisztátalan lesz halott miatt vagy messze úton van, azért csak tartsa meg a peszachot az Örökkévalónak.
A második hónapban a tizennegyedik napon estefelé tartsák meg; kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék.
Ne hagyjanak belőle reggelig és csontot ne törjenek el benne, a peszach minden törvénye szerint tartsák meg.
De az a férfiú, aki tiszta és nem volt úton és elmulasztja megtartani a peszachot, irtassék ki az a személy népe közül; mert az Örökkévaló áldozatát nem mutatta be a maga idejében; viselje vétkét az a férfiú.
És ha nálatok tartózkodik egy jövevény és meg akarja tartani a peszachot az Örökkévalónak, a peszach törvénye és rendszabása szerint tartsa meg; egy törvény legyen számotokra, a jövevény és bennszülött számára.
Azon a napon pedig, amelyen felállították a hajlékot, befödte a felhő a bizonyság sátrának hajlékát és este a hajlék fölött olyan lett, mint a tűz tüneménye egészen reggelig.
Így volt mindig; a felhő befödte és a tűz tüneménye éjjel.
És amikor elszállt a felhő a sátorról, akkor útnak indultak Izráel fiai; és azon a helyen, ahol a felhő megállott, ott táboroztak Izráel fiai.
Az Örökkévaló parancsára vonultak tovább Izráel fiai és az Örökkévaló parancsára szálltak táborba; amíg a felhő a hajlék fölött maradt, táborozva maradtak.
És midőn a felhő sok napon át tartósan a hajlék fölött maradt, őrizték Izráel fiai az Örökkévaló rendelését és nem vonultak tovább.
És néha a felhő néhány napig volt a hajlék fölött; az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára indultak útnak.
És néha a felhő ott volt estétől reggelig; midőn reggel elszállt a felhő, akkor elvonultak; vagy ott volt egy nap és egy éjjel; midőn felszállt a felhő, akkor elvonultak.
És ha két napig, vagy egy hónapig vagy egy évig időzött a felhő a hajlék fölött honolva, Izráel fiai táboroztak és nem vonultak tovább, de midőn fölszállt, elvonultak.
Az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára vonultak tovább; az Örökkévaló rendelkezését megtartották az Örökkévaló parancsára Mózes által.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Készíts magadnak két ezüst harsonát; vert munkával készítsd el azokat, hogy szolgáljanak a község egybehívására és hogy elindítsák a táborokat.
És ha megfújják őket, akkor gyülekezzék össze az egész község a találkozás sátrának bejáratánál.
És ha csak az egyiket fújják meg, akkor gyülekezzenek nálad a fejedelmek, Izráel ezreinek fejei.
És ha riadót fújtok, akkor induljanak el a táborok, amelyek keleten táboroznak.
És ha másodszor fújtok riadót, akkor induljanak el a táborok, amelyek délen táboroznak; riadót fújjanak elindulásukra.
És ha egybegyüjtitek a gyülekezetet, akkor kürtjelet adjatok, de ne fújjatok riadót.
És Áron fiai, a papok fújják a harsonákat és legyenek ezek nektek örök törvényül nemzedékeiteken át.
És ha háborúba mentek országotokban az ellenség ellen, aki szorongat benneteket, akkor fújjatok riadót a harsonákkal; és emlékezetbe juttok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt és megszabadultok ellenségeitektől.
És örömötök napján, ünnepeiteken és újholdjaitokon fújjátok meg a harsonákat égőáldozataitok és békeáldozataitok mellett, hogy legyenek emlékeztetőül számotokra Istenek előtt. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
És volt a második évben, a második hónapban, a hónap huszadikán, fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.
És elindultak Izráel fiai vonulásaik szerint Szinaj sivatagából; és megállt a felhő Párán sivatagában.
És elindultak elsőízben az Örökkévaló parancsára Mózes által.
És elindult Jehúda fiai táborának zászlaja elsőnek seregeik szerint; és serege élén volt Nahsón, Amminádáb fia.
Jisszákár fiai törzsének serege élén volt Netánél, Cúár fia.
Zebúlon fiai törzsének serege élén volt Eliáb, Hélón fia.
Ekkor lebontották a hajlékot és elindultak Gérsón fiai és Merári fiai, a hajlék vivői.
És elindult Reúbén táborának zászlaja seregeik szerint; serege élén volt Elicúr, Sedéúr fia.
Simeón fia törzsének serege élén volt Selúmiél, Cúrisáddaj fia.
Gád fiai törzsének serege élén volt Eljászáf, Deúél fia.
És elindultak a kehátiak, a szentély vivői és felállították a hajlékot amazok jöttéig.
És elindult Efráim fiai táborának zászlaja seregeik szerint; serege élén volt Elisámá, Ammihúd fia.
Menásse fiai törzsének élén volt Gamliél, Pedácur fia.
Benjámin fiai törzsének serege élén volt Abidán, Gideóni fia.
És elindult Dán fiai táborának zászlaja, utóhada mind a tábornak, seregeik szerint; serege élén volt Ahíezer, Ammisaddaj fia.
Ásér fiai törzsének serege élén volt Pageíél, Okrán fia.
Naftáli fiai törzsének serege élén volt Ahírá, Énán fia.
Így volt Izráel fiainak vonulása seregeik szerint és így vonultak tovább.
És szólt Mózes Hóbábhoz, a midjánita Reúél, Mózes apósa fiához: Mi elindulunk a hely felé, amelyről az Örökkévaló mondta: azt adom majd nektek; jöjj velünk s mi jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izráelnek.
És ő mondta neki: Nem megyek, hanem országomba és szülőföldemre megyek.
És ő mondta: Ne hagyj el, kérlek, bennünket, mivel te tudod, hogyan kell táboroznunk a pusztában, légy tehát számunkra a szemünk.
És lészen, hogyha velünk fogsz jönni, akkor abból a jóból, amit az Örökkévaló tesz velünk, jót teszünk veled.
És elindultak az Örökkévaló hegyétől három napi útra; és az Örökkévaló szövetségének ládája vonult előttük három napi úton, hogy keressen számukra pihenő helyet.
És az Örökkévaló felhője fölöttük volt nappal, midőn elindultak a táborból.
És volt, amikor elindult a láda, így szólt Mózes: Kelj föl, Örökkévaló, hogy szétszórassanak ellenségeid és megfutamodjanak előled, akik gyűlölnek.
És amikor megpihent, így szólt: Térj vissza Örökkévaló, Izráel ezreinek tízezrei közé!
És történt, hogy a nép panaszkodott és ez visszatetsző volt az Örökkévaló előtt; és midőn hallotta ezt az Örökkévaló, föllobbant haragja; és az Örökkévaló tüze kigyulladt közöttük és elemésztette a tábor szélét.
És kiáltott a nép Mózeshez; és imádkozott Mózes az Örökkévalóhoz és a tűz lecsillapodott.
És így nevezték el azt a helyet: Tabeéra; mert égett közöttük az Örökkévaló tüze.
És a gyülevész nép, amely közöttük volt, mohó vágyakozásba esett; és újra sírtak Izráel fiai is és mondták: Ki ad nekünk húst enni?
Emlékezünk a halra, melyet ettünk Egyiptomban ingyen, az ugorkára, a dinnyére, a párhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára,
most azonban lelkünk kiszáradt, nincs semmi, csak a mannára néz a szemünk.
És a manna olyan, mint a koriandrum magva és színe, mint a bedólach színe.
Szerteszéledt a nép és megőrölték a kézimalmon vagy megtörték a mozsárban, megfőzték a fazékban és készítettek belőle pogácsákat és íze olyan volt, mint az olajlepény íze.
És amikor hullott a harmat a táborra éjjel, lehullott rája a manna.
És hallotta Mózes, amint a nép sír családjai szerint, kiki sátra bejáratánál; és föllobbant az Örökkévaló haragja nagyon és Mózes szemében visszatetszett.
És szólt Mózes az Örökkévalóhoz: Miért bántál rosszul szolgáddal és miért nem találtam kegyet szemedben, hogy ennek az egész népnek terhét reám tetted?
Vajjon én fogantam-e ezt az egész népet, avagy én szültem-e, hogy azt mondod nekem: vidd őt öledben, amint viszi a nevelő a csecsemőt, arra a földre, amelyet esküvel ígértél ősatyáinak.
Honnan vegyek húst, hogy adjak az egész népnek? Mert siránkoznak nekem, mondván: adj nekünk húst, hogy ehessünk.
Nem bírom én egyedül vinni ez egész népet, mert nehéz ez nekem.
És ha így bánsz velem, ölj meg inkább, ha kegyet találtam szemedben, hogy ne lássam balsorsomat.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Gyüjts össze nekem hetven férfiút Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy ők a nép vénei és vezetői és vidd őket a találkozás sátrához, hogy álljanak ott veled.
És én leszállok és beszélek veled, elveszek a szellemből, amely rajtad van és ő reájuk teszem, hogy viseljék veled együtt a nép terhét és ne vigyed te egyedül.
És mondjad a népnek: Szenteljétek meg magatokat holnapra és enni fogtok húst, mivelhogy sírtatok az Örökkévaló fülébe, mondván: Ki ad nekünk húst ennünk? mert jobb dolgunk volt Egyiptomban. Tehát ad nektek az Örökkévaló húst, hogy egyetek.
Nem egy napig fogtok enni, se két napig, se öt napig, se tíz napig, se húsz napig,
hanem egy teljes hónapig, míg kijön orrotokon és undorrá válik nektek, mivel megvetettétek az Örökkévalót, aki közöttetek van és sírtatok előtte, mondván: minek is jöttünk ki Egyiptomból?
És mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos a nép, amely között vagyok és te azt mondod: húst adok nekik, hogy egyenek egy teljes hónapig.
Vajjon juhot és marhát vágjanak-e le számukra, hogy elég legyen nekik, vagy a tenger halait mind gyüjtsék össze számukra, hogy elég legyen nekik?
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Vajjon rövid-e az Örökkévaló keze? Majd látni fogod, vajjon megvalósul-e rajtad igém vagy nem.
És kiment Mózes és elmondta a népnek az Örökkévaló szavait. Összegyüjtött hetven férfiút a nép vénei közül és odaállította őket a sátor köré.
És leszállt az Örökkévaló a felhőben és szólt hozzá és elvett a szellemből, amely rajta volt és ráadta a hetven férfiúra, a vénekre. És volt, hogy amidőn rajtuk nyugodott a szellem, akkor prófétáltak, de többé nem.
De visszamaradt két férfiú a táborban, az egyiknek neve volt Eldád, a másiknak neve volt Médád, rajtuk nyugodott a szellem, a feljegyzettek között voltak, de nem mentek ki a sátorhoz és prófétáltak a táborban.
Ekkor odafutott egy fiú és tudtára adta Mózesnek, mondván: Eldád és Médád prófétálnak a táborban.
És szólt Józsua, Nún fia, Mózesnek ifjú kora óta szolgája és mondta: Uram, Mózes, tiltsd el őket!
És mondta neki Mózes: Féltékeny vagy te miattam? Bárha az Örökkévaló egész népe mind próféta volna, hogy az Örökkévaló rájuk adná szellemét!
És Mózes visszatért a táborba, ő és Izráel vénei.
És szél indult meg az Örökkévaló elől és fürjeket hajtott oda a tenger felől és odavetette őket a táborra, egy napi úton az egyik oldalra és egy napi úton a másik oldalra a tábor körül és két könyöknyire a föld színe felett.
És fölkerekedett a nép azon az egész napon és egész éjjel és az egész következő napon és összegyüjtötték a fürjeket; aki keveset gyüjtött, gyüjtött tíz chómert, és kiterítették maguk számára a tábor körül.
Még a hús fogaik között volt, meg sem volt még rágva és föllobbant az Örökkévaló haragja a nép ellen és sujtotta az Örökkévaló a népet igen nagy csapással.
És így nevezték el azt a helyet: Kibrót-Hattáava, mert ott temették el a népet, a vágyakozókat.
Kibrót-Hattáavától a nép tovább vonult Hacérótba és maradt Hacérótban.
És Mirjám és Áron beszélt Mózes ellen a kúsi asszony miatt, akit elvett; mert egy kúsi asszonyt vett el.
És mondták: csupán csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló hallotta ezt.
És a férfiú Mózes nagyon szerény volt, [szerényebb] minden embernél, aki a föld színén élt.
És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki hárman a találkozás sátrába. És kimentek ők hárman.
És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállott a sátor ajtajánál és hívta Áront és Mirjámot és kimentek ők ketten.
És Ő mondta: Halljátok szavamat! Ha lesz köztetek próféta, én az Örökkévaló, látomásban megjelenek előtte, álomban beszélek vele.
Nem ilyen az én szolgám Mózes; ő meghitt egész házamban.
Vele szájról-szájra beszélek, világosan és nem homályos szavakban; az Örökkévaló hasonlóságát látja ő; miért nem féltetek beszélni szolgám, Mózes ellen?
És föllobbant az Örökkévaló haragja ellenük és távozott.
És a felhő eltűnt a sátor felől és íme, Mirjám poklos volt, olyan, mint a hó; és odafordult Áron Mirjám felé és íme, poklos volt.
És szólt Áron Mózeshez: Kérlek, Uram, ne ródd fel nekünk vétekül, amiben oktalanul cselekedtünk és amiben vétkeztünk.
Ne legyen ő, kérlek, olyan, mint a halott gyermek, akinek midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ha atyja az ő arcába köpött volna, nem szégyelné-e magát hét napig? Zárassék ki hét napra a táborból és azután legyen ismét befogadva.
És kizáratott Mirjám a táborból hét napra és a nép nem indult el, amíg ismét be nem bocsátották Mirjámot.
Azután elindult a nép Hacérótból és táboroztak Párán sivatagában.
IV. Selach.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Küldj el férfiakat, hogy kikémleljék Kanaán országát, amelyet én Izráel fiainak adok; egy-egy férfiút küldjetek atyáik törzséből, mindazt, aki fejedelem közöttük.
És elküldte őket Mózes Párán sivatagából az Örökkévaló parancsára; mindnyájan olyan férfiak, akik Izráel fiainak fejei.
És ezek voltak a neveik: Reúbén törzséből Sammúa, Zakkúr fia;
Simeón törzséből Sáfát, Hóri fia;
Jehúda törzséből Káléb, Jefunne fia;
Jisszákár törzséből Jigeál, József fia;
Efráim törzséből Hóséa, Nún fia;
Benjámin törzséből Palti, Ráfú fia;
Zebúlon törzséből Gaddiél, Szódi fia;
József törzséből: Menasse törzséből Gaddi, Szúszi fia;
Dán törzséből Ammiél, Gemalli fia;
Ásér törzséből Szetúr, Mikáél fia.
Naftáli törzséből Nahbi, Vofszi fia;
Gád törzséből Geúél, Máki fia.
Ezek a férfiak nevei, akiket Mózes elküldött kikémlelni az országot. És elnevezte Mózes Hóséát, Nún fiát Jehósuának.
És elküldte Őket Mózes, hogy kémleljék ki Kanaán országát; és mondta nekik: „Menjetek föl erre a déli vidéken és menjetek föl a hegyek közé,
és nézzétek meg az országot, milyen az és milyen a rajta lakó nép, vajjon erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok;
és milyen az ország, amelyben laknak, vajjon jó-e vagy rossz; és milyenek a városok, amelyekben laknak, vajjon táborokban vagy várakban;
és milyen a föld, vajjon kövér-e vagy sovány; van-e benne fa vagy nincs? Legyetek bátrak és hozzatok az ország gyümölcséből.” Az idő akkor a szőlő zsengéjének ideje volt.
És fölmentek és kikémlelték az országot Cin sivatagától Rehóbig, Hamát felé.
Fölmentek a déli vidéken és eljutottak Hebrónig; és ott voltak Ahimán, Sésaj és Talmaj, Anák gyermekei. Hebrón hét évvel előbb épült, mint az egyiptomi Cóan.
És eljutottak az Eskól-völgyig és levágtak onnan egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel és vitték azt ketten egy póznán és [hoztak még] gránátalmát és fügét.
Ezt a helyet neveték Eskól-völgynek a szőlőfürt miatt, amelyet ott levágtak Izráel fiai.
És visszatértek az ország kikémleléséből negyven nap múlva.
És mentek és eljöttek Mózeshez és Áronhoz és Izráel fiainak egész községéhez Párán sivatagába, Kádésba; és hoztak nekik feleletet és az egész községnek és megmutatták nekik az ország gyümölcsét.
És elbeszélték neki és mondták: Bementünk az országba, amelybe küldtél bennünket és csakugyan tejjel-mézzel folyó az, és ez a gyümölcse.
Csakhogy hatalmas a nép, amely az országban lakik és a városok erősítve vannak, igen nagyok és Anák szülöttjeit is láttuk ott.
Amálék lakik a déli részen, a hitti, a jebuszi és az emóri lakik a hegységben és a kanaáni lakik a tengernél és a Jordán partján.
És Káléb csitította a népet, amely Mózes ellen zúgolódott és mondta: bizony fölmegyünk és elfoglaljuk, mert mi legyőzzük őket.
De a férfiak, akik vele együtt mentek, azt mondták: Nem bírunk a nép ellen menni, mert erősebb, mint mi.
És rossz hírét terjesztették az országnak, amelyet kikémleltek, Izráel fiai előtt, mondván: az ország, amelybe mentünk, hogy kikémleljük, lakóit fölemésztő ország és mind a nép, melyet benne láttunk, hatalmas termetű emberek.
És ott láttuk az óriásokat, Anák fiait, az óriások nemzetségéből; olyanok voltunk a mi szemünkben, mint a sáskák és ugyanolyanok voltunk az ő szemükben.
Erre az egész község fölemelte és hallatta hangját és sírt a nép azon éjjel.
És zúgolódtak Mózes és Áron ellen Izráel fiai mind és az egész község szólt hozzájuk: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom országában! Vagy bárcsak meghaltunk volna ebben a sivatagban!
Minek is visz bennünket az Örökkévaló abba az országba, hogy elessünk kard által, feleségeink és gyermekeink martalékká legyenek; nem jobb volna-e nekünk visszatérni Egyiptomba?
És mondták egyik a másikának: Válasszunk vezért és térjünk vissza Egyiptomba.
És Mózes és Áron arcukra borultak Izráel fiai községének egész gyülekezete előtt.
És Józsua, Nún fia és Káléb, Jefunne fia, azok közül, akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat,
és szóltak Izráel fiainak egész községéhez, mondván: Az ország, amelyen végigmentünk, hogy kikémleljük, igen nagyon jó ország.
Ha kedvel bennünket az Örökkévaló, elvisz bennünket ebbe az országba és nekünk adja azt a tejjel-mézzel folyó országot.
Csak az Örökkévaló ellen föl ne lázadjatok és ne féljetek az ország népétől, mert a mi kenyerünk lesznek ők; árnyékuk eltávozott tőlük és az Örökkévaló velünk van, ne féljetek tőlük!
De az egész község mondta, hogy megkövezi őket kövekkel. És megjelent az Örökkévaló dicsősége a találkozás sátrában Izráel összes fiainak.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Meddig gyaláz még engem ez a nép és meddig nem hisznek bennem mindazon jelek mellett, amelyeket köztük műveltem?
Megverem dögvésszel és megsemmisítem őket és majd téged teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté, mint ő.
És Mózes mondta az Örökkévalónak: De meghallják az egyiptomiak, akik közül fölhoztad hatalmaddal ezt a népet,
és elmondják ez ország lakóinak: Hallották, hogy Te, az Örökkévaló e nép között vagy, aki színről-színre megjelent, Te, az Örökkévaló, és felhőd áll fölöttük és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszlopban éjjel.
Ha megölnéd ezt a népet, mint egy embert, akkor szólnának a nemzetek, amelyek hallották híredet, mondván:
Mivel nem bírta az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, amelyet esküvel ígért nekik, lemészárolta őket a sivatagban.
És most, hadd bizonyuljon nagynak az Úr hatalma, amint szóltál, mondván:
az Örökkévaló türelmesen elnéző, nagy a kegyelemben, megbocsátja a bűnt, az elpártolást; de teljes fölmentést nem ad; megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon harmadiziglen és negyediziglen is.
Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnét szereteted nagysága szerint és amint megbocsátottál e népnek Egyiptomtól egész mostanig.
És szólt az Örökkévaló: Megbocsátok a te szavad szerint.
Azonban, ahogy élek és ahogy tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld,
bizony, mindazok a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet, melyeket műveltem Egyiptomban és a sivatagban és mégis megkísértettek engem immár tízszer és nem hallgattak szavamra,
azok nem fogják látni az országot, amelyet esküvel ígértem őseiknek. És nem fogják látni mind, akik engem káromoltak.
De szolgám, Káléb, mivel más szellem vezette és teljesen követett engem, őt elviszem az országba, ahová elment és az ő magzatja birni fogja azt.
Az amáléki és a kanaáni a völgyben lakik: azért holnap forduljatok meg és vonuljatok a sivatagba, a Sástenger felé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Meddig [engedjem meg] e gonosz községnek, hogy ellenem zúgolódjanak? Hallottam Izráel fiainak zúgolódását, mellyel ellenem zúgolódnak.
Mond meg nekik: Ahogy élek, úgymond az Örökkévaló, bizony, amint szóltatok fülem előtt, akképpen cselekszem veletek.
Ebben a sivatagban esnek el holttesteitek;és összes megszámláltjaitok teljes számban, húsz évestől fölfelé, akik zúgolódtak ellenem,
bizony, ti nem fogtok bemenni az országba, amelyről fölemeltem kezemet, hogy titeket abba elhelyezzelek; kivéve Káléb, Jefunne fia és Józsua, Nún fia.
De gyermekeitek, akikről azt mondjátok, hogy martalékká lesznek, azokat beviszem és ők megismerik az országot, melyet ti megvetettetek.
De a ti holttesteitek elhullanak ebben a sivatagban.
És gyermekeitek vándorok lesznek a sivatagban negyven évig és viselik hűtlenségteket, míg holttesteitek el nem enyésznek a sivatagban.
A napok száma szerint, amíg kikémleltétek az országot, negyven nap, minden napért egy év, viselitek majd bűneiteket negyven évig, hogy érezzétek az én elfordulásomat.
Én, az Örökkévaló beszéltem; bizony ezt cselekszem az egész gonosz községgel, akik összegyülekeztek ellenem; ebben a sivatagban legyen a végük és ott haljanak meg.
És azok a férfiak, akiket elküldött Mózes, hogy kikémleljék az országot és akik visszatérvén, zúgolódásra bírták ellene az egész községet, rossz hírt terjesztve az országról,
azok a férfiak, akik az ország rossz hírét terjesztették, meghaltak a csapás alatt az Örökkévaló színe előtt.
De Józsua, Nún fia és Káléb, Jefunne fia életben maradtak a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot.
És elmondta Mózes e szavakat Izráel minden fiának és gyászolt a nép nagyon.
És fölkeltek kora reggel és fölmentek a hegy tetejére, mondván: Itt vagyunk, fölmegyünk arra a helyre, melyet az Örökkévaló mondott, mert vétkeztünk.
És mondta Mózes: Miért akarjátok megszegni az Örökkévaló parancsát? Hisz az nem sikerülhet.
Ne menjetek föl, mert nincs az Örökkévaló köztetek, nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.
Mert az amáléki és a kanaáni vannak előttetek és ti elestek kard által, mert elfordultatok az Örökkévalótól; nem is lesz az Örökkévaló veletek.
De ők makacskodtak, hogy fölmennek a hegy tetejére; de az Örökkévaló szövetségének ládája és Mózes nem mozdultak a táborból.
És leszállt az amáléki és a kanaáni, akik azon a hegyen laktak, és megverték és megtörték őket Hormáig.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midőn bementek lakóhelyeitek országába, melyet adok nektek,
és tűzáldozatot akartok készíteni az Örökkévalónak, égőáldozatot vagy vágóáldozatot fogadalomból vagy felajánlásul, vagy az ünnepeiteken, hogy kellemes illatú legyen az Örökkévalónak, a baromból vagy a juhféléből,
akkor hozzon az, aki áldozatát hozza az Örökkévalónak lisztáldozatul egy tized éfa lánglisztet keverve egy negyed hin olajjal.
És bort öntőáldozatul egy negyed hint mutass be az égőáldozat mellett vagy a vágóáldozatnál egy juhhoz.
Vagy a koshoz készíts lisztáldozatul két tized éfa lánglisztet, keverve egy harmad hin olajjal.
És öntőáldozatul mutass be egy harmad hin bort, kellemes illatul az Örökkévalónak.
És midőn bemutatsz egy fiatal tulkot égőáldozatul vagy vágóáldozatul, fogadalomból vagy békeáldozatul az Örökkévalónak,
akkor hozzon a fiatal tulok mellett lisztáldozatul három tized éfa lánglisztet, keverve egy fél hin olajjal;
és öntőáldozatul mutass be egy fél hin bort, kellemes illatú tűzáldozatul az Örökkévalónak.
Ekképpen történjék minden egyes barommal vagy minden egyes kossal, vagy a báránnyal a juhokból vagy a kecskékből.
A szám szerint, amennyit bemutattok, akképpen tegyetek mindegyikkel számuk szerint.
Minden bennszülött ilyen módon készítse ezeket, hogy hozzon kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak.
És ha idegen tartózkodik nálatok, vagy akárki van köztetek nemzedékeiteken át és be akar mutatni kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak, amint ti teszitek, úgy tegye ő is.
A gyülekezetre nézve egy törvény legyen nektek és a köztetek tartózkodó jövevénynek; örök törvény nemzedékeiteken át; amilyenek ti vagytok, olyan legyen a jövevény az Örökkévaló előtt.
Egy törvény és egy megítélés legyen számotokra és a jövevény számára, aki nálatok tartózkodik.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mond meg nekik: Amikor bementek az országba, ahová beviszlek benneteket,
akkor legyen, hogy midőn esztek az ország kenyeréből, adjatok adományt az Örökkévalónak.
Tésztátok elsejéből kalácsot adjatok adományul, mint a szérű adományát, úgy adjátok ezt is.
Tésztátok elsejéből adjatok az Örökkévalónak adományt nemzedékeiteken át.
És ha tévedtek és nem teszitek meg mind e parancsolatokat, melyeket mondott az Örökkévaló Mózesnek,
mindazt, amit parancsolt az Örökkévaló nektek Mózes által, attól a naptól kezdve, midőn az Örökkévaló megparancsolta és azon túl nemzedékeiteken át:
és lészen, ha tévedésből történt a dolog és elkerülte a község figyelmét, akkor mutasson be az egész község egy fiatal tulkot égőáldozatnak, kellemes illatul az Örökkévalónak, és lisztáldozatát és öntőáldozatát az előírás szerint és egy kecskebakot vétekáldozatnak.
És szerezzen a pap engesztelést Izráel fiai egész községe számára és megbocsáttatik nekik, mert tévedés volt és ők elhozták áldozatukat, tűzáldozatul az Örökkévalónak és vétekáldozatukat az Örökkévaló színe elé, tévedésük miatt.
És megbocsáttatik Izráel fiai egész községének és a jövevénynek, aki közöttük tartózkodik, mert az egész népnek tévedésül számít.
És ha egyes személy vétkezik tévedésből, akkor hozzon egyéves kecskét vétekáldozatul.
És a pap szerezzen engesztelést a tévedő lélekre, aki tévedésből vétkezett az Örökkévaló színe előtt, hogy engesztelést szerezzen számára és megbocsáttatik neki.
A bennszülöttnek Izráel fiai között és a jövevénynek, aki közöttük tartózkodik, egy törvénye legyen a tévedésből cselekvő számára.
De az a személy, aki fölemelt kézzel cselekszik, akár bennszülött, akár jövevény, az az Örökkévalót káromolja, irtassék ki az a személy népe közül.
Mert megvetette az Örökkévaló szavát és parancsolatát megszegte, irtassék ki az a személy, bűne rajta van.
És midőn Izráel fiai a sivatagban voltak, találtak egy férfiút, amint fát szedegetett szombat napján.
És odavitték őt azok, akik rajta érték, hogy fát szedegetett, Mózeshez és Áronhoz és az egész községhez.
És őrizet alá helyezték őt, mert nem volt eldöntve, mi történjék vele.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ölessék meg az a férfiú kövezze meg őt kövekkel az egész község a táboron kívül.
És kivezette őt az egész község a táboron kívül és megkövezték őt kövekkel és meghalt; amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nemzedékeiken át és tegyenek mindegyik szöglet rojtjára kék-bíbor zsinórt.
És legyen számotokra néző rojt, hogy megnézzétek és emlékezzetek az Örökkévalónak minden parancsolatára és tegyétek meg azokat, hogy ne keressetek utat saját szívetek és saját szemetek után, amelyek után ti gyakran vétkeztek,
hogy emlékezzetek és megtegyétek parancsolataimat és szentek legyetek Isteneteknek.
Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
V. Kórach.
Pártot ütött Kórach, Jichár fia, Kehát fia, Lévi fia és Dátán és Abirám, Eliáb fiai és Ón, Pelet fia, Reúbén fiai,
és odaállottak Mózes elé és még férfiak, Izráel fiai közül kétszázötvenen, a község fejedelmei, a gyülekezetbe hivottak, jónevű férfiak.
Összegyülekeztek Mózes és Áron ellen és mondták nekik: Ez elég legyen nektek! Mert hisz az egész község, mindannyian szentek és közöttük van az Örökkévaló; miért emelkedtek hát ti az Örökkévaló gyülekezete fölé?
És hallotta Mózes és leborult arcára,
és szólt Kórachhoz és az ő egész csapatához, mondván: Reggel majd megismerteti az Örökkévaló azt, ki az övé és aki szent, azt közeledni engedi magához és akit kiválaszt, azt közeledni engedi magához.
Ezt tegyétek: vegyetek magatokhoz serpenyőket, Kórach és egész csapata;
tegyetek beléjük tüzet és tegyetek rájuk füstölőszert az Örökkévaló színe előtt holnap, és lészen, hogy az a férfiú, akit kiválaszt az Örökkévaló, az lesz a szent. Ez elég legyen nektek, Lévi fiai!
És mondta Mózes Kórachnak: Halljátok, Lévi fiai!
Kevés-e nektek, hogy Izráel Istene elkülönített benneteket Izráel községéből, hogy közelebb hozzon benneteket magához, hogy végezzétek az Örökkévaló hajlékának szolgálatát és hogy álljatok a község előtt, hogy szolgálatukat végezzétek,
és hogy közelebb hozott téged és minden testvéredet, Lévi fiait veled együtt, még a papságot is kívánjátok?
Ezért te és egész csapatod, akik össze sereglettek az Örökkévaló ellen, és Áron, ki ő, hogy zúgolódtok ellene?
És Mózes elküldött, hogy hívják Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait, de ők azt mondták: Nem megyünk föl!
Nem elég-e, hogy fölhoztál bennünket egy tejjel-mézzel folyó országból, hogy megölj bennünket a sivatagban, hogy még úrnak is föltolod magadat fölöttünk?
Nem is tejjel-mézzel folyó országba vittél bennünket és nem adtál nekünk mező- és szőlőbirtokot; vajjon ezeknek a férfiaknak szemét akarod-e kiszúrni? Nem megyünk föl!
És nagyon megharagudott Mózes és szólt az Örökkévalóhoz: Ne fordulj áldozatuk felé! Egynek a szamarát sem vettem el közülök és nem bántam rosszul eggyel sem közülök!
És mondta Mózes Kórachnak: Legyetek Te és egész községed az Örökkévaló színe előtt, te és ők és Áron holnap
és vegye mindegyik serpenyőjét, tegyen rá füstölőszert és vigyétek az Örökkévaló színe elé, mindegyik a maga serpenyőjét, kétszázötven serpenyőt; te is, és Áron is, mindegyik a maga serpenyőjét.
És vette mindegyik a maga serpenyőjét és tett reá tüzet és hintett reá füstölőszert; és ott álltak a találkozás sátrának bejáratánál Mózes meg Áron.
És egybegyüjtötte ellenük Kórach az egész községet a találkozás sátrának bejáratához és az Örökkévaló dicsősége megjelent az egész községnek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Különítsétek el magatokat e község közül, hogy elpusztítsam őket egy pillanat alatt!
És ők leborultak arcukra és mondták: Isten, minden test szellemének Istene! Vajjon, ha egy férfiú vétkezik, az egész községre haragszol?
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj a községhez, mondván: Távozzatok el Kórách, Dátán és Abirám hajléka köréből!
És fölkelt Mózes és elment Dátánhoz és Abirámhoz és utána mentek Izráel vénei.
És szólt a községhez, mondván: Távozzatok el, kérlek, a gonosz férfiak sátrától és ne nyúljatok semmihez, ami az övék, nehogy elvesszetek az ő vétkeik miatt.
És eltávoztak Kórách, Dátán és Abirám hajlékától minden oldalon; és Dátán és Abirám kiment, megállva sátraik bejáratánál, és feleségeik, gyermekeik és kisdedeik.
És mondta Mózes: Ez által meg fogjátok tudni, hogy az Örökkévaló küldött engem, hogy végezzem mindazokat a cselekedeteket bizony nem a saját szívemből.
Ha úgy halnak meg ezek az emberek, mint minden ember és végbemegy rajtuk minden ember végzete: akkor nem az Örökkévaló küldött engem.
De ha valami újat teremt az Örökkévaló és a föld fölnyitja száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék és leszállnak elevenen a sírba, akkor megtudjátok, hogy gyalázták e férfiak az Örökkévalót.
És történt, hogy amint végzett azzal, hogy elmondja mind e szavakat, meghasadt a föld, amely alattuk volt;
és a föld megnyitotta száját és elnyelte őket és házaikat és minden embert, aki Kórachhoz tartozott és minden vagyonukat.
Így ők és mindaz, amijök volt, leszálltak elevenen a sírba; és befödte őket a föld és elvesztek a gyülekezet köréből.
És egész Izráel, akik körülöttük voltak, menekültek kiáltásuk hangjára, mert azt mondták: nehogy elnyeljen bennünket a föld.
És tűz jött ki az Örökkévalótól és fölemésztette a kétszázötven férfiút, akik bemutatták a füstölőszert.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Mondd meg Eleázárnak, Áron, a pap fiának, hogy szedje ki a serpenyőket a tűz közül és a tüzet vesd el messzire, mert szentekké lettek
ezeknek az embereknek a serpenyői, akik vétkeztek életük árán; dolgozzák föl azokat vert lemezekké az oltár bevonására, mert odavitték az Örökkévaló elé és így szentté lettek; és legyenek jelül Izráel fiai számára.
És vette Eleázár, a pap a rézserpenyőket, amelyeket odavittek az azóta elégettek és kiverték azokat az oltár bevonására.
Emlékül Izráel fiainak a végett, hogy ne közeledjék idegen férfiú, aki nem Áron magzatából való, hogy füstölögtessen füstölőszert az Örökkévaló színe előtt és ne járjon úgy, mint Kórach és csapata, amint megmondta neki az Örökkévaló Mózes által.
És zúgolódott másnap Izráel fiainak egész községe Mózes és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Örökkévaló népét.
És volt, hogy midőn a község összegyülekezett Mózes és Áron ellen, odafordultak a találkozás sátra felé és íme a felhő befödte; és megjelent az Örökkévaló dicsősége.
És jött Mózes és Áron a találkozás sátra elé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Távozzatok el a község köréből, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt. És ők arcukra borultak.
És szólt Mózes Áronhoz: Vedd a serpenyőt és tégy reá tüzet az oltárról és hints rá füstölőszert és vidd gyorsan a községhez, hogy engesztelést szerezz számukra, mert kitört az Örökkévaló haragja; elkezdődött a csapás.
És vette Áron, amint Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé és íme, már elkezdődött a csapás a nép között; rátette a füstölőszert és szerzett engesztelést a népért.
És ő állott a holtak és az élők között és megállítatott a halálvész.
Voltak azok, akik meghaltak a halálvészben: tiezennégyezer és hétszáz, azokon kívül, akik meghaltak Kórach miatt.
És visszatért Áron Mózeshez a találkozás sátrának bejáratához és a halálvész megszűnt.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és végy tőlük egy-egy vesszőt atyáik háza szerint, minden fejedelmüktől atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt; mindegyiknek nevét írjad az ő vesszejére.
És Áron nevét írd Lévi vesszejére, mert egy vessző legyen az ő atyáik háza mindegyik feje számára.
És helyezd azokat a találkozás sátrába a bizonyság elé, ahol találkozom veletek.
És lészen, az a férfiú, akit én kiválasztok, annak vesszeje ki fog virulni; és én lecsillapítom magamtól Izráel fiainak zúgolódását, amivel ők ellenetek zúgolódnak.
És megmondta Mózes Izráel fiainak és mindegyik fejedelem adott neki egy vesszőt, egyet-egyet mindegyik fejedelem számára atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt; és Áron vesszeje az ő vesszőik között volt.
És odatette Mózes a vesszőket az Örökkévaló színe elé, a bizonyság sátrába.
És volt másnap, hogy Mózes bement a bizonyság sátrába és íme, kivirult Áron vesszeje, a Lévi házáé; bimbót fakasztott, virágot hozott és mandulát érlelt.
És kivitte Mózes mind a vesszőket az Örökkévaló színe elől Izráel fiai elé; és ők látták és mindegyik elvitte a maga vesszejét.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Tedd vissza Áron vesszejét a bizonyság elé, hogy megőrizzék jelül a lázadás gyermekeinek, hogy véget vess a zúgolódásnak ellenem, és meg ne haljanak.
És cselekedett Mózes, amint megparancsolta neki az Örökkévaló, úgy cselekedett.
És szóltak Izráel fiai Mózeshez, mondván: Íme, elpusztultunk, elvesztünk, mindnyájan elvesztünk.
Minden közeledő, aki csak közeledik az Örökkévaló hajlékához, meghal; vajjon mindnyájan elpusztuljunk-e?
És mondta az Örökkévaló Áronnak: Te és fiaid és atyád háza veled, ti viseljétek a felelősséget a szentélyért; és te és fiaid veled, ti viseljétek papságtok felelősségét.
Testvéreidet is, Lévi törzsét, atyád nemzetségét hozd közelebb hozzád, hogy csatlakozzanak hozzád és szolgáljanak neked; de te és fiaid veled, legyetek a bizonyság sátra előtt.
És teljesítsék a te feladatodat és az egész sátor feladatát; csakhogy ne közeledjenek a szent edényekhez és az oltárhoz, hogy meg ne haljanak ők is, ti is.
És csatlakozzanak hozzád és végezzék a találkozás sátrának szolgálatát a sátor minden szolgálata szerint; és idegen ne közeledjék hozzátok.
Így végezzétek a szentély szolgálatát és az oltár szolgálatát, hogy ne legyen többé harag Izráel fiai ellen.
És én íme, kivettem testvéreiteket, a levitákat, Izráel fiai közül, nektek ajándékul átadva az Örökkévaló részére, hogy végezzék a találkozás sátrának szolgálatát.
És te és fiaid veled, őrizzétek meg papságtokat az oltár minden dolgában és azért is, ami a függönyön belül van és végezzetek szolgálatot; ajándékul adom nektek papságtok szolgálatát; és az idegen, aki közeledik, ölessék meg.
És szólt az Örökkévaló Áronhoz: És én íme, neked adtam adományaim őrizetét és Izráel fiainak minden szent dolgát neked adtam részül és fiaidnak, örök törvény szerint.
Ez legyen a tied a legszentebbekből a tűzrészen kívül: minden áldozatuk, akár lisztáldozatuk, akár vétekáldozatuk, akár bűnáldozatuk, amit nekem hoznak, mint legszentebb, a tied és a fiaidé legyen.
A legszentebb helyen egyed; minden férfiszemély eheti, szent legyen ez neked.
És ez a tied: ajándékozott adományuk és Izráel fiainak minden lengetés áldozata: ezeket neked adtam és fiaidnak és leányaidnak veled, örök illetményül; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti.
Az olajnak minden legjavát, a mustnak és a gabonának mind a legjavát, azoknak elsejét, amit adnak az Örökkévalónak, neked adtam.
Zsengéje mindannak, ami országunkban van, amit az Örökkévalónak hoznak, a tied legyen; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti.
Minden örök szentség Izráelben a tied legyen.
Minden, ami megnyitja az anyaméhet, minden élőből, amit bemutatnak az Örökkévalónak emberből és baromból, a tied legyen; csakhogy meg kell váltanod az ember elsőszülöttjét és a tisztátalan állat elsőszülöttjét váltsd meg.
A megváltása pedig: egy hónapostól kezdve váltsd meg becslés szerint öt ezüst sékellel a szent sékel szerint; húsz géra az.
de a tehén elsőszülöttjét vagy a juh elsőszülöttjét, vagy a kecske elsőszülöttjét ne váltsd meg, szentek ezek; vérüket hintsd az oltárra és zsírjukat füstölögtesd el tűzáldozatnak, kellemes illatul az Örökkévalónak.
És húsuk a tied legyen, úgy mint a lengetés szegye és a jobb comb a tied legyen.
Minden szent adományt, amit Izráel fiai nyujtanak az Örökkévaló részére, neked adtam és fiaidnak és leányaidnak örök illetményül; örök sószövetség ez az Örökkévaló színe előtt, neked és magzatodnak veled.
És mondta az Örökkévaló Áronnak: Országukban nem kapsz birtokot és osztályrészed ne legyen közöttük; Én vagyok a te osztályrészed és birtokod Izráel fiai között.
És Lévi fiainak, íme, adtam minden tizedet Izráelben birtokul szolgálatuk fejében, amellyel ők végzik a találkozás sátrának szolgálatát.
És ne közeledjenek többé Izráel fiai a találkozás sátorához, nehogy halálos vétket viseljenek.
Hanem a leviták végezzék a találkozás sátrának szolgálatát és ők viseljék az ő bűnüket; örök törvényül legyen ez nemzedékeiteken át és Izráel fiai között ne kapjanak birtokot.
Mert Izráel fiai tizedét, amit levesznek az Örökkévalónak adományul, a levitáknak adtam birtokul; azért mondtam nekik: Izráel fiai között ne kapjanak birtokot.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
A levitákhoz szólj és mondd nekik: Ha elveszitek Izráel fiaitól a tizedet, melyet én nektek adtam az ő részükről birtokotok gyanánt, akkor vegyetek le belőle az Örökkévaló adományául egy tizedet a tizedből.
És úgy számít nektek a teruma adományotok, mint a gabona a szérűből és mint a tele kád a sajtóból.
Így vegyetek le ti is az Örökkévaló adományául minden tizedetekből, amit elvesztek Izráel fiaitól, hogy adjátok abból az Örökkévaló adományát Áronnak, a papnak.
Minden ajándékotokból vegyétek le az Örökkévaló minden adományát, minden javából a szent részt belőle.
És mondd nekik: Midőn leveszitek a javát belőle, úgy számíttatik be a levitáknak, mint a szérű termése és a sajtó termése.
És ehetitek azt minden helyen, ti és házatok, mert jutalom az nektek szolgálatotok fejében a találkozás sátrában.
És ne viseljetek miatta vétket, midőn leveszitek a javát belőle, Izráel fiai szent dolgait meg ne szentségtelenítsétek, hogy meg ne haljatok.
VI. Chukkath.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
Ez a Tóra törvénye, amit az Örökkévaló megparancsolt, mondván: Szólj Izráel fiaihoz, hogy hozzanak neked egy teljesen vörös tehenet, hibátlant, amelyen még nem volt járom,
és adjátok azt Eleázárnak, a papnak és vezessék ki a táboron kívül és vágják le előtte.
És vegyen Eleázár, a pap ujjával a véréből és hintsen a találkozás sátrának eleje felé hétszer a véréből.
És égessék el a tehenet szeme előtt, a bőrét, a húsát s a vérét ganéjával együtt égessék el.
És vegyen a pap cédrusfát, izsópot és karmazsint és vesse a tehén égése közé.
És mossa meg ruháit a pap és fürössze meg testét vízben és azután bemehet a táborba és tisztátalan lesz a pap estig.
És aki elégeti azt, mossa meg ruháit vízben és fürössze meg testét vízben; és tisztátalan lesz estig.
És egy tiszta férfiú gyüjtse össze a tehénnek hamuját és tegye le a táboron kívül tiszta helyre és legyen ez Izráel fiainak községe számára őrizetül, mint tisztító víz, tisztálkodásra való az.
És az, aki összegyüjti a tehén hamuját, mossa meg ruháit és tisztátalan legyen estig; és ez legyen Izráel fiai számára és a jövevény számára, aki közöttük tartózkodik, örök törvényül.
Aki megérinti bármely emberi személy holttestét, az tisztátalan legyen hét napig.
Tisztálkodjék ezzel a harmadik napon és a hetedik napon tiszta lesz; de ha nem tisztálkodik a harmadik napon, akkor a hetedik napon nem lesz tiszta.
Bárki megérint halottat, bármely emberi személy holttestét és nem tisztálkodik, az Örökkévaló hajlékát tisztátalanította meg, irtassék ki az a személy Izráelből, mert a tisztító vizet nem hintették még reája, tisztátalan legyen tisztátalansága rajta van.
Ez a tan, ha meghal valaki sátorban, bárki bemegy a sátorba és minden, ami a sátorban van, tisztátalan legyen hét napig.
Minden nyitott edény, melyen nincsen szoros födél, tisztátalan.
És mindenki, aki megérint a mezőn fegyver által megöltet vagy holttestet vagy emberi csontot vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.
És vegyenek a tisztátalan számára a tisztálkodásra való hamuból és tegyenek reá forrásvizet egy edényben.
És egy tiszta férfiú vegyen izsópot és mártsa a vízbe, hintse a sátorra és mind az edényekre és a személyekre, akik ott voltak és arra, aki megérintette a csontot vagy a megöltet vagy a holttestet vagy a sírt.
És a tiszta személy hintsen a tisztátalanra a harmadik napon és a hetedik napon; így megtisztítja a hetedik napon és mossa meg ruháit és fürödjék meg vízben és este tiszta lesz.
De az a férfiú, aki tisztátalan lesz és nem tisztálkodik, irtassék ki az a személy a gyülekezet közül, mert az Örökkévaló szentélyét megtisztátalanította, a tisztító vizet nem hintették reá, tisztátalan ő.
És legyen ez nekik örök törvényül: És az, aki hinti a tisztító vizet, legyen tisztátalan estig.
És mindaz, amit megérint a tisztátalan, legyen tisztátalan és a személy, aki megérinti, tisztátalan legyen estig.
És Izráel fiai, az egész község, elérkeztek Cin sivatagába az első hónapban és letelepedett a nép Kádésben; és meghalt ott Mirjám és eltemették ott.
És nem volt víz a község számára és összegyülekeztek Mózes és Áron ellen.
És a nép perlekedett Mózessel és szóltak, mondván: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor elpusztultak testvéreink az Örökkévaló színe előtt.
Minek is hoztátok az Örökkévaló gyülekezetét ebbe a sivatagba, hogy meghaljunk ott mi és barmaink.
És minek vezettetek föl bennünket Egyiptomból, hogy elhozzatok bennünket erre a gonosz helyre? Nem hely ez a vetés, a füge, a szőlő és a granát számára, és víz sincsen az ivásra.
És Mózes és Áron elment a gyülekezet elől a találkozás sátrának bejáratához és leborultak arcukra és megjelent nekik az Örökkévaló dicsősége.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd a botot és gyüjtsd egybe a községet, te és testvéred Áron és szóljatok a sziklához szemük előtt, hogy adja ki vizét és te ki fogsz hozni számukra vizet a sziklából és így megitatod a községet és barmaikat.
És vette Mózes a botot az Örökkévaló színe elől, amint megparancsolta neki.
És Mózes és Áron egybegyüjtötte a gyülekezetet a szikla elé; és mondta nekik: Halljátok csak, ti engedetlenek! Vajjon ebből a sziklából hozzunk-e ki nektek vizet?
És Mózes fölemelte kezét és kétszer ráütött botjával a sziklára; és bőven ömlött ki a víz és ivott a község és barmaik.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: Mivel nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek engem Izráel fiainak szeme előtt, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet az országba, melyet nekik adok.
Ez a Meriba vize, mert Izráel fiai pörlekedtek az Örökkévalóval és ő megszentelte magát bennük.
És küldött Mózes követeket Kádésból Edóm királyához: Így szól testvéred, Izráel, te ismered mind a fáradalmat, ami bennünket ért.
Őseink lementek Egyiptomba és laktunk Egyiptomban sok ideig; és rosszul bántak velünk és őseinkkel az egyiptomiak.
És midőn kiáltottunk az Örökkévalóhoz és hallotta szavunkat, küldött egy angyalt és kivezetett bennünket Egyiptomból és íme, itt vagyunk Kádésben, határszéleden levő városban.
Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon! Nem vonulunk át sem mezőn, sem szőlőn, nem isszuk a kutak vizét; a királyúton fogunk menni, nem térünk le sem jobbra, sem balra, míg át nem vonultunk határodon.
És mondta neki Edóm: Nem vonulsz át rajtam, különben fegyverrel megyek ki elébed.
És mondták neki Izráel fiai: Az országúton megyünk föl és ha vizedet isszuk én és jószágom, megadom az árát; nem lesz semmi károd, csak engedd, hogy átvonuljak gyalogszerrel.
És ő mondta: Nem fogsz átvonulni! És kiment elébe Edóm hatalmas néppel és erős kézzel.
Így Edóm nem engedte meg Izráelnek, hogy átvonuljon határán és Izráel kitért előle.
És tovább vonultak Kádésből és elérkeztek Izráel fiai, az egész község, a Hór hegyéhez.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz a Hór hegyén, Edóm országának határán, mondván:
Térjen meg Áron népéhez, mert nem fog bemenni az országba, melyet Izráel fiainak adok, mivelhogy engedetlenek voltatok parancsom iránt a Meriba vizénél.
Vedd Áront és fiát, Eleázárt és vidd föl őket Hór hegyére.
és vesd le Áronról ruháit és öltöztesd fel azokba Eleázárt, a fiát; és Áron térjen meg népéhez és meghal ott.
És úgy cselekedett Mózes, amint megparancsolta az Örökkévaló. Felmentek Hór hegyére az egész község szeme előtt.
És Mózes levetette Áronról ruháit és fölöltöztette azokba Eleázárt, a fiát; és Áron meghalt ott, a hegy tetején; és Mózes és Eleázár lement a hegyről.
És midőn az egész község látta, hogy meghalt Áron, megsiratta Áront harminc napig egész Izráel háza.
És meghallotta a kanaáni, Arád királya, aki a déli vidéken lakott, hogy eljött Izráel Atárim útján, és harcolt Izráellel és foglyokat ejtett közülük.
És Izráel fogadalmat tett az Örökkévalónak és mondta: Ha majd kezembe adod ezt a népet, teljesen elpusztítom városaikat.
És hallgatott az Örökkévaló Izráel szavára és kezébe adta a kanaánit; és teljesen elpusztították őket és városaikat; és így nevezték el a helyet: Hormá.
És tovább vonultak Hór hegyétől a Sástenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát; és a nép lelke nagyon elcsüggedt az úton.
És beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Minek hoztatok föl bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a sivatagban? Mert nincs kenyér és nincs itt víz és lelkünk megundorodott ettől a hitvány kenyértől.
És az Örökkévaló tüzes kígyókat bocsátott a nép közé és ezek megmarták a népet; és sok nép elhalt Izráelből.
És jött a nép Mózeshez és mondták: Vétkeztünk, mert az Örökkévaló ellen és ellened beszéltünk; imádkozzál az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el tőlünk a kígyókat. És Mózes imádkozott a népért.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Készíts egy tüzes kigyót és tedd póznára; és lészen, hogy mindenki, akit megmartak, ha megnézi, életben marad.
És Mózes készített egy rézkígyót és rátette a póznára; és történt, hogyha egy kígyó megmart valakit és ez rátekintett a rézkígyóra, életben maradt.
És Izráel fiai tovább vonultak és táboroztak Óbótban.
És tovább vonultak Óbótból és táboroztak az Abárimbeli Ijjimben, a sivatagban, amely Móáb előtt van napkelet felől.
Onnan tovább vonultak és táboroztak Zered völgyében.
Onnan tovább vonultak és táboroztak Arnónon túl, amely a sivatagban van, amely kijön az Emóri határából; mert Arnón Móáb határa, Móáb és az Emóri között.
Azért mondatik az Örökkévaló harcainak könyvében: Váhébet Szufában és a völgyeket, az Arnónt;
és a völgyek lejtőjét, amely lejtősödik Ár helye felé és támaszkodik Móáb határához.
Onnan tovább vonultak Beerhez. Ez az a kút, amelyről szólt az Örökkévaló Mózesnek: Gyüjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet.
Akkor énekelte Izráel ezt az éneket: Buzogj fel kút, énekeljetek neki!
A kút, amelyet a fejedelmek ástak, a nép nemesei vájtak kormánypálcával és botjaikkal! A sivatagból tovább vonultak Mattánába,
és Mattánából Nahaliélbe, Nahaliélból Bámótba,
és Bámótból a völgybe, amely Móáb földjén van a Piszga csúcsánál és letekint a sivatag felé.
És követeket küldött Izráel Szihónhoz, az Emóri királyához, mondván:
Hadd vonuljak át országodon, nem térünk le a mezőre, és a szőlőre, nem isszuk a kutak vizét, a királyúton megyünk, amíg átvonulunk határodon.
Szihón nem engedte Izráelt átvonulni határán, hanem összegyüjtötte Szihón egész népét és kiment Izráel ellen a sivatagba és elérkezett Jahácba és harcolt Izráellel.
És Izráel megverte őt a kard élével és elfoglalta országát az Arnóntól a Jabbókig, egészen Ammón fiaiig, mert erős volt Ammón fiainak határa.
És Izráel elvette mind e városokat és Izráel lakott az Emóri összes városaiban, Hesbónban és mind a hozzátartozó városokban.
Mert Hesbón Szihónnak, az Emóri királyának városa volt, aki Móáb előbbi királyával harcolt és elvette tőle egész országát az Arnónig.
Azért mondják a költők: Jöjjetek Hesbónba, építsétek fel és szilárdítsátok meg Szihón városát.
Mert tűz ment ki Hesbónból, láng Szihón városából; megemésztette Ár-Móábot, az Arnón magaslatainak urait.
Jaj neked Móáb! elpusztultál Kemós népe. Odaadta fiait mint menekülőket és leányait fogságba Emóri királyának, Szihónnak.
Ledöntöttük őket, elveszett Hesbón Dibónig, elpusztítottuk Nófahig, amely Médebáig ér.
Így Izráel az Emóri országában lakott.
És Mózes küldött, hogy kémleljék ki Jáezért és elfoglalták városaikat és elűzték az Emórit, aki ott volt.
És megfordultak és fölmentek Básán felé; és kiment eléjük Óg, Básán királya, ő és egész népe, harcra Edreibe.
És az Örökkévaló mondta Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét és országát és úgy tégy vele, amint tettél Szihónnal, az Emóri királyával, aki Hesbónban lakott.
És megverték őt és fiait és egész népét, úgy, hogy nem hagytak számukra maradékot és elfoglalták országát.
És tovább vonultak Izráel fiai és táboroztak Móáb síkságán, Jerihóval szemben, a Jordánon innen.
VII. Bálák.
És látta Bálák, Cippór fia mindazt, amit Izráel az Emórival tett;
és Móáb nagyon megijedt a nép miatt, mert számosan voltak és Móáb rettegett Izráel fiaitól.
És szólt Móáb Midján véneihez: Most felfal e gyülekezet mindent körülöttünk, amint felfalja az ökör a mező füvét. És Bálák, Cippór fia, Móáb királya volt abban az időben.
És követeket küldött Bileámhoz, Beór fiához Petórba, amely a folyam mellett van, az ő népe fiainak országába, hogy hívják el őt, mondván: Íme egy nép jött ki Egyiptomból, íme ő befödi a föld színét és velem szemben tanyázik.
Most tehát jer, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb mint én; talán így erősebb leszek, úgyhogy megverhetem őt és kiűzhetem az országból. Mert tudom, hogy akit te megáldasz, az áldott és akit megátkozol, az átkozott lesz.
És elmentek Móáb vénei és Midján vénei a varázslás díjával kezükben és elérkeztek Bileámhoz és elmondták neki Bálák szavait.
És ő mondta nekik: Háljatok itt az éjjel és majd adok nektek feleletet, amit az Örökkévaló szólni fog hozzám. És ott maradtak Móáb nagyjai Bileámnál.
És Isten jött Bileámhoz és mondta: Kik ezek a férfiak nálad?
És Bileám mondta Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya küldött hozzám:
Íme a nép, amely kijött Egyiptomból, beborítja a föld színét: most jer, átkozd meg őt nekem, talán képes leszek harcolni ellene és kiűzhetem őt.
És mondta Isten Bileámnak: Ne menj velük, ne átkozd meg a népet, mert áldott az.
És fölkelt Bileám reggel és mondta Bálák nagyjainak: Menjetek országotokba, mert az Örökkévaló nem engedte meg nekem, hogy veletek menjek.
És fölkeltek Móáb nagyjai és visszamentek Bálákhoz és mondták; Bileám nem akart velünk jönni.
És Bálák újra küldött nagyokat, többet és előkelőbbeket amazoknál.
És ők eljöttek Bileámhoz és mondták neki: Így szól Bálák, Cippór fia; ne akadályozzon téged semmi, kérlek, hogy hozzám eljöjj.
Mert nagy tiszteletben foglak részesíteni és mindent, amit mondani fogsz nekem, megteszek; jer hát kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet.
És Bileám felelt és mondta Bálák szolgáinak: Ha Bálák nekem adná házát tele ezüsttel és arannyal, nem szeghetném meg az Örökkévaló, az én Istenem parancsát, hogy tegyek többet vagy kevesebbet.
Most tehát kérlek, maradjatok itt ti is éjjel, hadd tudjam meg, mit fog az Örökkévaló újra nekem mondani.
És Isten jött Bileámhoz éjjel és mondta neki: Ha téged elhívni jöttek a férfiak, kelj föl, menj velük, csakhogy azt cselekedjed, amit majd neked mondok.
És Bileám fölkelt reggel, fölnyergelte szamarát és elment Móáb nagyjaival.
És föllobbant Isten haragja, mert elindult és az útra odaállott az Örökkévaló angyala, hogy akadályozza. Ő szamarán nyargalt és két szolgája volt vele.
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kardja kivonva kezében; és akkor a szamár letért az útról és a mezőre ment és Bileám megütötte a szamarat, hogy ráterelje az útra.
Ekkor az Örökkévaló angyala megállott a szőlők közti ösvényen; kerítés volt erre és kerítés volt arra.
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és odaszorította magát a falhoz és odaszorította Bileám lábát a falhoz és ő újra megütötte.
És akkor az Örökkévaló angyala továbbment és megállott egy szűk helyen, ahol nem volt út kitérni sem jobbra, sem balra.
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és lehevert Bileám alatt; és erre fellobbant Bileám haragja és megütötte a szamarat botjával.
És megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját és ő mondta Bileámnak: Mit tettem neked, hogy megütöttél engem immár három ízben?
Bileám mondta a szamárnak: Mert gúnyt űztél velem; ha kard volna kezemben most megöltelek volna.
És a szamár mondta Bileámnak: Nem vagyok-e a te szamarad, amelyen nyargaltál amióta vagy, mind a mai napig, vajjon szoktam-e így cselekedni veled? Ő mondta: Nem.
És az Örökkévaló megnyitotta Bileám szemét és látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kivont kardja kezében; és ő meghajolt és arcára borult.
És szólt hozzá az Örökkévaló angyala: Miért ütötted meg szamaradat immár három ízben? Íme, én kijöttem, hogy megakadályozzalak, mert veszedelmes a te utad én előttem.
És meglátott engem a szamár és kitért előttem immár három ízben; ha nem tér ki előttem, bizony, most téged megöltelek volna és őt életben hagyom.
És szólt Bileám az Örökkévaló angyalához: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz előttem az úton; és most, ha rossznak tetszik szemedben, vissza akarok térni.
És az Örökkévaló angyala mondta Bileámnak: Menj a férfiakkal, de csak azt az igét, amit én mondok neked, azt mondjad. És elment Bileám Bálák nagyjaival.
És midőn Bálák hallotta, hogy jön Bileám, kiment elébe Móáb városába, amely az Arnón határán van, amely a határ szélén van.
És Bálák mondta Bileámnak: Nem küldtem-e már hozzád, hogy elhívjalak téged, miért nem jöttél el hozzám? Vajjon igazán nem tudlak-e téged megtisztelni?
És Bileám mondta Báláknak: Íme, eljöttem hozzád, de vajjon lehet-e bármit szólnom? Azt az igét, amelyet számba tesz az Isten, azt fogom mondani.
És Bileám ment Bálákkal és elérkeztek Kirjat Húcótba.
És Bálák levágott marhát és juhot és küldötte Bileámnak és a nagyoknak, akik vele voltak.
És történt reggel, hogy Bálák vette Bileámot és fölvezette Báal magaslataira és ő látta onnan a nép egy részét.
És Bileám szólt Bálákhoz: Építs nekem e helyen hét oltárt és készíts elő nekem hét tulkot és hét kost.
És Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta és Bálák és Bileám áldozott mindegyik oltáron egy tulkot és egy kost.
És Bileám mondta Báláknak: Maradj itt égőáldozatodnál, én elmegyek; talán elébem tűnik az Örökkévaló és amit ő látnom enged, azt tudtodra adom. És elment egy hegy csúcsára.
És Isten eléje tűnt Bileámnak. És ő mondta: A hét oltárt elkészítettem és bemutattam egy tulkot és egy kost mindegyik oltáron.
És az Örökkévaló igét tett Bileám szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj.
És ő visszatért hozzá és íme ott állott az égőáldozatnál ő és Móáb nagyjai mind.
És előadta példázatát és mondta: Arámból hozott engem Bálák, Móáb királya, Kelet hegyeiről, jer, átkozd meg nekem Jákóbot, jer, szidjad Izráelt.
Hogyan átkozzam meg azt, akit nem átkozott meg Isten és hogyan káromoljam azt, akit nem káromolt az Örökkévaló?
Mert a szirtek csúcsáról látom őt és a dombokról szemlélem őt; íme, ez egy olyan nép, amely külön lakik és nemzetek közé nem számítja magát.
Ki számlálhatja meg Jákób porát és mondhatja meg Izráel ivadékának számát? Hadd haljon meg lelkem az igazak halálával és olyan legyen maradékom, mint az övé!
És szólt Bálák Bileámhoz: Mit tettél velem? Ellenségeimet megátkozni hoztalak és íme, te megáldottad őket.
És ő felelt és mondta: Nem azt kell-e mondanom, amit számba tesz az Örökkévaló?
És mondta neki Bálák: Jer velem, kérlek, egy másik helyre, ahonnan láthatod; de csak egy részét látod majd és nem látod az egészet; és átkozd meg őt nekem onnan!
És elvitte az Őrök mezejére a Piszga csúcsára és épített hét oltárt és áldozott egy tulkot és egy kost mindegyik oltáron.
És mondta Báláknak: Maradj itt az égőáldozatodnál, amíg én találkozom az Örökkévalóval itt.
És eléje tűnt az Örökkévaló Bileámnak és igét tett a szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj.
És visszament hozzá és íme, ott állt az égőáldozatnál és Móáb nagyjai vele. És Bálák mondta neki: Mit szólt az Örökkévaló?
És ő előadta példázatát és mondta: Kelj fel, Bálák és halljad, figyelj rám, Cippór fia.
Az Isten nem ember, hogy hazudjék, sem emberfia, hogy meggondolja magát; ha Ő szólt, nem teszi-e meg, ha beszélt, nem teljesíti-e?
Íme, parancsot kaptam, hogy áldjak és Ő áldott és én nem változtathatom meg.
Nem szemlélt hamisságot Jákóbban és nem látott bajt Izráelben; az Örökkévaló, az ő Istene vele van és a király riadó szava köztük van.
Isten kivezette őket Egyiptomból, a reém magasratörő ereje az övé.
Mert nem fog a varázslás Jákóbon, sem a bűvölés Izráelen, mert kellő időben megmondják Jákóbnak és Izráelnek, amit Isten művel.
Íme, a nép fölkel, mint nőstény oroszlán, mint oroszlán emelkedik fel; nem fekszik le, míg zsákmányt nem eszik és míg a megöltek vérét nem issza.
És Bálák mondta Bileámnak: Se meg ne átkozd, se meg ne áldjad.
És Bileám felelt és mondta Báláknak: Nem mondtam-e neked szólván: Mindent, amit az Örökkévaló mondani fog, azt cselekszem?
És Bálák mondta Bileámnak: Jer csak elviszlek egy másik helyre, talán helyesnek tetszik az Isten szemében, hogy megátkozd nekem onnan.
És elvitte Bálák Bileámot a Peór csúcsára, amely letekint a sivatagra.
És Bileám mondta Báláknak: Építs itt nekem hét oltárt és készíts nekem itt hét tulkot és hét kost.
És Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta. És bemutatott egy tulkot és egy kost mindegyik oltáron.
És midőn látta Bileám, hogy tetszett az Örökkévaló szemében, hogy megáldja Izráelt, nem ment el, mint az előbbi alkalmakkor varázslás végett, hanem a sivatag felé fordította arcát.
És Bileám fölemelte szemét és látta Izráelt amint lakik törzsei szerint és reászállott Isten szelleme.
És előadta példázatát és mondta: Bileám, Beórnak fia, mondja, a férfi, a nyitott szemű, mondja:
ő mondja, aki Isten szavait hallgatja, aki a Mindenható látomását látja, leborulva és nyilt szemekkel.
Milyen szépek a te sátraid, Jákób, a te hajlékaid, Izráel!
Mint patakok, melyek elhúzódnak, mint kertek a folyó mentén, mint álóék, amelyeket az Örökkévaló ültetett, mint cédrusok a vizek mentén.
Víz folyik vödreiből és vetése lesz bő vizek között; és királya magasabb lesz Agágnál és királysága hatalmassá lesz.
Isten kivezette Egyiptomból a reém magasratörő ereje az övé, fölemészt népeket, az ő elleneit, csontjaikat összetöri és nyilait összezúzza.
Letérdel, lefekszik, mint egy oroszlán és mint egy nőstény oroszlán; ki kelti föl? Áldott legyen mindenki, aki téged áld és átkozott legyen mindenki, aki téged átkoz.
És föllobbant Bálák haragja Bileám ellen és összecsapta kezeit; és szólt Bálák Bileámhoz: Ellenségeimet megátkozni hívtalak és íme, te áldást mondtál immár három ízben.
Most már siess vissza hazádba! Azt mondtam, hogy nagy tiszteletben foglak részesíteni, de íme, az Örökkévaló megfosztott téged a tisztelettől.
És Bileám mondta Báláknak: Nem szóltam-e követeidhez is, akiket hozzám küldtél mondván:
Ha Bálák nekem adná házát tele ezüsttel és arannyal, nem szeghetném meg az Örökkévaló parancsát, hogy jót vagy rosszat cselekedjek a saját szívemből. Amit az Örökkévaló beszél, azt beszélem én.
És most, íme, elmegyek népemhez; jer, tanácsot adok neked, mit tesz majd ez a nép a te népeddel az idők végén.
És előadta példázatát és mondta: Mondja Bileám, Beórnak fia és mondja a férfi, a nyitott szemű,
ő mondja, aki hallja Isten szavait, aki tudja a Legmagasabb tudását, aki látja a Mindenható látomását, leborulva és nyilt szemekkel.
Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közelről; fölkel egy csillag Jákóbból és föltámad egy kormánypálca Izráelből és összezúzza Móáb széleit és letöri Sét minden fiát.
És Edóm birtokká lesz, Széir is birtokká lesz, az ő ellenségei, mialatt Izráel megmutatja erejét.
Uralkodó származik Jákóbból és elpusztítja, ami megmaradt a városból.
És Amálékra nézett és előadta példázatát és mondta: Nemzetek elseje Amálék, de végül pusztulásra jut.
És nézett a kénitára és előadta példázatát és mondta: Szilárd a te lakásod és fészked a sziklába van rakva,
de Káin mégis el fog pusztulni. Mikor? Assur fog téged foglyul ejteni.
És ő előadta példázatát és mondta: Jaj ki fog élni, ha így rendeli Isten?
De hajók jönnek Kittim partjáról és lealázzák Assurt. És lealázza Ébert, de ő is pusztulásra jut!
És fölkelt Bileám, elment és visszatért hazájába; Bálák is elment útjára.
És Izráel Sittimben lakott és a nép elkezdett paráználkodni Móáb leányaival.
Meghívták a népet isteneik áldozatához és evett a nép és leborult isteneik előtt.
És csatlakozott a nép Báal-Peórhoz és föllobbant az Örökkévaló haragja Izráel ellen.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Gyüjtsd össze a nép vezéreit és végeztesd ki őket az Örökkévaló előtt; fényes nappal, hogy elforduljon az Örökkévaló föllobbant haragja Izráeltől.
És mondta Mózes Izráel bíráinak: Öljétek meg, mindegyik az ő embereit, akik csatlakoztak Báal-Peórhoz.
És íme, egy férfiú Izráel fiai közül jött és odavezetett testvéreihez egy midjánita nőt Mózes szeme láttára és Izráel fiai egész közösségének szeme láttára, mialatt azok sírtak a találkozás sátrának bejáratánál.
És midőn látta Pinhász, Áron pap fiának, Eleázárnak fia, fölkelt a község köréből és dárdát vett kezébe.
És bement az izraelita férfi után a kamrába és átszúrta mindkettőjüket, az izraelita férfiút és a nőt a hasán; erre elállt a csapás Izráel fiairól.
És voltak, akik meghaltak a csapásban, huszonnégyezren.
VIII. Pinhász.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Pinhász, Áron pap fiának, Eleázárnak fia elfordította haragomat Izráel fiairól, midőn buzgalommal buzgólkodott érettem közöttük, hogy nem semmisítettem meg Izráel fiait haragomban.
Azért mondd meg: Íme, én adom neki békeszövetségemet;
legyen számára és ivadékai számára örökös papságnak szövetsége, azért, mert buzgólkodott Istenéért és engesztelést szerzett Izráel fiai számára.
A megölt izraelita férfiúnak neve, aki megöletett a midjánita nővel, volt Zimri, Szálu fia, Simeóni egyik atyai házának fejedelme.
És a megölt midjánita nőnek neve: Kozbi, Cúr leánya, aki egyik atyai ház nemzetségének feje volt Midjánban.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szorongassátok a midjánitákat és verjétek le őket,
mert szorongatóitok ők fondorlataikkal, amelyekkel fondorkodtak ellenetek a Peór dolgában és a nővérük Kozbi, Midján fejedelmének leánya dolgában, aki megöletett a csapás napján a Peórnak dolgában.
És történt a csapás után,
hogy szólt az Örökkévaló Mózeshez és Eleázárhoz, Áron papnak a fiához, mondván:
Vegyétek föl Izráel fiai egész községének számát, húsz évestől fölfelé atyáik háza szerint, mindenkit, aki hadbavonulhat Izráelben.
És beszélt velük Mózes és Eleázár, a pap, Móáb síkságán, Jerihónál, a Jordán mellett, mondván:
Vegyétek föl a nép számát húsz évestől fölfelé, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek és Izráel fiainak, akik kijöttek Egyiptom országából.
Reúben, Izráel elsőszülöttje. Reúben fiai, Hanóktól a Hanóki család, Pallútól a Pallúi család;
Hecróntól a Hecróni család, Karmitól a Karmi család.
Ezek Reúbén családjai; és voltak, akiket megszámláltak, negyvenháromezer és hétszázharminc.
Pallú fiai: Eliáb.
Eliáb fiai: Nemúél, Dátán és Abirám; ez az a Dátán és Abirám, a csapat hivottai, akik lázadást szítottak Mózes és Áron ellen Kórách csapatában, midőn izgattak az Örökkévaló ellen;
és a föld megnyitotta száját és elnyelte őket és Kóráchot a csapat halálakor, midőn fölemésztette a tűz a kétszázötven férfiút és intőjelül lettek.
De Kórách fiai nem haltak meg.
Simeón fiai családjaik szerint: Nemúéltől a Nemúéli család, Jámintól a Jámini család, Jákintól a Jákini család;
Zerahtól a Zarhi család, Sáultól a Sáuli család.
Ezek a Simeóni családjai; huszonkétezer és kétszáz.
Gád fiai családjaik szerint; Cefóntól a Cefóni család, Haggitól a Haggi család, Súnitól a Súni család;
Oznitól az Ozni család, Éritől az Éri család;
Aródtól az Aródi család, Arélitől az Aréli család.
Ezek Gád fiainak családjai, azok szerint, akik megszámláltattak, negyvenezer és ötszáz.
Jehúda fiai: Ér és Ónán; és meghalt Ér és Ónán Kanaán országában.
És voltak Jehúda fiai családjaik szerint Sélától a Séláni család, Perectől a Parci család, Zerahtól a Zarhi család.
És Perec fiai voltak: Hecróntól a Hécróni család, Hámultól a Hámuli család.
Ezek Jehúda családjai azok szerint, akik megszámláltattak, hetvenhatezer és ötszáz.
Jisszákár fiai családjaik szerint: Tólától a Tólái család, Puvvától a Púni család;
Jásúbtól a Jásúbi család, Simróntól a Simróni család.
Ezek Jisszákár családjai azok szerint, akik megszámláltattak, hatvannégyezer és háromszáz.
Zebúlon fiai családjaik szerint: Szeredtől a Szardi család, Élóntól az Élóni család, Jahleéltől a Jahleéli család.
Ezek a Zebúlon családjai azok szerint, akik megszámláltattak, hatvanezer és ötszáz.
József fiai családjaik szerint: Menasse és Efráim.
Menasse fiai: Mákirtól a Mákiri család és Mákir nemzette Gileádot; Gileádtól a Gileádi család.
Ezek Gileád fiai: Iézertől az Iézeri család, Hélektől a Helki család;
Aszriéltől az Aszriéli család, Sekemtől a Sikmi család;
Semidától a Semidai család, Héfertől a Hefri család.
És Celáfhád, Héfer fiának nem voltak fiai, hanem leányai; és Celáfhád leányainak nevei: Mahla, Nóa, Hogla, Milka és Tirca.
Ezek Menasse családjai; és azok, akik megszámláltattak, voltak ötvenkétezer és hétszázan.
Ezek Efráim fiai családjaik szerint: Sútélahtól a Sútalhi család, Bekertől a Bakri család, Tahantól a Tahani család.
És ezek Sútelah fiai: Érántól az Éráni család.
Ezek Efráim fiainak családjai azok szerint, akik megszámláltattak, harminckétezer és ötszáz. Ezek József fiai családjaik szerint.
Benjámin fiai családjaik szerint: Belától a Belai család, Asbéltól az Asbéli család, Ahirámtól az Ahirámi család;
Sefúfámtól a Súfámi család, Húfámtól a Húfámi család.
S voltak Bela fiai: Ard meg Naámán, az Ardi család, Naámántól a Naámi család.
Ezek Benjámin fiai családjaik szerint; és azok, akik megszámláltattak, voltak negyvenötezer és hatszázan.
Ezek Dán fiai családjaik szerint: Súhamtól a Súhami család; ezek Dán családjai családjaik szerint.
A Suhámi minden családjai azok szerint, akik megszámláltattak, hatvannégyezer és négyszáz.
Ásér fiai családjaik szerint: Jimnától a Jimná család, Jisvitől a Jisvi család, Beriától a Berii család.
Beria fiaitól: Hebertől a Hebri család, Malkiéltől a Malkiéli család.
Ásér leányának neve pedig Szerah.
Ezek Ásér fiainak családjai azok szerint, akik megszámláltattak, ötvenháromezer és négyszáz,
Naftáli fiai családjaik szerint: Jahceéltől a Jahceéli család, Gúnitól a Gúni család.
Jecertől a Jicri család, Sillémtől a Sillémi család.
Ezek Naftáli családjai családjaik szerint; és azok, akik megszámláltattak, voltak negyvenötezer és négyszázan.
Ezek Izráel fiainak megszámláltjai: hatszázezer és ezerhétszázharminc.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Ezeknek osztassék el az ország birtokul a nevek száma szerint;
A nagyobb számúnak adj nagyobb birtokot, a csekélyebb számúnak adj kisebb birtokot, mindenkinek aszerint adassék a birtoka, amint megszámláltattak.
De sorshúzás útján osszák el az országot; atyáik törzseinek nevei szerint kapjanak birtokot.
A sorshúzás útján osztassék el a birtok a nagyszámúak és a csekélyszámúak között.
Ezek Lévi megszámláltjai családjaik szerint: Gersóntól a Gérsunni család, Keháttól a Keháti család, Meráritól a Merári család.
Ezek Lévi családjai: a Libni család, a Hebróni család, a Mahli család, a Músi család, a Korhi család. És Kehát nemzette Amrámot.
És Amrám feleségének neve Jókebed, Lévi leánya, aki született Lévinek Egyiptomban és szülte Amrámnak Áront és Mózest és Mirjámot, nővérüket.
És született Áronnak Nádáb és Abihu, Eleázár és Itámár.
És meghalt Nádáb és Abihu, midőn idegen tüzet vittek be az Örökkévaló színe elé.
És azok, akik megszámláltattak, voltak huszonháromezren, minden férfi személy egy hónapostól fölfelé, mert ők nem számláltattak meg Izráel fiai között, minthogy nem adatott nekik birtok Izráel fiai között.
Ezek, akiket megszámláltak Mózes és Eleázár, a pap, akik megszámlálták Izráel fiait Móáb síkságán Jerihóval szemben, a Jordánon innen.
És ezek között nem volt senki, akiket Mózes és Áron, a pap, megszámlált; akik megszámlálták Izráel fiait Szinaj sivatagában;
mert azt mondta az Örökkévaló róluk, hogy meg kell halniok a sivatagban és nem maradt közülök senki, csak Káléb, Jefúnne fia és Józsua, Nún fia.
És odaléptek Celáfhád leányai, aki Héfer fia, ez Gileád fia. Mákir fia, ez Menasse fia, József fiának, Menassénak családjából; ezek leányainak nevei: Mahla, Nóa, Hogla, Milka és Tirca.
És odaálltak Mózes elé és Eleázár pap elé és a fejedelmek és az egész község elé a találkozás sátrának bejáratánál, mondván:
Atyánk meghalt a sivatagban, de ő nem volt azoknak a csapatában, akik összesereglettek az Örökkévaló ellen, Kórach csapatában, hanem a maga vétkében halt meg s fiai nem voltak.
Miért vétessék el atyánk neve a családja közül, mivel nincs fia? Adj nekünk birtokot atyánk fivérei között.
És odavitte Mózes ügyüket az Örökkévaló színe elé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Helyesen beszélnek Celáfhád leányai; igenis adj nekik birtokot atyjuk fivérei között és származtasd át atyjuk vagyonát reájuk.
És szólj Izráel fiaihoz, mondván: Ha valaki meghal és fia nincsen, akkor származtassátok át birtokát leányára.
És ha nincs leánya, akkor adjátok örökségét fivéreinek.
És ha nincsenek fivérei, akkor adjátok az örökséget atyja fivéreinek.
És ha atyjának nincsenek fivérei, akkor adjátok az örökségét vérrokonának, aki a legközelebbi hozzá családjából, és örököljön utána. És legyen Izráel fiai számára jogi törvényül, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj fel erre az Abárim hegyre és nézd meg az országot, amelyet adtam Izráel fiainak.
És miután láttad, te is be fogsz térni népeidhez, amint betért Áron testvéred,
mivel engedetlenek voltatok parancsom iránt Cin sivatagában a község pörlekedései alkalmával, mikor engem megszentelni kellett volna a víznél szemük előtt. Ezek a pörlekedés vizei Kádésben, Cin sivatagában.
És szólt Mózes az Örökkévalóhoz, mondván:
Rendeljen az Örökkévaló, minden test szellemének Istene, férfiút a község fölé,
aki vonuljon ki előttük és aki jöjjön be előttük, aki kivezesse és aki bevezesse őket, hogy ne legyen az Örökkévaló községe olyan, mint a juhnyáj, melynek nincs pásztora.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vedd magadhoz Józsuát, Nún fiát, a férfiút, akiben meg van a szellem, és tedd reá kezedet;
és állítsd őt Eleázár pap elé és az egész község elé és adj neki parancsokat szemük előtt.
És tedd őt fenséged részesévé, hogy hallgasson reá Izráel fiainak egész községe.
És álljon Eleázár, a pap előtt, és kérdéseket intézzen hozzá az Úrim ítéletéről az Örökkévaló színe előtt; az ő parancsára vonuljanak ki és az ő parancsára jöjjenek be, ő maga és vele Izráel minden fia, az egész község.
És úgy cselekedett Mózes, amint megparancsolta neki az Örökkévaló; vette Józsuát és odaállította Eleázár pap elé és az egész község elé;
és reá tette két kezét és adott neki parancsokat, amint az Örökkévaló szólt Mózeshez.
És szólt az Örökkévaló Mózesnek, mondván:
Parancsold meg Izráel fiainak és mondd nekik: Áldozatomat, kenyeremet égőáldozataim szerint, kellemes illatul számomra vegyétek gondotokba, hogy nekem bemutassátok a maga idejében.
És mondd meg nekik: ez az a tűzáldozat, amelyet bemutattok az Örökkévalónak: egyéves juhokat, hibátlanokat, naponta kettőt állandó égőáldozatul.
Az egyik juhot készítsd el reggel és a másik juhot készítsd el estefelé.
És egy tized éfa lánglisztet lisztáldozatul, egy negyed hin törött olajjal keverve.
Állandó égőáldozat ez, amint elkészítették a Szinaj hegyén, kellemes illatul, tűzáldozatul az Örökkévalónak.
És öntőáldozat legyen egy negyed hin egy juhhoz; a szentélyben öntsd ki égőáldozatul a részegítő italt az Örökkévaló előtt.
És a második juhot készítsd el estefelé, mint a reggeli lisztáldozatot és mint az öntőáldozata, készítsd el kellemes illatú tűzáldozatul az Örökkévalónak.
És a szombat napján két juhot, egyéveseket, hibátlanokat, és két tized éfa lánglisztet lisztáldozatul, olajjal keverve, és annak öntőáldozatát.
Szombati égőáldozat ez minden szombaton az állandó égőáldozat és öntőáldozata mellett.
Hónapjaitok elején mutassatok be égőáldozatot az Örökkévalónak: két fiatal tulkot és egy kost, hét egyéves juhot, hibátlanokat;
és három tized éfa lánglisztet lisztáldozatul olajjal keverve egy-egy tulokhoz és két tized éfa lánglisztet lisztáldozatul olajjal keverve egy-egy koshoz.
És egy-egy tized lánglisztet lisztáldozatul olajjal keverve egy-egy juhhoz. Égőáldozat az kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.
Öntőáldozataik legyenek: egy fél hin bor egy tulokhoz, egy harmad hin a koshoz és egy negyed hin a juhhoz. Ez az újhold égőáldozata hónaponként az év hónapjai szerint.
És egy kecskebak vétekáldozatul az Örökkévalónak; az állandó égőáldozat mellett készíttessék el és öntőáldozata.
És az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján, peszach van az Örökkévalónak.
És e hónap tizenötödik napján ünnep lesz, hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek.
Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek,
és mutassatok be tűzáldozatul égőáldozatot az Örökkévalónak; két fiatal tulkot és egy kost és hét egyéves juhot, hibátlanok legyenek számotokra.
És lisztáldozatuk: lángliszt olajjal keverve, három tizedet egy tulokhoz és két tizedet egy koshoz készítsetek el;
egy-egy tizedet készíts el a hét juh mindegyikéhez.
És egy bakot vétekáldozatul, hogy engesztelést szerezzen számotokra.
A reggeli égőáldozaton kívül, amely az állandó égőáldozat számára való, készítsétek el ezeket.
Ilyen módon készítsétek el naponta hét napon át a kellemes illatú tűzáldozat kenyerét az Örökkévalónak, az állandó égőáldozat és öntőáldozata mellett készíttessék el.
És a hetedik napon szent gyülekezéstek legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek.
A zsengék napján is, midőn bemutattok új lisztáldozatot az Örökkévalónak, heteitek ünnepén, szent gyülekezéstek legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek.
Mutassatok be égőáldozatot kellemes illatul az Örökkévalónak; két fiatal tulkot, egy kost, hét egyéves juhot.
és lisztáldozatuk lángliszt olajjal keverve, három tizedrész egy tulokhoz, két tizedrész egy koshoz.
Egy tized egy-egy juhhoz a hét juh közül,
egy kecskebakot, hogy engesztelést szerezzen számotokra.
Az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán kívül készítsétek el, hibátlanok legyenek; és öntőáldozataikat.
A hetedik hónapban, a hónap elsején szent gyülekezéstek legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek, a harsonariadás napja legyen számotokra.
És készítsetek el égőáldozatot kellemes illatul az Örökkévalónak: egy fiatal tulkot, egy kost, hét egyéves juhot, hibátlanokat.
És lisztáldozatul: lánglisztet olajjal keverve, háromtizedrészt egy tulokhoz, két tizedrészt a koshoz;
és egy tizedrészt mindegyik juhhoz a hét juh közül.
És egy kecskebakot vétekáldozatul, hogy engesztelést szerezzen számotokra.
Az újhold égőáldozatán és lisztáldozatán és az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozataikon kívül törvényeik szerint kellemes italul legyen tűzáldozat az Örökkévalónak.
És a hetedik hónap tizedikén szent gyülekezéstek legyen, sanyargassátok lelketeket, semmi munkát ne végezzetek.
Mutassatok be égőáldozatot az Örökkévalónak kellemes illatul: egy fiatal tulkot, egy kost, hét egyéves juhot, hibátlanok legyenek nektek,
és lisztáldozatul: lángliszt olajjal keverve, három tizedrész egy tulokhoz, két tizedrész egy koshoz,
egy-egy tizedrész mindegyik juhhoz a hét juh közül;
Egy kecskebak vétekáldozatul az engesztelés vétekáldozatán és az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozataikon kívül.
És a hetedik hónap tizenötödik napján szent gyülekezéstek legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek, ünnepet üljetek az Örökkévalónak hét napon át.
És mutassatok be égőáldozatot, kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak: tizenhárom fiatal tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanok legyenek,
és lisztáldozatuk lángliszt olajjal keverve, három tizedrészt mindegyik tulokhoz a tizenhárom tulok közül, két tizedrészt mindegyik koshoz a két kos közül,
és egy tizedrészt mindegyik juhhoz a tizennégy juh közül.
És egy kecskebakot vétekáldozatnak az állandó égőáldozaton, lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
A második napon áldozzatok tizenkét fiatal tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat,
és lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, kosokhoz és a juhokhoz számukhoz képest a törvény szerint.
És egy kecskebakot vétekáldozatnak, az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozatain kívül.
A harmadik napon tizenegy tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat,
és lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz számukhoz képest a törvény szerint.
És egy kecskebakot vétekáldozatnak az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
A negyedik napon tíz tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat;
lisztáldozatukat és öntőáldozataikat a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz, számukhoz képest a törvény szerint;
és egy kecskebakot vétekáldozatnak az állandó égőáldozaton, lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
Az ötödik napon kilenc tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat,
és lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz, számukhoz képest a törvény szerint,
és egy bakot vétekáldozatnak, az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
A hatodik napon nyolc tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat;
És lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz, számukhoz képest a törvény szerint;
és egy bakot vétekáldozatnak, az állandó égőáldozaton, lisztáldozatán és öntőáldozatain kívül.
A hetedik napon hét tulkot, két kost, tizennégy egyéves juhot, hibátlanokat;
és lisztáldozatuk és öntőáldozataik a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz, számukhoz képest a törvény szerint;
és egy bakot vétekáldozatnak az állandó égőáldozaton, lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
A nyolcadik napon ünneplő gyülekezéstek legyen, semmi nehéz munkát ne végezzetek.
Mutassatok be égőáldozatot, kellemes illatú tűzáldozatot az Örökkévalónak; egy tulkot, egy kost, hét egyéves juhot, hibátlanokat;
lisztáldozatukat és öntőáldozataikat a tulkokhoz, a kosokhoz és a juhokhoz számukhoz képest, a törvény szerint.
És egy bakot vétekáldozatnak az állandó égőáldozaton és lisztáldozatán és öntőáldozatán kívül.
Ezeket készítsétek el az Örökkévalónak ünnepeiteken, fogadalmaitokon és felajánlásaitokon kívül, égőáldozataitok, lisztáldozataitok, öntőáldozataitok és békeáldozataitok szerint.
És elmondta Mózes Izráel fiainak mind aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
IX. Mattóth.
És szólt Mózes Izráel fiai törzseinek fejeihez, mondván: Ez az, amit megparancsolt az Örökkévaló.
Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt esküszik, hogy kötelezettséget vesz lelkére, meg ne szegje szavát; aszerint cselekedjék, ami kijön a szájából.
És ha egy asszony tesz fogadalmat az Örökkévalónak, vagy kötelezettséget vállal atyja házában, leánykorában,
és atyja meghallja a fogadalmat vagy kötelezettséget, melyet magára vállalt, és atyja nem szól hozzá semmit, akkor érvényes minden fogadalma és érvényes minden kötelezettség, amit vállalt.
De ha atyja megtiltja neki, amely napon meghallja, semmiféle fogadalma vagy kötelezettsége, amelyet lelkére vett, nem érvényes; s az Örökkévaló megbocsát neki, mert atyja megtiltja neki.
És ha férjhez megy és fogadalmai rajta vannak vagy ajkának kijelentése, mellyel kötelezte magát,
és a férje meghallja és hallgat hozzá, amely napon hallja, akkor érvényesek fogadalmai és kötelezettségei, melyeket magára vállalt.
Ha azonban a férje, amely napon meghallja, megtiltja neki, akkor fölbontotta fogadalmát, mely rajta van, vagy ajkának kijelentését, mellyel kötelezte magát és az Örökkévaló megbocsát neki.
De özvegy, vagy elvált asszony fogadalma és minden, amivel kötelezte lelkét, maradjon érvényben.
És ha férje házában tett fogadalmat, vagy esküvel vállalt magára kötelezettséget,
és férje meghallja és hallgat és nem tiltotta meg neki: akkor állanak mind a fogadalmai és minden kötelezettség, melyet magára vállalt, álljon.
Ha azonban férje fölbontja azokat, amely napon meghallja, akkor bármi jött ki ajkán, akár fogadalmai, akár lelkének kötelezettsége, ne álljon, férje fölbontotta azokat és az Örökkévaló megbocsát neki.
Minden fogadalmat és minden kötelező esküt, amely a lelket sanyargatja, férje megerősíthet és férje felbonthat.
De ha férje hallgat hozzá napról napra, akkor megerősíti minden fogadalmát vagy minden kötelezettségét, melyek rajta vannak; megerősítette azokat, mert hallgatott, amely napon meghallotta.
De ha fölbontja azokat, miután meghallotta, ő viselje a bűnét.
Ezek a törvények, melyeket megparancsolt az Örökkévaló Mózesnek férje és feleség között, atya és leánya között leánykorában, atyja házában.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Állj bosszút Izráel fiaiért a midjánitákon, azután betérsz majd népeidhez.
És szólt Mózes a néphez, mondván: fegyverezzetek fel magatok közül férfiakat a hadra, hogy menjenek Midján ellen, hogy végrehajtsák az Örökkévaló bosszúját Midjánon.
Ezret-ezret mindegyik törzsből, Izráel minden törzséből küldjetek a háborúba.
És átadattak Izráel ezrei közül ezren mindegyik törzsből: tizenkétezer, hadra fölfegyverkezve.
És Mózes elküldte őket, ezret törzsenként a hadba; őket és Pinhászt, Eleázár papnak a fiát a hadba és a szent edények és a harsogó trombiták a kezében.
És hadba vonultak Midján ellen, amint megparancsolta az Úr Mózesnek és megöltek minden férfit.
És megölték Midján királyait a többi megöltekkel: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát s Bileámot, Beór fiát megölték karddal.
És Izráel fiai fogva vitték Midján nőit, gyermekeiket és minden barmukat és minden nyájukat az egész vagyonukat zsákmányul vitték.
És minden városukat, amelyben laktak és minden telepüket fölégették tűzzel.
És elvitték az egész zsákmányt és az egész ragadmányt, embert és barmot.
És elhozták a foglyokat, a ragadmányt és a zsákmányt Mózeshez és Eleázár paphoz és Izráel fiai egész községéhez a táborba, Móáb síkságaira, amelyek Jerihóval szemben, a Jordánon innen vannak.
És kimentek elébük Mózes, Eleázár a pap és a község fejedelmei mind a táboron kívülre.
És Mózes haragudott a hadsereg vezéreire, az ezrek tisztjeire és a százak tisztjeire, akik megjöttek a háborúból.
És mondta nekik Mózes: Életben hagytatok-e minden nőt?
Íme, ők voltak okai, hogy Izráel fiai Bileám szavára hűtlenséget követtek el az Örökkévaló ellen a Peór dolgában és azért volt a csapás az Örökkévaló községében.
Most tehát öljetek meg minden fiút a gyermekek közt és minden nőt, aki megismert férfiút vele hálás által, öljetek meg;
és minden leánygyermeket, aki nem ismert férfivel hálást, hagyjatok életben magatok számára.
És ti táborozzatok a táboron kívül hét napon át; mindenki, aki megölt egy személyt és mindenki, aki érintett megöltet, tisztálkodjatok a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok.
És minden ruhát, mindent, ami bőrből készült és minden kecskeszőrből készültet és minden faedényt tisztítsatok meg.
És Eleázár, a pap, mondta a sereg embereinek, akik a háborúba mentek: Ez a tannak törvénye, amelyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek:
Az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt, az ólmot,
minden tárgyat, ami átmegy a tűzön, vigyétek át a tűzön és tiszta lesz, csakhogy tisztító vízzel tisztíttassék meg; és mindent, ami nem megy át a tűzön, vigyetek át a vizen.
És mossátok meg ruháitokat a hetedik napon és tiszták lesztek; és azután bejöhettek a táborba.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Vedd föl a szedett zsákmány összegét, embert és állatot, te és Eleázár, a pap és a község atyai házának fejei,
És oszd a zsákmányt két részre a harcosok között, akik kivonultak a hadba és az egész község között.
És végy te adórészt az Örökkévalónak a harcosoktól, akik kivonultak a hadba; egyet ötszázból, emberből, marhából, szamárból és juhféléből.
Az ő felerészükből vegyétek és adjad Eleázárnak, a papnak, mint az Örökkévaló adományát.
És Izráel fiainak felerészéből végy egyet az ötvenből, emberből, marhából, szamárból és juhféléből, mindenféle baromból és add azokat a levitáknak, akik végzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét.
És Mózes és Eleázár, a pap, úgy cselekedett, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
A zsákmány volt a prédán felül, amit a had népe ejtett, hatszázhetvenötezer juh;
és hetvenkétezer marha,
és hatvanegyezer szamár;
és emberi lélek a nőkből, akik nem ismertek férfivel hálást, mind a lélek: harminckétezer.
Volt tehát a fele azoknak a része, akik kivonultak a hadba: háromszázharminchétezer és ötszáz juh;
és az Örökkévaló adórésze volt a juhokból hatszázhetvenöt.
És marha volt harminchatezer, belőlük az Örökkévaló adórésze: hetvenkettő.
És szamár volt harmincezer és ötszáz, belőlük az Örökkévaló adórésze: hatvanegy.
És emberi lélek volt tizenhatezer, belőlük az Örökkévaló adórésze: harminckét lélek.
És odaadta Mózes az Örökkévaló adományának adórészét Eleázárnak, a papnak, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És Izráel fiainak felerészéből, melyet Mózes elkülönített az emberekétől, akik hadba mentek,
a községnek felerésze volt háromszázharminchétezer és ötszáz juh,
és harminchatezer marha;
és harmincezer és ötszáz szamár;
és tizenhatezer emberi lélek.
És elvett Mózes Izráel fiainak felerészéből is, egyet ötvenből, emberből és baromból és odaadta azokat a levitáknak, akik végzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És odaléptek Mózeshez a sereg ezreinek vezérei, az ezrek tisztjei s a százak tisztjei,
és szóltak Mózeshez: Szolgáid megszámlálták a harcosokat, akik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülünk senki.
És elhoztuk az Örökkévaló áldozatát, amit kiki talált, aranyedényt, karkötőt és karperecet, gyűrűt, fülbevalót és ékszert, hogy engesztelést szerezzünk lelkünkért az Örökkévaló színe előtt.
És elvette tőlük Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat, mindenféle művészi tárgyat.
És az adomány összes aranya, melyet áldoztak az Örökkévalónak, volt tizenhatezer és hétszázötven sekel, az ezrek tisztjeitől és a százak tisztjeitől.
A sereg emberei zsákmányoltak, kiki magának.
És elvette Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezrek és százak tisztjeitől és bevitték a találkozás sátrába emlékül Izráel fiai számára az Örökkévaló színe előtt.
Sok jószága volt Reúbén fiainak és Gád fiainak igen sok és midőn látták Jáezér országát és Gileád országát, íme, ez a hely jószágnak való hely.
Gád fiai és Reúbén fiai mentek és szóltak Mózeshez és Eleázár paphoz és a község fejedelmeihez, mondván:
Atárót, Dibón, Jáezér, Nimra, Hesbón és Eleálé, Szebám és Nébó és Beón,
az ország, amelyet az Örökkévaló levert Izráel községe előtt, jószágnak való föld és szolgáidnak van jószáguk.
És mondták: Ha kegyet találunk szemedben, adják ezt az országot szolgáidnak birtokul, ne vezess át bennünket a Jordánon.
És Mózes mondta Gád fiainak és Reúbén fiainak: Vajjon testvéreitek elmenjenek-e a háborúba és ti itt maradnátok?
Miért térítenétek el Izráel fiainak szívét, hogy ne menjenek be az országba, melyet az Örökkévaló nekik adott?
Így cselekedtek atyáitok, mikor elküldtem őket Kádés Barnéából, hogy megnézzék az országot.
Fölmentek Eskól völgyéig, megnézték az országot és eltérítették Izráel fiainak szívét, hogy ne menjenek be az országba, melyet az Örökkévaló adott nekik.
És akkor föllobbant az Örökkévaló haragja azon a napon és megesküdött, mondván:
Bizony, nem fogják látni e férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húsz évestől fölfelé azt a földet, amelyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mert nem követtek teljesen engem.
Kivéve Kálébet, Jefunne fiát, a kenizit és Józsuát, Nún fiát, mert ők teljesen követték az Örökkévalót.
És fellobbant az Örökkévaló haragja Izráel ellen és bujdostatta őket a sivatagban negyven évig, míg el nem pusztult az egész nemzedék, amely azt tette, ami rossz az Örökkévaló szemében.
És íme, ti feltámadtok atyáitok helyett, vétkes emberek fajzata, hogy növeljétek még az Örökkévaló föllobbant haragját Izráel ellen.
Mert ha elfordultok tőle, meghagyja őket még továbbra a sivatagban és az egész nép vesztét okoznátok.
És ők közelebb léptek hozzá és mondták: Juhaklokat építünk majd itt jószágunknak és városokat gyermekeinknek;
mi pedig fegyveresen vonulunk sietve Izráel fiai előtt, amíg el nem vittük őket helyükre; addig maradjanak gyermekeink a megerősített városokban az ország lakosai miatt.
Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapták Izráel fiai kiki a maga birtokát.
Mert mi nem kapunk ővelük birtokot a Jordán túlsó területén, mert megkaptuk birtokunkat a Jordánon innen kelet felé.
És szólt hozzájuk Mózes: Ha megteszitek ezt a dolgot, ha fegyveresen mentek az Örökkévaló előtt harcba,
és közületek minden fegyveres átmegy a Jordánon az Örökkévaló előtt, amíg el nem űzi ellenségeit maga elől,
és ha majd meghódíttatik az ország az Örökkévaló előtt, azután tértek vissza: akkor vétek nélkül lesztek az Örökkévalóval és Izráellel szemben és akkor tietek lesz az az ország birtoka az Örökkévaló színe előtt.
De ha nem így tesztek, íme vétkeztetek az Örökkévaló ellen és felismeritek, hogy vétketek ért utól benneteket.
Építsetek magatoknak városokat gyermekeitek számára, és aklokat juhaitok számára, de ami kijön szájatokból, tegyétek meg.
És szóltak Gád fiai és Reúbén fiai Mózeshez, mondván: Szolgáid úgy fognak cselekedni, amint uram parancsolja:
gyermekeink, feleségeink, jószágunk és minden barmunk legyenek ott Gileád városaiban;
de szolgáid átvonulnak, minden hadba való fegyveres a harcba az Örökkévaló előtt, amint uram mondja.
És Mózes parancsot adott rájuk nézve Eleázár papnak és Józsuának, Nún fiának. És a törzsek családfejeinek Izráel fiai között.
És mondta nekik Mózes: Ha Gád fiai és Reúbén fiai átmennek veletek a Jordánon, minden fegyveres a háborúba az Örökkévaló előtt és ha majd meghódíttatik az ország előttetek, akkor adjátok nekik Gileád országát birtokul.
De ha nem mennek át veletek fegyveresen, akkor kapjanak birtokot köztetek Kanaán országában.
És Gád fiai és Reúbén fiai feleltek, mondván: Amint az Örökkévaló szólt szolgáidhoz, akképpen fogunk cselekedni.
Mi átmegyünk fegyveresen az Örökkévaló előtt Kanaán országába és a mi örök birtokunk itt lesz a Jordánon innen.
És adta nekik Mózes, Gád fiainak és Reúbén fiainak és Menasse, József fia féltörzsének Szihónnak, az Emóri királyának birodalmát és Ógnak, Básán királyának birodalmát, az országot városai szerint határaikkal együtt és az ország városait köröskörül.
És fölépítették Gád fiai Dibónt és Atárótot és Aróért;
Atrót-Sófánt, Jáezért és Jogbehát;
Bét-Nimrát és Bét-Háránt, megerősített városokat és juhaklokat,
És Reúbén fiai fölépítették Hesbónt és Eleálét és Kirjátájimot;
Nebót, Báal-Meónt megváltoztatott névvel és Szibmát, és nevet adtak a városoknak, melyeket építettek.
És elmentek Mákir, Menasse fiának fiai Gileádba és elfoglalták.
És Mózes Gileádot Mákirnak, Menassé fiának adta és ő lakott benne.
És Jáir, Menasse fia elment és elfoglalta falvaikat és elnevezte azokat Jáir falvainak.
És Nóbah ment és elfoglalta Kenátot és többi leányvárosait és elnevezte Nóbahnak a maga nevéről.
X. Maszeé.
Ezek Izráel fiainak vándorlásai, ahogy kivonultak Egyiptom országából seregeik szerint Mózes és Áron vezetésével.
És fölírta Mózes állomásaikat vándorlásuk szerint az Örökkévaló parancsára. És ezek az ő vándorlásaik állomásaik szerint.
Elindultak Ráamszészből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján, a peszach után való reggelen mentek ki Izráel fiai fölemelt kézzel, egész Egyiptom szeme előtt.
És az egyiptomiak eltemették azokat, akiket sújtott az Örökkévaló közöttük, minden elsőszülöttet, és bálványaikon is ítéletet tett az Örökkévaló.
Elindultak Izráel fiai Ráamszészből és táboroztak Szukkótban.
Elindultak Szukkótból és táboroztak Étámban, amely a sivatag szélén van.
Elindultak Étámból és visszafordultak Pi-Hahirót felé, ami Báal Cefón előtt van és táboroztak Migdól előtt.
Elindultak Pi-Hahirótból és átmentek a tengeren a sivatagba; és mentek háromnapi úton Étám sivatagában és táboroztak Márában.
Elindultak Márából és elérkeztek Élimbe; és Élimben volt tizenkét forrás és hetven pálma és táboroztak ott.
Elindultak Élimből és táboroztak a Sás-tengernél.
Elindultak a Sás-tengertől és táboroztak Szin sivatagában.
Elindultak Szin sivatagából és elérkeztek Dofkába.
Elindultak Dofkából és táboroztak Álúsban.
Elindultak Álúsból és táboroztak Refidimben; és nem volt ott víz a nép számára, hogy igyék.
Elindultak Refidimből és táboroztak a Szinaj sivatagában.
Elindultak a Szinaj sivatagából és táboroztak Kibrót-Hatáavában.
Elindultak Kibrót-Hatáavából és táboroztak Hacérótban.
Elindultak Hacérótból és táboroztak Ritmában.
Elindultak Ritmából és táboroztak Rimmón-Perecben.
Elindultak Rimmón-Perecből és táboroztak Libnában.
Elindultak Libnából és táboroztak Risszában.
Elindultak Risszából és táboroztak Kehélátában.
Elindultak Kehélátából és táboroztak Har-Séferben.
Elindultak Har-Séferből és táboroztak Harádában.
Elindultak Harádából és táboroztak Makhélótban.
Elindultak Makhélóból és táboroztak Táhatban.
Elindultak Táhatból és táboroztak Terahban.
Elindultak Terahból és táboroztak Mitkában.
Elindultak Mitkából és táboroztak Hasmónában.
Elindultak Hasmónából és táboroztak Mószérótban.
Elindultak Mószérótból és táboroztak Bené-Jáakánban.
Elindultak Bené-Jáakánból és táboroztak Hór-Hagidgádban.
Elindultak Hór-Hagidgádból és táboroztak Jotbátában.
Elindultak Jotbátából és táboroztak Abrónában.
Elindultak Abrónából és táboroztak Ecjón-Geberben.
Elindultak Ecjón-Geberből és táboroztak Cin sivatagában: ez Kádés.
Elindultak Kádésből és táboroztak a Hór hegyen, Edóm országának szélén.
És Áron, a pap, fölment a Hór-hegyre az Örökkévaló parancsára és meghalt ott a negyvenedik évben, miután kivonultak Izráel fiai Egyiptom országából az ötödik hónapban, a hónap első napján.
És Áron százhuszonhároméves volt, midőn meghalt a Hór-hegyen.
És a kanaáni, Arád királya, aki lakott délen Kanaán országában, hallott Izráel fiai jöttéről.
És ők elindultak a Hór-hegytől és táboroztak Calmónában.
Elindultak Calmónából és táboroztak Punónban.
Elindultak Punónból és táboroztak Óbótban.
Elindultak Óbótból és táboroztak az abárimbeli Ijjimben, Móáb határán.
Elindultak Ijjimből és táboroztak Dibón-Gádban.
Elindultak Dibón-Gádból és táboroztak Almón-Diblátáimban.
Elindultak Almón-Diblátáimból és táboroztak az Abárim hegyein, Nebó előtt.
Elindultak az Abárim hegyeitől és táboroztak Móáb síkságain, Jerihónál, a Jordán mellett.
És táboroztak a Jordán mellett Bet-Hájesimóttól Ábél-Hasittimig Móáb síkságain.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Móáb síkságain, Jerihóval szemben, a Jordán mellett, mondván;
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midőn átmentek a Jordánon Kanaán országába,
űzzétek el magatok elől az ország lakóit mind és pusztítsátok el rajzos köveiket mind, öntött bálványképeiket pusztítsátok el mind és magaslataikat semmisítsétek meg mind.
Foglaljátok el az országot és lakjatok benne, mert nektek adtam az országot, hogy bírjátok.
És vegyétek birtokba az országot sorshúzás útján családjaitok szerint; a nagyobb számúnak adjatok nagyobb birtokot, a kisebb számúnak adjatok kisebb birtokot, ahogy a sors esik rája, az legyen az övé; atyáitok törzsei szerint vegyétek birtokba.
De ha nem űzitek ki az ország lakóit magatok elől, akkor azok, akiket meghagytok közülük, tüskékké lesznek szemetekben és tövisekké oldalatokban és szorongatnak benneteket az országban, amelyben laktok.
És lészen, hogy, amit gondoltam, hogy velük cselekszem, azt cselekszem majd veletek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Parancsold meg Izráel fiainak és mondd nekik: Midőn bementek Kanaán országába, ez az az ország, amely nektek birtokul jut Kanaán országa határai szerint.
Legyen a déli határszéletek Cin sivatagától Edóm oldalán és legyen a déli határotok a Sóstenger szélétől kelet felé.
És a határotok elfordul Akrabbim hágójától délre, átvonul Cinig és a vége lesz Kádés-Barneától délre, eljut Hácár-Addárig és átmegy Acmónba.
És elfordul a határ Acmóntól Egyiptom patakjáig és a vége lesz a tengernél.
És a nyugati határon a Nagy-tenger legyen a határ; ez legyen a nyugati határotok.
És ez legyen az északi határotok: A Nagy-tengertől húzzatok vonalat a Hór-hegyig.
A Hór-hegytől húzzatok vonalat Hamát felé. És a határ vége legyen Cedádnál,
és eljut a határ Zifrónig és a vége lesz Hacar-Énánnál; ez legyen északi határotok.
És húzzatok vonalat keleti határul Hacár-Énántól Sefámig.
És lemegy a határ Séfámtól Ribláig. Ájintól keletre és lemegy a határ és érinti a Kinneret-tó oldalát kelet felől.
És lemegy a határ a Jordánig és a vége legyen a Sós-tengernél. Ez legyen a tietek, országtok határai szerint köröskörül.
És parancsolta Mózes Izráel fiainak, mondván: Ez az az ország, melyet birtokba vegyetek sorshúzás útján, amelyről megparancsolta az Örökkévaló, hogy adjátok a kilenc törzsnek és a fél törzsnek;
mert megkapták Reúbén fiainak törzse atyáik háza szerint és Gád fiainak törzse atyáik háza szerint és Menasse fél törzse megkapták birtokukat;
a két törzs és a fél törzs megkapta birtokát Jerihónál a Jordánon innen napkelet felé.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Ezek azon férfiak nevei, akik felosztják köztetek az országot: Eleázár, a pap, és Józsua, Nún fia;
És vegyetek egy-egy fejedelmet törzsenként, hogy felosszák az országot.
És ezek a férfiak nevei: Jehúda törzséből Káléb, Jefunne fia;
Simeón fiainak törzséből Sámuel, Ammihúd fia;
Benjámin törzséből Elidád, Kiszlón fia.
Dán fiainak törzséből a fejedelem Bukki, Jogli fia;
József fiai közül Menasse fiainak törzséből a fejedelem Hanniél, Éfód fia;
Efráim fiainak törzséből a fejedelem Kemuél, Siftán fia;
Zebúlon fiainak törzséből a fejedelem Elicáfán, Parnák fia;
Jisszákár fiainak törzséből a fejedelem Paltiél, Azzán fia;
Ásér fiainak törzséből a fejedelem Ahihúd, Selómi fia;
Naftáli fiainak törzséből a fejedelem Pedahél, Ammihúd fia.
Ezek azok, kiknek megparancsolta az Örökkévaló, hogy osszák szét a birtokot Izráel fiainak Kanaán országában.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Móáb síkságain Jerihóval szemben, a Jordán mellett, mondván:
Parancsold meg Izráel fiainak, hogy adjanak a levitáknak örök birtokukból városokat lakásra és legelőnek való földet városaik körül adjatok a levitáknak.
És legyenek a városok övéik lakásul, legyenek legelőik, barmuk, jószáguk és minden állatuk számára.
A városok legelői, melyeket a levitáknak adtok, legyenek a város falától kifelé ezer könyöknyire köröskörül.
És mérjetek le a városon kívül a keleti oldalon kétezer könyöknyit és a déli oldalon kétezer könyöknyit és a nyugati oldalon kétezer könyöknyit és az északi oldalon kétezer könyöknyit; a város legyen középen. Ez legyen számukra a városok legelője.
És a városok, amelyeket adtok a levitáknak: a hat menedékváros, amelyeket majd adtok, hogy odameneküljön a gyilkos és azonkívül adjatok negyvenkét várost.
Az összes városok száma, amelyeket a levitáknak adtok, legyen negyvennyolc város, azokat adjátok és legelőiket.
És a városokat illetőleg, amelyeket adtok Izráel fiainak birtokából, a sokból adjatok sokat, a kevésből adjatok keveset: mindegyik örök birtoka szerint, melyet kap, adjon városaiból a levitáknak.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midőn átvonultok a Jordánon Kanaán országába,
jelöljetek ki magatoknak városokat, menedékvárosokul számotokra, hogy odamenekülhessen a gyilkos, aki valakit tévedésből agyonüt.
És legyenek ezek a városok számotokra menedékül a bosszuló rokonok elől, hogy meg ne haljon a gyilkos, míg a község elé nem áll ítélet végett.
És a városok, melyeket adtok, hat menedék várostok legyen:
három várost adjatok a Jordánon innen és három várost adjatok Kanaán országában; menedékvárosok legyenek ezek.
Izráel fiainak és a jövevénynek és a közöttük élő zsellérnek legyen ez a hat város menedékül, hogy oda meneküljön bárki, aki agyonütött valakit tévedésből.
De ha vaseszközzel ütötte meg és az meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.
És ha kővel kezében, ami által meghalhat, ütötte meg és meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.
Vagy ha faeszközzel kezében, ami által meghalhat, ütötte meg és meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.
A vérbosszuló rokon maga ölje meg a gyilkost; ha rátalál, megölheti.
És ha gyűlöletből taszítja meg, vagy dobott rá valamit leselkedve, és az meghalt,
vagy ellenségeskedésből ütötte meg kezével, úgyhogy meghalt; ölessék meg az, aki megütötte, gyilkos az; a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, amikor reátalál.
De ha véletlenül, ellenségeskedés nélkül taszította meg, vagy dobott reá bármely eszközt leselkedés nélkül,
vagy követ, amiáltal meghalhat, anélkül, hogy látná, reádobta és az meghalt, de nem volt ellensége és nem tört veszedelmére,
akkor ítéljen a község a gyilkos és a vérbosszuló rokon között e törvények szerint,
és mentse meg a község a gyilkost a vérbosszuló rokontól és a község vitesse vissza az ő menedékvárosába, ahová menekült, és maradjon ott, míg meg nem hal a főpap, akit fölkentek a szent olajjal.
Ha azonban kimegy a gyilkos menedékvárosának határából, ahová menekül,
és reátalál a vérbosszuló rokon menedékvárosának határán kívül, és a vérbosszuló rokon meggyilkolja a gyilkost, nincs miatta vérbűne.
Mert menedékvárosában kellett volna maradnia, míg meg nem hal a főpap; de a főpap halála után visszatérhet a gyilkos birtokának földjére.
És ezek legyenek nektek jogi törvényül nemzedékeiteken át minden lakhelyeteken.
Mindenki, aki agyonüt valakit, tanuk vallomása szerint öljék meg a gyilkost, de egy tanu ne legyen elég senki ellen, hogy halálra ítéljék.
Ne fogadjatok el váltságdíjat a gyilkos lelkéért, aki el van ítélve halálra, hanem ölessék meg.
És ne fogadjatok el váltságdíjat attól, aki menedékvárosába menekült, azért, hogy visszatérhessen és lakhassék országában, mielőtt a főpap meghal.
És ne fertőzzétek meg az országot, amelyben vagytok, mert a vér megfertőzi az országot és az ország számára nincs engesztelés a vérért, amely ontatott benne, csak annak vérével, aki kiontotta.
És meg ne tisztátalanítsd az országot, amelyben laktok, amelyben én lakozom, mert Én, az Örökkévaló, Izráel fiai között lakozom.
És az atyai házak fejei, Gileád fiainak családjából, aki Mákir, Menasse fiának a fia, József fiainak családjából, odajöttek és szóltak Mózes előtt és a fejedelmek, Izráel fiai atyai házainak fejei előtt.
És mondták: Uramnak megparancsolta az Örökkévaló, hogy adják az országot birtokul sorshúzás útján Izráel fiainak. És uram parancsot kapott az Örökkévalótól, hogy adja Celáfhád testvérünk birtokát leányainak.
És ha ezek Izráel valamely más törzsének fiai közül valakinek feleségévé lesznek, akkor elvonatik birtokuk atyáik birtokából és odakerül azon törzsnek a birtokához, amelyhez tartozni fognak és így elvonatik a nekünk sorsul jutott birtokból.
És ha majd a jóbél lesz Izráel fiainál, akkor birtokuk hozzákerül azon törzs birtokához, amelyhez tartozni fognak és így elvonatik atyáink törzsének birtokából az ő birtokuk.
És megparancsolta Mózes Izráel fiainak az Örökkévaló parancsára, mondván: Helyesen beszél József fiainak törzse.
Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló Celáfhád leányai felől, mondván: Aki jónak tetszik szemükben, ahhoz menjenek feleségül, de csak atyjuk törzse családjából valóhoz menjenek feleségül.
Így nem kerül át Izráel fiainak valamely birtoka egyik törzsből a másikba, mert Izráel fiai közül mindenki ragaszkodjék atyái törzsének birtokához.
És minden leány, aki birtokot örökölt Izráel fiainak bármely törzsében, atyja törzsének családjából valóhoz menjen feleségül azért, hogy örököljék Izráel fiai kiki őseinek birtokát.
És hogy át ne kerüljön valamely birtok egyik törzsből egy másik törzsbe, mert Izráel fiainak törzsei ragaszkodjanak mindegyik a maga birtokához.
Amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy cselekedtek Celáfhád leányai,
És Mahla, Tirca, Hogla, Milka és Nóa, Celáfhád leányai, nagybátyjáik fiainak feleségei lettek.
Ők Menasse, József fiának fiai családjából valókhoz mentek feleségül, így maradt birtokuk atyjuk családja törzsében.
Ezek a parancsolatok és törvények, melyeket parancsolt az Örökkévaló Mózes által Izráel fiainak Móáb síkságain, Jerihóval szemben, a Jordán mellett.