MÓZES
ÖT KÖNYVE ÉS A
HAFTÁRÁK
Szerkesztette:
DR. HERTZ J. H.
A BRIT BIRODALOM FŐRABBIJA
DEUTERONOMIUM
1 2 3
4 5
6 7
8 9
10 11
12 13
14 15
16 17
18 19
20 21
22 23
24 25
I. Debárim
Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izráelhez intézett a Jordánon túl, a sivatagban, a síkságon, Szúf átellenében, Párán és Tófel és Lábán és Hacérót és Di-Záháb között.
Tizenegy napi járó ez a Hórébtől a Széir hegye felé vivő úton Kádés-Barnéáig.
És történt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap első napján, hogy Mózes szólt Izráel fiaihoz mindenben úgy, ahogy parancsot adott neki az Örökkévaló, hozzájuk;
miután megverte Szihónt, az Emórinak királyát, aki Hesbónban lakott, és Ógot, Básán királyát, aki Astárótban lakott, Edreiben.
A Jordán túlsó partján, Móáb országában hozzáfogott Mózes magyarázni ezt a tant, mondván:
Az Örökkévaló, a mi Istenünk, szólt hozzánk a Hórébnél, mondván: Elég volt eddig vesztegelnetek ennél a hegynél;
forduljatok meg és induljatok el és menjetek előre az Emórinak hegyéhez és mind a vele szomszédos tájakra, a síkságon, a hegyen és a lapályon, a déli vidéken és a tenger mellékén a Kanaáni országába és a Libánonra, a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.
Lásd, én elétek adtam az országot, menjetek be és vegyétek birtokba az országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nekik adja és magzataiknak utánuk.
És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírom, hogy én egyedül vigyelek titeket.
Az Örökkévaló, a ti Istenetek megsokasított benneteket és íme ma annyian vagytok sokaságra, mint az égnek csillagai.
Az Örökkévaló, őseitek Istene szaporítson titeket ezerszer annyira, mint amennyien vagytok és áldjon meg benneteket, mint ahogy megigérte nektek.
Hogyan viseljem egymagam nehéz súlyotokat, terheteket és pörös ügyeiteket?
Hozzatok ide magatoknak bölcs, értelmes és ismert férfiakat törzseitek szerint és én őket fölétek helyezem.
És ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó dolog az, amit te mondtál, hogy megtegyed.
Akkor vettem törzseitek fejeit, bölcs és ismert férfiakat és főnökökké tettem őket fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé és felügyelőkké törzseitek szerint.
És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: testvéreitek között hallgassátok meg az ügyet és ítéljetek igazsággal ember és testvére és a jövevény között, aki vele van.
Ne ismerjetek személyt az ítéletben, hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot, senkitől ne rettenjetek meg, mert az ítélet Istené; és amely dolog nehéz nektek, azt hozzátok elém és én meghallgatom.
És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, amelyeket tennetek kell.
És elindultunk a Hórébtól és végigmentünk az egész nagy és félelmetes sivatagon, amelyet láttatok, az Emóri hegye felé vezető úton, amint megparancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk, és eljutottunk Kádés-Barnéáig.
És szóltam hozzátok: elérkeztetek az Emóri hegyéig, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.
Lásd, az Örökkévaló, a te Istened elébed adta az országot, menj föl, foglald el, amint mondta neked az Örökkévaló, őseid Istene; ne félj és ne remegj!
És odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék számunkra az országot és hozzanak nekünk hírt az útról, amelyen majd fölmegyünk és a városokról, amelyekhez eljutunk.
Jónak tetszett szememben a dolog és vettem közületek tizenkét férfiút, egy-egy férfit minden törzsre.
És útnak eredtek és fölmentek a hegyre, eljutottak Eskól völgyéig és kikémlelték.
Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk és hoztak nekünk hírt és mondták: Jó ország az, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek szavának.
Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlöl bennünket az Örökkévaló, azért vezetett ki bennünket Egyiptom országából, hogy az Emóri kezébe adjon minket, hogy elpusztítson minket.
Hova menjünk föl mi? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: nagyobb és magasabb nép az nálunk, a városok nagyok és meg vannak erősítve az égig és még az Anákim fiait is láttuk ott!
És szóltam hozzátok: Ne ijedjetek meg és ne féljetek tőlük.
Az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki előttetek jár, Ő fog érettetek harcolni, egészen úgy amint cselekedett veletek Egyiptomban szemetek előtt,
és a sivatagban, amit magad láttál, hogy úgy vitt téged az Örökkévaló, a te Istened, amint viszi az ember az ő fiát az egész úton, amelyen jártatok, míg el nem jutottatok erre a helyre.
És ebben a dologban nem akartok hinni az Örökkévalóban, a ti Istenetekben,
aki előttetek járt az úton, hogy kiszemeljen számotokra helyet táborozástokra, éjjel tűzben, hogy mutassa nektek az utat, amelyen menjetek, és nappal felhőben.
És az Örökkévaló meghallotta beszédetek szavát, megharagudott és megesküdött, mondván:
Nem fogja látni egy sem ez emberek közül, e gonosz nemzedék azt a jó országot, amelyről megesküdtem, hogy őseiteknek adom;
kivéve Kálébet, Jefunne fiát; ő látni fogja és neki fogom adni azt a földet, amelyen járt, és fiainak, mivelhogy teljesen követte az Örökkévalót.
Reám is megneheztelt az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda bemenni.
Józsua, Nún fia, aki előtted áll, ő fog oda bemenni, őt bátorítsd, mert ő fogja azt birtokba adni Izráelnek.
Gyermekeitek pedig, akikről mondtátok, hogy martalékká lesznek és fiaitok, akik ma még nem ismerik a jót és a rosszat, ők mennek oda be, nekik adom és majd ők veszik birtokukba.
Ti pedig forduljatok és induljatok a sivatagba a Sástenger felé.
És ti feleltetek és mondtátok nekem: Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, mi föl akarunk menni, hogy harcoljunk akként, amint megparancsolta az Örökkévaló, a mi Istenünk. Felöveztétek mindnyájan harci eszközeiteket és elszántátok magatokat fölmenni a hegyre.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Mondd nekik: Ne menjetek fel és ne harcoljatok, mert nem vagyok közöttetek, nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.
És szóltam hozzátok, de ti nem hallgattatok reám, engedetlenek voltatok az Örökkévaló parancsa iránt, megátalkodtatok és fölmentetek a hegyre.
És kivonult ellenetek az Emóri, aki azon a hegyen lakik, és űzőbe vettek benneteket, mint ahogy a méhek cselekszenek, és megvertek benneteket a Széiren egész Hormáig.
És visszatértetek és sírtatok az Örökkévaló színe előtt, de az Örökkévaló nem hallgatott szavatokra és nem figyelt reátok.
És maradtatok Kádésben hosszú ideig, ameddig ott maradtatok.
És fordultunk és indultunk a sivatagba, a Sástenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló és megkerültük a Széir hegységet sok időn át.
És szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:
Elég hosszú ideig kerültétek ezt a hegységet, forduljatok észak felé.
És parancsold meg a népnek, mondván: Ti átvonultok testvéreitek, Ézsau fiainak határán, akik Széirben laknak, és ők majd félnek tőletek, de ti óvakodjatok nagyon:
ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek országukból egy talpalatnyi földet sem, mert örökségül adtam Ézsaunnak a Széir hegységet.
Eledelt pénzen vásároljatok tőlük és úgy egyétek; vizet is pénzen szerezzetek tőlük és úgy igyátok.
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat ezen a nagy sivatagon át; immár negyven éve, hogy veled van az Örökkévaló, a te Istened, nem szenvedtél hiányt semmiben.
És elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak, a síkföld útjáról Élat és Ecjón-Geber felől. És fordultunk és haladtunk Móáb sivataga felé.
És szólt az Örökkévaló hozzám: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert nem adok neked országából birtokot, mert Lót fiainak adtam Árt birtokul.
Az Émimek laktak azelőtt benne, nagy és számos nép és magas, mint az Anákimok.
Óriásoknak tekintik őket is, mint az Anákimokat, és a móábiták Émimnek nevezik őket.
És Széirben azelőtt a Hóriták laktak, de Ézsau fiai elűzték őket, kipusztították maguk elől és letelepedtek helyükbe; amint Izráel is cselekedett az ő öröksége országával, amelyet az Örökkévaló adott nekik.
Most keljetek föl, menjetek át a Zered patakon. És átvonultunk a Zered patakon.
És az idő, mialatt eljöttünk Kádés-Barnéától, amíg átmentünk a Zered patakon, harmincnyolc esztendő volt; míg végképp kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a táborból, amint megesküdött nekik az Örökkévaló.
Az Örökkévaló keze is ellenük volt, hogy kipusztítsa őket a táborból, amíg végük nem lett.
És történt, hogy midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül,
szólt hozzám az Örökkévaló mondván;
Te átvonulsz a mai napon Móáb határán Ár mellett,
és ha közeledel Ammón fiai felé, ne szorongasd és ne támadd meg őket, mert mit sem adok Ammón fiainak országából neked birtokul, mert Lót fiainak adtam birtokul.
Óriások országának tekintik azt is; óriások laktak benne azelőtt, és az Ammóniták Zamzummimnak nevezik őket.
Hatalmas és nagyszámú nép és magas, mint az Anákim; de az Örökkévaló elpusztította őket előlük, elűzték őket és letelepedtek helyükbe.
Úgy, amint Ézsau fiaival tett, akik Széirben laknak, midőn elpusztította előlük a Hórit, elűzték őket és letelepedtek helyükbe, mind e mai napig.
És az Avveusokat, akik falvakban laktak Azzáig, a Kaftórbeliek, akik kivándoroltak Kaftórból, kipusztították és letelepedtek helyükbe.
Keljetek föl immár, induljatok el és menjetek át az Arnón patakon; íme, kezedbe adtam az emóri Szihónt, Hesbón királyát és országát, kezdjed elfoglalni és támadd meg háborúval.
Ezen a napon kezdek tőled való rettegést és félelmet árasztani a népekre, akik az ég alatt laknak; amidőn hallják híredet, reszketnek és remegnek tőled.
És követeket küldtem Kedémót sivatagából Szihónhoz, Hesbón királyához, békeszavakkal, mondván:
Hadd vonuljak át országodon; mindig az országúton fogok menni, nem térek le sem jobbra, sem balra.
Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessek, és vizet pénzért adj nekem, hogy ihassak, csak hadd vonuljak át gyalogszerrel,
úgy, mint Ézsau fiai tettek velem, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Árban laknak, amíg átmegyek a Jordánon abba az országba, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
De Szihón, Hesbón királya, nem akart minket átbocsátani, mert megkeményítette lelkét az Örökkévaló, a te Istened és makaccsá tette szívét, hogy kezedbe adja őt, amint látod a mai napon.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, kezdtem eléd adni Szihónt és országát, kezdd meg elfoglalni, hogy bírjad az országát.
És Szihón kivonult ellenünk, ő és egész népe harcra Jáhacba.
És az Örökkévaló, a mi Istenünk, elénk adta őt, megvertük őt és fiait és egész népét.
Bevettük összes városait abban az időben és kipusztítottunk minden várost, férfiakat és nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot,
csak a barmokat vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, amelyeket elfoglaltunk.
Aróértól, amely az Arnón patak partján van, és a várostól, amely a völgyben van, egész Gileádig nem volt vár, amely túlságos magas lett volna nékünk; mind elénk adta az Örökkévaló, a mi Istenünk,
csak Ammón fiainak országához nem közeledtél; a Jabbók patak egész partjához és a hegység városaihoz és mindahhoz, amitől eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.
És megfordultunk és fölmentünk Básán felé; és kivonult ellenünk Óg, Básán királya, ő és egész népe harcra, Edreibe.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Ne félj tőle, mert kezedbe adtam őt és egész népét és országát; tégy vele, amint tettél Szihónnal, az Emóri királyával, aki Hesbónban lakott.
És kezünkbe adta az Örökkévaló, a mi Istenünk Ógot is, Básán királyát és egész népét; és megvertük, alig hagyva néki maradékot.
És bevettük összes városait abban az időben; nem volt egy város sem, amelyet el nem vettünk tőlük; hatvan várost, az Argób egész vidékét, Óg királyságát Básánban.
Mindezek magas fallal, kapukkal és tolózárral erősített városok voltak a nagyon sok nyílt városon kívül.
És kipusztítottuk őket, amint tettük Szihónnal, Hesbón királyával, elpusztítva minden várost, férfiakat, a nőket és a gyermekeket.
És a barmot mind és a városok zsákmányát prédául vettük magunknak.
És elvettük abban az időben az Emóri két királyának kezéből az országot, amely a Jordánon innen van, az Arnón pataktól a Hermón hegyig.
A Szidónbeliek a Hermónt Szirjónnak nevezik, az Emóri pedig Szenírnek nevezi;
a síkföld összes városait, egész Gileádot, egész Básánt, Szalkáig és Edreiig, Óg birodalmának városait Básánban.
Mert csak Óg, Básán királya maradt meg utolsónak az óriások maradékából; lám, ágya vasból való ágy volt, hiszen még ott van Rabbát-Bené-Ammónban; kilenc könyök a hosszúsága és négy könyök a szélessége, férfi karhosszával mérve.
És ezt az országot elfoglaltuk abban az időben: Aróértól, amely az Arnón patak mellett van, és Gileád hegységének felét és városait a Reúbéninek adtam és a Gádinak;
és Gileád többi részét és az egész Básánt, Óg birodalmát a Menasse féltörzsének adtam, az Argób egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások országának nevezik.
Jáir, Menasse fia elfoglalta Argób egész vidékét, a Gesúri és a Máakáti határáig és nevezték azokat, a Básánt, az ő nevéről Jáir faluinak mind e mai napig.
És Gileádot Mákirnak adtam.
És a Reúbéninek és a Gádinak adtam területet Gileádtól egész az Arnón patakig, a patak közepét határul, és a Jabbók patakig, mely Ammón fiainak határa,
és a síkföldet és a Jordánt, határral Kinnerettől a síkföld tengeréig, a Sóstengerig, a Piszga lejtői alatt kelet felé.
És megparancsoltam nektek abban az időben, mondván: Az Örökkévaló, a ti Istenetek adta nektek ez országot, hogy elfoglaljátok; fegyveresen vonuljatok testvéreitek, Izráel fiai előtt, minden hadba való ember.
Csak feleségeitek, gyermekeitek és jószágtok – tudom, hogy sok jószágtok van – maradjanak városaitokban, amelyeket nektek adtam,
míg nyugalmat nem szerez az Örökkévaló testvéreiteknek, valamint nektek, és ők is birtokba veszik az országot, amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl, akkor térjen vissza mindenki a birtokába, amelyet adtam nektek.
És Józsuának megparancsoltam abban az időben, mondván: A te szemed látta mindazt, amit az Örökkévaló, a ti Istenetek tett e két királlyal; úgy fog tenni az Örökkévaló mind a birodalmakkal, ahova te átvonulsz.
Ne féljetek tőlük, mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki harcol érettetek.
II. Váethchannán.
És esdekeltem az Örökkévalóhoz abban az időben, mondván:
Uram, Örökkévaló, Te elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet; mert van-e Isten az égben és a földön, aki tudna cselekedni a Te tetteid és hatalmas cselekedeteid szerint?
Hadd keljek át, kérlek, és hadd lássam azt a szép országot, amely a Jordánon túl van, azt a szép hegységet és a Libánónt.
De haragra lobbant ellenem az Örökkévaló miattatok és nem hallgatott meg; és szólott hozzám az Örökkévaló: Elég legyen! Ne szólj Hozzám többé ebben a dologban.
Menj föl a Piszga csúcsára, emeld föl szemedet nyugatra, északra, délre és keletre és tekintsd meg szemeddel; mert nem fogsz átmenni ezen a Jordánon.
És adj parancsokat Józsuának, erősítsd és bátorítsd őt, mert ő fog áthaladni e nép előtt és ő adja majd birtokukba az országot, amelyet látni fogsz.
És ott tanyáztunk a völgyben, Bét-Peór átellenében.
És most Izráel, hallgass a törvényekre és rendeletekre, amelyekre tanítalak benneteket, hogy megtegyétek, hogy éljetek és bemenve elfoglaljátok az országot, amelyet az Örökkévaló, őseitek Istene ad nektek.
Ne tegyetek hozzá az igéhez, amelyet parancsolok nektek és ne vegyetek el belőle, hogy megtartsátok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolatait, amelyeket én meghagyok nektek.
Szemetek látta, mit cselekedett az Örökkévaló Báal-Peór miatt: hogy minden férfit, aki a Báal-Peór után járt, elpusztított az Örökkévaló, a te Istened, közüled;
és ti, akik ragaszkodtatok az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mindnyájan életben vagytok a mai napon.
Íme, megtanítottalak titeket a törvényekre és rendeletekre, amint megparancsolta nekem az Örökkévaló, az én Istenem, hogy e szerint cselekedjetek az országban, ahová bementek, hogy elfoglaljátok.
Őrizzétek és tegyétek meg, mert az a ti bölcsességtek és értelmességtek a népek szemében, akik hallják majd mind e törvényeket, és azt fogják mondani, bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!
Mert melyik az a nagy nemzet, amelyhez Isten olyan közel van, mint hozzánk az Örökkévaló, a mi Istenünk, valahányszor hozzá fölkiáltunk?
És melyik az a nagy nemzet, amelynek oly igazságos törvényei és rendelkezései vannak, mint ez az egész tan, amelyet én elétek adok a mai napon?
Csak vigyázz magadra és őrizd lelkedet gondosan, nehogy elfelejtsd a dolgokat, amelyeket szemed látott és nehogy eltávozzanak szívedből egész életeden át; hanem ismertesd meg azokat gyermekeiddel és gyermekeid gyermekeivel;
azt a napot, amelyen az Örökkévaló, a te Istened előtt álltál a Hórében, amikor azt mondta nekem az Örökkévaló: Gyüjtsd egybe nekem a népet és Én hallatom velük szavaimat, hogy megtanuljanak Engemet félni az egész idő alatt, amíg a földön élnek, és fiaikat is megtanítsák erre.
És közelebb jöttetek és álltatok a hegy alján; és a hegy tűzben lángolt az ég szívéig sötétség, felhő és sűrű köd alatt.
És szólt hozzátok az Örökkévaló a tűz közepéből; szavaknak hangját hallottátok, de alakot nem láttatok, csakis hangot hallottatok.
És kijelentette nektek szövetségét, amelyet parancsolt nektek, hogy tegyétek: a tíz igét; és ráírta azokat két kőtáblára.
És megparancsolta nekem az Örökkévaló abban az időben, hogy tanítsalak benneteket törvényekre és rendeletekre, hogy megtegyétek azokat az országban, ahová bementek, hogy birtokba vegyétek.
Vigyázzatok tehát nagyon magatokra; mert nem láttatok semmi alakot, amely napon szólt hozzátok az Örökkévaló a Hórében a tűz közepéből,
nehogy megromoljatok és faragott képet készítsetek magatoknak, bármely bálvány alakját, hímnek vagy nőnek képmását;
bármely állat képmását, amely a földön van, bármely szárnyas madár képmását, amely repül az égen;
bárminek képmását, ami csúszó-mászó a földön, bármely hal képmását, amely a vízben van, a föld alatt;
nehogy fölemeljed szemedet az ég felé és midőn látod a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek egész seregét, megbotolj és leborulj előttük, hogy szolgálnád azokat, amiket az Örökkévaló, a te Istened részül osztott minden népnek, az egész ég alatt.
De titeket vett az Örökkévaló és kivezetett benneteket a vaskohóból, Egyiptomból, hogy legyetek az Ő öröke, tulajdon népe, amint van ezen a napon.
De az Örökkévaló megneheztelt reám miattatok és megesküdött, hogy nem megyek át a Jordánon és hogy nem megyek be a jó országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened, ad neked örökségül;
hanem meg kell halnom ebben az országban, nem megyek át a Jordánon, de ti átmentek és elfoglaljátok azt a jó országot.
Vigyázzatok magatokra, nehogy elfelejtsétek az Örökkévaló, a ti Istenetek szövetségét, amelyet veletek kötött és készítenétek magatoknak faragott képet, bárminek az alakját, amit eltiltott neked az Örökkévaló, a te Istened.
Mert az Örökkévaló, a te Istened, emésztő tűz, féltve őrködő Isten.
Ha majd gyermekeid és unokáid lesznek és megkorosodtatok már az országban és megromolnátok és készítenétek faragott képet, bárminek az alakját, és azt cselekednétek, ami rossz az Örökkévaló, a te Istened szemében, az ő bosszantására:
tanukúl hívom ellenetek a mai napon az eget és a földet, hogy el fogtok veszni hamar abból az országból, ahova bementek a Jordánon át, hogy birtokba vegyétek; nem lesztek benne hosszú életűek, hanem ki fogtok irtatni onnan.
És elszór benneteket az Örökkévaló a népek közé és csekély számban maradtok a nemzetek között, ahova elvezet benneteket az Örökkévaló.
És ott szolgáltok majd isteneket, emberek kezének művét, fát és követ, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.
És onnan fogod keresni az Örökkévalót, a te Istenedet és meg is találod, ha keresed őt egész szíveddel és egész lelkeddel.
Ha nagy nyomorúságban leszel és elérnek téged mindezek a dolgok az idők végén és megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az Ő szavára:
bizony irgalmas Isten az Örökkévaló, a te Istened; nem hagy el téged és nem pusztít el téged és nem felejti el őseidnek szövetségét, amelyről megesküdött nekik.
Mert kérdezd csak az elmúlt időket, amelyek előtted voltak, vajon azon nap óta, midőn Isten embert teremtett a földön és az ég egyik végétől az ég másik végéig, történt-e ilyen nagy dolog vagy hallható volt-e ilyesmi?
Vajon hallotta-e valaha egy nép, amint szól Isten a tűz közepéből, úgy, amint te hallottad és életben maradt?
Vagy megkísérlette-e Isten, hogy elmegy és vesz magának egy nemzetet a többi nemzet közül próbákkal, jelekkel és csodákkal, háborúval és erős kézzel és kinyujtott karral és nagy, félelmetes tettekkel, aminőket veletek tett az Örökkévaló, a ti Istenetek Egyiptomban szemed láttára?
Teneked megmutattatott, hogy megtudjad, hogy ő az Örökkévaló, az Isten; nincs kívüle más.
Az égből hallatta veled hangját, hogy oktasson téged és a földön láttatta veled nagy tüzét és szavait hallottad a tűz közepéből.
És azért, mert szerette őseidet, kiválasztotta magzataikat utánuk és kivezetett téged az Ő jelenlétével, a maga nagy erejével Egyiptomból,
hogy elűzzön náladnál nagyobb és hatalmasabb népeket előled, hogy elhozzon téged és odaadja neked országukat örökségül, amint van ezen a napon.
Tudd meg ma és vedd szívedre, hogy az Örökkévaló az Isten az égben fönt és a földön alant, nincs más!
És tartsd meg törvényeit és parancsolatait, amelyeket Én ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és gyermekeidnek utánad és hogy hosszú életed legyen a földön, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, minden időkig.
Akkor elkülönített Mózes három várost, a Jordán másik partján napkelet felé;
hogy oda meneküljön a gyilkos, aki nem szándékosan öli meg felebarátját, nem is gyűlölte őt sem tegnap, sem tegnapelőtt, hogy meneküljön e városok egyikébe és életben maradjon:
Becert a sivatagban, a síkföldön, a Reúbén törzsétől, Rámótot Gileádban a Gád törzsétől és Gólánt Básánban a Menasse törzsétől.
És ez az a törvény, amelyet Mózes Izráel fiai elé adott.
Ezek a bizonyságok, a törvények és rendeletek, amelyeket Mózes előadott Izráel fiainak, midőn kivonultak Egyiptomból;
a Jordánon innen a völgyben, Bét-Peór átellenében, Szihónnak, az Emóri királyának országában, aki Hesbónban lakott, akit megvertek Mózes és Izráel fiai, midőn kivonultak Egyiptomból.
És elfoglalták országát és Ógnak, Básán királyának országát, az Emóri két királyáét, amely a Jordánon innen van, napkelet felé.
Aróértól kezdve, mely az Arnón patak partján van, egész Szión hegyéig, amely a Hermónnal azonos,
és az egész síkföldet a Jordánon innen, keletre, egész a sík tengeréig, a Piszga lejtői alján.
És hívta Mózes egész Izráelt és szólott hozzájuk: Halljad Izráel a törvényeket és rendeleteket, amelyeket előadok ma fületek hallatára; tanuljátok meg és őrizzétek meg őket, hogy megtegyétek.
Az Örökkévaló, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hórében.
Nem atyáinkkal kötötte az Örökkévaló ezt a szövetséget, hanem mi velünk, akik ma itt vagyunk, mindnyájan életben.
Színről színre beszélt az Örökkévaló veletek a hegyen, a tűz közepéből,
míg én ott álltam az Örökkévaló közt és ti köztetek abban az időben, hogy jelentsem nektek az Örökkévaló igéjét, mert féltetek a tűztől és nem mentetek fel a hegyre, mondván:
Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgaság házából.
Ne legyenek neked idegen Isteneid színem előtt.
Ne készíts magadnak faragott képet vagy bármely alakot arról, ami az égben fönt, a földön alant és a vízben a föld alatt van.
Ne borulj le előttük és ne szolgáld őket, mert Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, a féltve őrködő Isten, aki megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon harmadíziglen és negyedíziglen azokon, akik Engem gyűlölnek;
és kegyelmet gyakorolok ezredíziglen azokon, akik engem szeretnek és parancsolataimat megtartják.
Ne vedd az Örökkévalónak, a te Istenednek Nevét álságra, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki álságra veszi az Ő nevét.
Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened.
Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat.
A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, sem te, sem fiad, sem leányod, sem szolgád, sem szolgálónőd, sem ökröd, sem szamarad, sem bármely barmod, sem az idegen, aki kapuidon belül van, hogy nyugodjék szolgád és szolgálónőd, éppúgy mint te magad.
És emlékezzél meg arról, hogy szolga voltál Egyiptom országában és az Örökkévaló, a te Istened kivezetett téged onnan erős kézzel és kinyujtott karral; azért parancsolta meg neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtartsad a szombat napját.
Tiszteld atyádat és anyádat, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy hosszú életű légy és hogy jó dolgod legyen a földön, amelyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.
Ne ölj. Ne légy házasságtörő. Ne lopj. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúságot.
Ne kívánd felebarátod feleségét. Ne kívánd felebarátod házát, mezejét, szolgáját, szolgálónőjét, sem ökrét, sem szamarát, semmit, ami felebarátodé!
Ezeket az igéket mondta az Örökkévaló egész gyülekezetetek előtt a hegyen a tűz, a felhő és a sűrű köd közepéből, hangos szóval, amelyet nem követett semmi egyéb, és felírta ezeket két kőtáblára és átadta nekem.
És történt, hogy midőn hallottátok a hangot a sötétségből, míg a hegy tűzben égett, odaléptetek hozzám mind a törzseitek fejei és véneitek;
és mondtátok: Íme, megmutatta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk, dicsőségét és nagyságát és hallottuk hangját a tűzből; a mai napon láttuk, hogy Isten beszélhet az emberrel és az életben marad.
De most miért haljunk meg? Mert megemészthet bennünket ez a nagy tűz; ha még tovább is hallgatjuk az Örökkévaló, a mi Istenünk szavát, akkor meghalunk.
Mert hol van még olyan halandó, aki hallotta volna az élő Isten hangját, mint mi, amint beszélt a tűzből, és életben maradt?
Lépj te oda és halljad mindazt, amit az Örökkévaló, a mi Istenünk mond, és te mondd el nekünk mindazt, amit az Örökkévaló, a mi Istenünk szól hozzád, és mi meghalljuk és megtesszük.
És az Örökkévaló meghallgatta szavaitok hangját, amikor szóltatok hozzám; és mondta nekem az Örökkévaló: Hallottam e nép szavainak hangját, amelyek hozzád szóltak; helyesen mondták mindazt, amit mondtak.
Bárcsak ilyen szívük volna, mint most, hogy félnének Engem és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik és fiaiknak örökké.
Menj, mondd nekik: Térjetek vissza sátraitokba.
Te pedig maradj itt nálam és elmondom neked mind a parancsolatot, a törvényeket és rendeleteket, amelyekre őket tanítsad, hogy megtegyék az országban, amelyet Én nekik adok, hogy birtokba vegyék.
Vigyázzatok tehát arra, hogy úgy cselekedjetek, amint megparancsolta az Örökkévaló, a ti Istenetek, ne térjetek el tőle se jobbra, se balra.
Járjatok mindenben azon az úton, amelyet megparancsolt az Örökkévaló, a ti Istenetek, hogy életben maradjatok, jó dolgotok legyen és hosszú életűek legyetek az országban, amelyet majd birtokba vesztek.
Ez a parancsolat, a törvények és rendeletek, amelyeket megparancsolt az Örökkévaló, a ti Istenetek, hogy tanítsalak benneteket, hogy gyakoroljátok az országban, ahova mentek, hogy elfoglaljátok,
azért, hogy féld az Örökkévalót, a te Istenedet, megtartva minden törvényét és parancsolatát, amelyet neked meghagyok, te, fiad és fiadnak fia, életed minden napján és azért, hogy hosszú életű lehess.
Halljad tehát Izráel és vigyázz, hogy teljesítsd azért, hogy jó dolgod legyen és hogy megsokasodjatok nagyon, amint megígérte neked az Örökkévaló, őseitek Istene, a tejjel-mézzel folyó országban.
Halljad Izráel, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy!
Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel.
És legyenek ezek az igék, amelyeket neked ma parancsolok, a szíveden;
és jól tanítsd meg ezekre gyermekeidet és beszélj róluk, midőn ülsz házadban és midőn jársz az úton, midőn lefekszel és midőn fölkelsz.
És kösd ezeket jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között;
és írd őket házad ajtófélfáira és kapuidba.
És lészen, midőn bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, amelyről megesküdött őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy neked adja: nagy és szép városokat, amelyeket nem te építettél,
és házakat telve minden jóval, amelyeket nem te töltöttél meg, és kivájt kutakat, amelyeket nem te vájtál ki, szőlőket és olajfákat, amelyeket nem te ültettél, és enni fogsz és jól fogsz lakni;
vigyázz, nehogy elfelejtsd az Örökkévalót, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgaság házából.
Az Örökkévalót, a te Istenedet féld, Őt szolgáld és nevére esküdjél!
Ne járjatok más Istenek után azon népek istenei közül, amelyek körülöttetek vannak.
Mert féltve őrködő Isten az Örökkévaló, a te Istened, közepetted, nehogy föllobbanjon ellened az Örökkévaló, a te Istened haragja és nehogy elpusztítson a föld színéről.
Ne kísértsétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket, amint megkísértettétek Masszában.
Gondosan tartsátok meg az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolatait, bizonyságait és törvényeit, amelyeket neked megparancsolt.
Tedd azt, ami helyes és jó az Örökkévaló szeme előtt, hogy jó dolgod legyen és bemenj és elfoglald azt a jó országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek,
hogy elűzze minden ellenségedet előled, amint megmondta az Örökkévaló.
Ha majd kérdezi tőled fiad a jövőben, mondván: Mik azok a bizonyságok, törvények és rendeletek, amelyeket megparancsolt nektek az Örökkévaló, a mi Istenünk?
akkor mondd fiadnak: Szolgái voltunk Fáraónak Egyiptomban, de erős kézzel kivezetett bennünket az Örökkévaló Egyiptomból,
és az Örökkévaló csodajeleket és csodatetteket végzett, nagyokat és végzeteseket Egyiptomban Fáraón és egész házán, szemünk előtt;
és kivezetett bennünket onnan, azért, hogy elhozzon bennünket, hogy nekünk adja az országot, amelyről megesküdött őseinknek.
És megparancsolta nekünk az Örökkévaló, hogy teljesítsük mind e törvényeket, hogy féljük az Örökkévalót, a mi Istenünket, azért, hogy jó dolgunk legyen minden időben, hogy életben tartson bennünket, úgy mint e mai napon.
És érdemül lesz nekünk, ha vigyázunk arra, hogy megtegyük mind e parancsolatokat az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt, amint megparancsolta nekünk.
Midőn az Örökkévaló, a te Istened, bevisz téged az országba, ahová jössz, hogy elfoglaljad, és elhajt sok népet előled, a hittit, a girgásit, az emórit, a kanaánit, a perizzit, a hivvit és a jebúszit, hét népet, számosabbat és hatalmasabbat náladnál,
és midőn eléd adja őket az Örökkévaló, a te Istened és legyőzöd őket, akkor zárd ki őket teljesen a közösségből, ne köss velük szövetséget és ne kegyeld őket.
Ne házasodjál velük össze, leányodat ne add fiának és leányát ne vedd el fiadnak,
mert eltéríti Tőlem fiadat, úgyhogy idegen isteneket szolgálnak és akkor majd föllobban az Örökkévaló haragja ellenetek és elpusztít hamarosan.
Hanem így tegyetek velük: oltáraikat romboljátok le, oszlopaikat törjétek össze, szent fáikat vágjátok le és faragott képeiket égessétek el tűzben.
Mert szent népe vagy az Örökkévalónak, a te Istenednek, téged választott ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy légy tulajdon népévé mind a népek közül, amelyek a föld színén vannak.
Nem azért kedvelt meg és választott ki az Örökkévaló titeket, mert számosabbak vagytok, mint más népek, hiszen ti a legkevesebben vagytok mind a népek között;
hanem, mivel szeret benneteket az Örökkévaló és mivel meg akarja tartani az esküt, amelyet őseiteknek esküdött, azért vezetett ki az Örökkévaló benneteket erős kézzel és azért váltott meg téged a rabszolgaság házából, Fáraónak, Egyiptom királyának kezéből.
Tudd meg, hogy az Örökkévaló, a te Istened, Ő az Isten; a hűséges Isten, aki megtartja a szövetséget és a kegyelmet azoknak, akik őt szeretik és követik parancsolatait, ezer nemzedékig,
és megfizet azoknak, akik gyűlölik, mindegyiknek személy szerint, hogy elveszítse őt; nem késlekedik azzal szemben, aki gyűlöli, hanem neki magának fizeti meg.
Tartsd meg tehát a parancsolatot, a törvényeket és rendeleteket, amelyeket neked ma parancsolok, hogy megtegyed.
III. Ékeb.
És lészen annak folytán, hogy hallgattok ezekre a rendeletekre és megőriztek és teljesítitek azokat, az Örökkévaló, a te Istened megőrzi számodra a szövetséget és a kegyelmet, amelyről esküt tett őseidnek,
és szeretni fog téged, megáld és megsokasít, megáldja méhed gyümölcsét és földed gyümölcsét, gabonádat, mustodat és olajodat, marháid fajzását és juhaid szaporodását a földön, amelyről megesküdött őseidnek, hogy neked adja.
Áldottabb leszel minden népnél, nem lesz közötted magtalan férfi és magtalan nő, sem meddő barmaid között.
És eltávolít az Örökkévaló tőled minden betegséget és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz, nem fogja rád hozni, hanem mind a te gyűlölőidre bocsátja.
És megemészted mind azokat a népeket, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened eléd ad; ne szánja őket a szemed, nehogy szolgáljad az ő isteneiket, mert kelepce lesz az számodra.
Ha azt mondod szívedben: számosabbak ezek a népek nálamnál, hogy tudnám őket elűzni?
Ne félj tőlük. Emlékezzél meg arról, amit az Örökkévaló, a te Istened tett Fáraóval és egész Egyiptommal:
a nagy próbákról, amelyeket láttak szemeid, a jelekről és a csodákról, az erős kézről és a kinyujtott karról, amellyel kivezetett téged az Örökkévaló, a te Istened; így fog tenni az Örökkévaló, a te Istened mindazokkal a népekkel, amelyektől félsz.
És reájuk bocsátja az Örökkévaló, a te Istened a darázshadat, amíg el nem pusztulnak azok is, akik megmaradtak és akik elrejtőztek előled.
Ne rettegj tőlük, mert az Örökkévaló, a te Istened közötted van, a nagy és félelmetes Isten.
Majd elhajtja az Örökkévaló, a te Istened ezeket a népeket előled lassanként, nem semmisítheted meg őket gyorsan, nehogy elsokasodjék körülötted a mező vadja.
Eléd adja őket az Örökkévaló, a te Istened és szétszórja őket nagy szétszórással, míg el nem pusztulnak;
és királyaikat a kezedbe adja, hogy eltöröljed nevüket az ég alól; nem fog megállni előtted senki, míg végül elpusztítod őket.
Isteneik faragott képeit égessétek el tűzben, ne kívánd meg a rajtuk levő ezüstöt és aranyat és ne vedd el magadnak, nehogy kelepcébe kerülj általa, mert útálata az az Örökkévalónak, a te Istenednek.
És ne vigy be útálatot a te házadba, hogy átok alatt legyél, mint az; undorodva undorodjál tőle és útálva útáljad, mert átok alatt van.
Mindazt a parancsolatot, amelyet én neked a mai napon parancsolok, tartsátok meg, hogy megtegyétek, azért hogy éljetek és sokasodjatok, bemenjetek és elfoglaljátok az országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek.
Emlékezzél meg az egész útról, amelyen vezetett téged az Örökkévaló, a te Istened immár negyven év óta a sivatagban, azért, hogy szenvedni hagyjon és megpróbáljon téged, hogy tudva legyen, mi van a szívedben, vajjon megtartod-e parancsolatait vagy sem.
És szenvedni és éhezni hagyott téged, majd enned adta a mannát, amelyet nem ismertél és nem ismertek őseid, azért hogy tudassa veled, hogy nem csak kenyéren él az ember, hanem az Örökkévaló ajkának minden nyilatkozásán él az ember.
Ruhád nem kopott le rólad és lábad nem dagadt meg ebben a negyven évben.
Tudd meg tehát szívedben, hogy amint az ember fegyelmezi fiát, úgy fegyelmez téged az Örökkévaló, a te Istened.
És tartsd meg az Örökkévaló, a te Istened parancsait, hogy járj az ő útjain és féld őt.
Mert az Örökkévaló, a te Istened bevisz téged egy jó országba, patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek országába, amelyek erednek a völgyekben és a hegyekben;
búza és árpa, szőlő, füge és granátalma országába, olajfa és méz országába;
olyan országba, amelyben nem tengődésben eszed kenyeredet, ahol nem lesz hiányod semmiben; olyan országba, amelynek köve vas és amelynek hegyeiből rezet vájhatsz.
És enni fogsz és jól fogsz lakni, és áldani fogod az Örökkévalót, a te Istenedet azért a jó országért, amelyet adott neked.
Vigyázz, nehogy elfelejtsd az Örökkévalót, a te Istenedet, meg nem tartva parancsolatait, rendeleteit és törvényeit, amelyeket neked a mai napon parancsolok;
nehogy midőn eszel és jóllakol, jó házakat építsz és lakni fogsz bennük,
és midőn marhád, juhod sokasodik: midőn ezüstöd és aranyad szaporodik és minden ami a tied, gyarapodik,
akkor fennhéjázó legyen szíved és elfelejtsd az Örökkévalót, a te Istenedet, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgaság házából;
aki téged vezetett a nagy és félelmetes sivatagban, tüzes kígyók és skorpiók között szomjú földön ahol nem volt víz; aki neked vizet fakasztott a kősziklából;
aki táplált téged a sivatagban a mannával, amelyet nem ismertek őseid, azért, hogy szenvedni hagyjon és megpróbáljon és végül javadra vezessen.
Nehogy azt mondjad szívedben: az én erőm és kezem hatalma szerezte nekem ezt a dús eredményt.
Hanem emlékezzél meg az Örökkévalóról, a te Istenedről, mert Ő az, aki neked erőt ad, hogy sikert arass, azért, hogy fenntartsa szövetségét, amelyről megesküdött őseidnek, úgy mint a mai napon.
És lészen, hogy ha elfelejted az Örökkévalót, a te Istenedet és idegen istenek után jársz, azokat szolgálod és leborulsz előttük: tanúságot teszek ma ellenetek, hogy bizony el fogtok veszni;
mint azok a népek, amelyeket az Örökkévaló elveszít előttetek, úgy fogtok elveszni, annak folytán, hogy nem hallgattatok az Örökkévaló, a ti Istenetek szavára.
Halljad Izráel! te át fogsz kelni a mai napon a Jordánon, hogy menj és birtokba végy nálad nagyobb és hatalmasabb nemzetektől nagy és égig megerősített városokat,
nagy és magas termetű néptől, az Anákim fiaitól, akiket ismersz és akikről hallottad: Ki állhat meg az Anák fiai előtt?
Tudd meg tehát a mai napon, hogy az Örökkévaló, a te Istened az, aki előtted halad, mint emésztő tűz; Ő fogja azokat elpusztítani és Ő fogja őket meghódolásra kényszeríteni előtted, és te elűzöd és elveszíted őket gyorsan, amint megmondta neked az Örökkévaló.
Ne mondd szívedben, amikor elűzi őket előled az Örökkévaló, a te Istened, mondván: Az én igazvoltomért hozott az Örökkévaló, hogy elfoglaljam ezt az országot; hanem e népek gonoszsága miatt űzi el őket előled az Örökkévaló.
Nem a te igazvoltodért és szíved egyenességeért mégy be, hogy elfoglald országukat, hanem e népek gonoszsága miatt űzi el őket előled az Örökkévaló, a te Istened, és hogy teljesítse azt az ígéretet, amelyre megesküdött az Örökkévaló őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
Tudd meg, hogy nem igazvoltodért adja neked az Örökkévaló, a te Istened ezt a jó országot, hogy elfoglaljad, mert kemény nyakú nép vagy.
Emlékezzél meg, ne felejtsd el, miképp haragítottad az Örökkévalót, a te Istenedet a sivatagban; attól a naptól kezdve, amelyen kimentél Egyiptom országából, amíg elérkeztetek erre a helyre, engedetlenek voltatok az Örökkévaló iránt.
A Hórében is megharagítottátok az Örökkévalót és fölgerjedt az Örökkévaló haragja ellenetek, hogy kiirtson titeket.
Midőn fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, a szövetségnek a tábláit, amelyet az Örökkévaló kötött veletek, ott maradtam a hegyen negyven nap és negyven éjjel, nem ettem kenyeret és nem ittam vizet.
És az Örökkévaló átadta nekem a két kőtáblát, Isten ujjával írottat és rajtuk mindazok az igék, amelyeket mondott nektek az Örökkévaló a hegyen, a tűz közepéből, a gyülekezés napján.
És történt negyven nap és negyven éj elmúltával, hogy átadta nekem az Örökkévaló a két kőtáblát, a szövetség tábláit.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Kelj föl, menj le innen hamar, mert megromlott a te néped, amelyet kivezettél Egyiptomból; hamar letértek az útról, amelyet megparancsoltam nekik, készítettek maguknak öntött képet.
És szólt hozzám az Örökkévaló, mondván: Láttam ezt a népet és íme, kemény nyakú nép ez.
Tágíts tőlem, hogy elpusztítsam őket és eltöröljem nevüket az ég alól és téged tegyelek nála hatalmasabb és számra nagyobb nemzetté.
És megfordultam és lejöttem a hegyről és a hegy tűzben égett és a szövetség két táblája a két kezemen volt;
és láttam és íme, ti vétkeztetek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen, készítettetek magatoknak ércből öntött borjút; hamar letértetek az útról, amelyet megparancsolt nektek az Örökkévaló.
És én megragadtam a két kőtáblát és ledobtam a két kezemről és összetörtem szemetek előtt.
És leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint elsőízben negyven nap és negyven éjjel; nem ettem kenyeret és nem ittam vizet, minden bűnötök miatt, amelyet elkövettetek, cselekedvén azt, ami rossz az Örökkévaló szeme előtt, hogy Őt ingereljétek.
Mert féltem a haragtól és az indulattól, amellyel neheztelt az Örökkévaló reátok, hogy elpusztítson benneteket, és az Örökkévaló ezúttal is meghallgatott.
Áron ellen is fölgerjedt az Örökkévaló haragja nagyon, hogy elpusztítsa őt; és imádkoztam Áronért is ugyanakkor.
És vettem bűnötök alkotását, a borjúbálványt és elhamvasztottam tűzben és összezúztam nagyon apróra megőrölve, míg finom porrá nem mállott, és beleszórtam porát a patakba, amely lejön a hegyről.
És Tabeérában és Masszában és Kibrót-Hattáavában is fölgerjesztettétek az Örökkévaló haragját.
És amikor elküldött az Örökkévaló benneteket Kádés-Barnéából, mondván: menjetek föl és foglaljátok el az országot, amelyet nektek adok, akkor engedetlenek voltatok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsa iránt, nem hittetek neki és nem hallgattatok szavára.
Engedetlenkedők voltatok az Örökkévaló iránt, amióta ismerlek benneteket.
És én leborultam az Örökkévaló színe előtt azon negyven nap és negyven éjjel, amidőn leborultam; mert azt tervelte az Örökkévaló, hogy kipusztít benneteket.
És imádkoztam az Örökkévalóhoz és szóltam: Uram, Örökkévaló, ne pusztítsd el népedet és örökségedet, amelyet kiváltottál a Te nagyságoddal, amelyet kivezettél Egyiptomból erős kézzel.
Emlékezzél szolgáidra, Ábrahámra, Izsákra és Jákóbra, ne fordulj e nép makacssága, gonoszsága és bűne felé;
nehogy azt mondja az ország, ahonnan kivezettél bennünket: Mivel nem bírta az Örökkévaló őket bevinni az országba, amelyről szólt nekik, és mert gyűlölte őket, kivezette, hogy megölje őket a pusztában.
Holott ők mégis a Te néped és örökséged, amelyet kivezettél nagy erőddel és kinyujtott karoddal.
Abban az időben mondta nekem az Örökkévaló: Faragj ki magadnak két kőtáblát, olyanokat, mint az elsők voltak, és jöjj fel hozzám a hegyre és készíts magadnak egy ládát fából.
És Én felírom a táblákra az igéket, amelyek az első táblákon voltak, amelyeket összetörtél, és helyezd el azokat a ládába.
És én készítettem ládát sittim-fából, kifaragtam két kőtáblát, olyanokat, mint az elsők voltak és fölmentem a hegyre és kezemben volt a két tábla.
És ráírta a táblákra az első írás szerint a tíz igét, amelyet mondott nektek az Örökkévaló a hegyen a tűz közepéből a gyülekezés napján, és átadta nekem azokat az Örökkévaló.
Megfordultam és lejöttem a hegyről, elhelyeztem a táblákat a ládába, amelyet készítettem, és ott voltak, amint megparancsolta nekem az Örökkévaló.
És Izráel fiai tovább vonultak Beérót-bené-Jáakánból Mószérába; ott halt meg Áron és ott temettetett el és átvette a papi szolgálatot fia, Eleázár helyette.
Onnan vonultunk tovább Gudgódába és Gudgódából Jotbába, patakokban dús vidékre.
Abban az időben elkülönítette az Örökkévaló a Lévi törzsét, hogy vigye az Örökkévaló szövetségének ládáját, hogy álljon az Örökkévaló színe előtt, hogy szolgálatát végezze és áldást osszon az Ő nevében mind e mai napig.
Ezért nem jutott Lévinek rész és örökség testvéreivel; az Örökkévaló az ő öröksége, amint szólt neki az Örökkévaló, a te Istened.
És én a hegyen maradtam, mint az első időben negyven nap és negyven éjjel; és meghallgatott engem az Örökkévaló ekkor is; az Örökkévaló nem akart elveszteni téged.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Kelj föl, menj, haladj a nép előtt, hogy bemenjenek és elfoglalják az országot, amelyről megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom.
És most, ó Izrael, mit kíván az Örökkévaló, a te Istened tőled? csak azt, hogy féld az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy járj mind az Ő útjain, hogy szeresd Őt és szolgáld az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel;
hogy tartsd meg az Örökkévaló parancsolatait és törvényeit, amelyeket én a mai napon neked parancsolok, a te javadra.
Íme az Örökkévalóé, a te Istenedé az ég és az egek minden boltja, a föld és minden ami rajta van.
Csak a ti őseiteket kedvelte meg az Örökkévaló és szerette őket és kiválasztotta utánuk magzataikat, benneteket, minden nép közül, mind e mai napig.
Messétek azért le szívetek burkolatát és ne legyetek többé keménynyakúak.
Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek, a legfelsőbb hatalom és úr az urak fölött, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem tekint személyre és nem fogad el kedvezést.
Ő igazságot szerez az árvának és özvegynek és szereti a jövevényt, adva neki kenyeret és ruhát.
Szeressétek ti is a jövevényt, mert jövevények voltatok Egyiptom országában.
Az Örökkévalót, a te Istenedet féld, Őt szolgáld, Hozzá ragaszkodjál és nevére esküdjél.
Ő a te dicsőséged és Ő a te Istened, aki veled azokat a nagy és félelmetes dolgokat művelte, amelyeket szemeid láttak.
Hetven lélekkel mentek le őseid Egyiptomba és most olyanná tett téged az Örökkévaló, a te Istened, mint az ég csillagainak sokasága!
És szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, tartsd meg intézkedését, törvényeit, rendeleteit és parancsolatait minden időben.
És tudjátok meg a mai napon, hogy nem gyermekeitekhez szólok, akik nem ismerik és akik nem látták az Örökkévaló, a ti Istenetek fenyítő tetteit, az Ő nagyságát, erős kezét és kinyujtott karját,
jeleit cselekedeteit, amelyeket művelt Egyiptomban, Fáraón, Egyiptom királyán és egész országán;
és amit tett Egyiptom seregével, lovaival és szekérhadával, akikre rázúdította a Sástenger vizét, amikor üldöztek benneteket, és hogyan pusztította el őket az Örökkévaló mind e mai napig;
és amit tett veletek a sivatagban, míg el nem érkeztetek erre a helyre;
és amit tett Dátánnal és Abírámmal, Eliábnak Reúbén fiának fiaival; hogyan tátotta ki száját a föld és nyelte el őket és házaikat és sátraikat és minden élőlényt, amely hozzájuk tartozott, egész Izráel közepette.
De a ti szemetek látta az Örökkévalónak minden nagy tettét, amelyet művelt.
Tartsátok meg tehát mindazokat a parancsolatokat, amelyeket én neked ma parancsolok, azért, hogy erősek legyetek és bemenjetek és elfoglaljátok az országot, ahová indultok, hogy elfoglaljátok;
és azért, hogy hosszú életűek legyetek a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja és magzataiknak a tejjel-mézzel folyó országot.
Mert az ország, ahová bemégy, hogy elfoglaljad, nem olyan mint Egyiptom országa, ahonnan kivonultatok, ahol elvetetted magodat és öntözted lábad nyomán, mint a zöldséges kertet;
de az az ország, ahova bementek, hogy elfoglaljátok, hegyes-völgyes ország, az égnek esőjéből iszik vizet;
olyan ország, amelynek az Örökkévaló, a te Istened, gondját viseli, állandóan rajta van az Örökkévaló, a te Istenednek szeme, az év elejétől az év végéig.
És lészen, hogyha hallgatva hallgattok parancsolataimra, amelyeket ma nektek parancsolok, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket és szolgáljátok Őt egész szívetekkel és egész lelketekkel,
akkor megadom országotok esőjét a maga idejében, a korai esőt és a kései esőt, és begyüjtöd gabonádat, mustodat és olajodat.
És adok füvet meződön barmod számára, és enni fogsz és jól fogsz lakni.
Óvakodjatok, nehogy csábításnak engedjen szívetek és eltérjetek és szolgáljatok más isteneket és leboruljatok előttük;
és föllobbanjon az Örökkévaló haragja ellenetek és elzárja az eget, hogy ne legyen eső és a föld ne adja meg termését és elvesszetek csakhamar a jó ország színéről, amelyet az Örökkévaló nektek ad.
Tegyétek ezeket a szavaimat szívetekre és lelketekre, kössétek őket jelül kezetekre és legyenek homlokkötő gyanánt szemeitek között.
Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk, midőn házadban ülsz és midőn az úton jársz, midőn lefekszel és midőn fölkelsz.
És írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra,
hogy sokasodjanak napjaitok és gyermekeitek napjai a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja, mint az ég napjai a föld felett.
Mert ha szorgalmasan megtartjátok mind e parancsolatokat, amelyeket nektek parancsolok, hogy megtegyétek, szeretve az Örökkévalót, a ti Isteneteket, járva az Ő útjain és ragaszkodva Hozzá,
akkor elűzi az Örökkévaló mindezeket a népeket előletek és örökébe léptek nálatok nagyobb és hatalmasabb népeknek.
Minden hely, amelyre lábatok talpa lép, a tietek lesz: a sivatagtól és a Libánontól, a folyamtól, az Eufrátesz folyamtól, egészen a nyugati tengerig lesz a határotok.
Nem fog megállni előttetek senki, tőletek való rettegést és félelmet ad majd az Örökkévaló, a ti Istenetek az egész országra, amelyre léptek, amint szólott hozzátok.
IV. Reé.
Íme lásd, én elétek helyezek a mai napon áldást és átkot.
Az áldást, ha hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolataira, amelyeket meghagyok nektek a mai napon;
és az átkot, ha nem hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolataira és eltértek az útról, amelyet a mai napon meghagyok nektek, és jártok más istenek után, amelyeket nem ismertetek.
És lészen, ha bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, ahova bemégy, hogy elfoglaljad, akkor add az áldást a Gerizzim hegyére és az átkot az Ébál hegyére.
Nemde azok a Jordánon túl vannak, a napnyugat felé vezető út mögött, a Kanaáni országában, aki a síkságon lakik, szemben Gilgállal, Móre terebintusai mellett.
Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenjetek elfoglalni az országot, amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek ad nektek; elfoglaljátok azt és laktok benne,
és akkor vigyázzatok, hogy megtartsátok mind a törvényeket és rendeleteket, amelyeket én ma elétek teszek.
Ezek a törvények és rendeletek, amelyeket meg kell tartanotok, hogy teljesítsétek az országban, amelyet adott neked az Örökkévaló, őseid Istene, hogy elfoglaljad, minden időben, amíg éltek a földön,
Pusztítsátok el egészen mindazokat a helyeket, ahol a népek, amelyeket ti elűztök, az ő isteneiket szolgálták a magas hegyeken és a dombokon és minden zöldelő fa alatt.
Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, szent ligeteiket égessétek el tűzben és isteneik faragott képeit romboljátok le; és tüntessétek el nevöket is arról a helyről.
Ne tegyetek így az Örökkévalóval, a ti Istenetekkel.
Hanem azt a helyet, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a ti Istenetek a törzseitek közül, hogy odahelyezze nevét, az Ő székhelyét, keressétek föl és oda menj.
És oda vigyétek égő- és vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek adományát, fogadalmi és önkéntes fölajánlásaitokat és marhátok és apró jószágtok elsőszülöttjeit.
És egyetek ott az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt és örüljetek kezetek minden szerzeményének, ti és házatok népe, amivel megáldott téged az Örökkévaló, a te Istened.
Ne cselekedjetek aszerint, amint cselekszünk ma itt; mindenki azt, ami az ő szemében helyes,
mert még nem jutottatok ahhoz a nyugalomhoz és birtokhoz, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.
De majd, ha átmentek a Jordánon és laktok az országban, amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek birtokul ad nektek, és nyugalmat szerez nektek minden ellenségetektől köröskörül, úgyhogy biztonságban lakhattok;
akkor lészen egy hely, amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek kiválaszt, hogy ott lakozzék a neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égő- és vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek adományát és minden fogadalmaitok színjavát, amelyeket fogadtok az Örökkévalónak.
És örüljetek az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt, ti, fiaitok és leányaitok, szolgáitok, és a levita, aki kapuitokban van, mert neki nincs része, sem birtokba veletek.
Óvakodjál, nehogy bemutasd égőáldozataidat akármely helyen, amelyet látsz;
hanem azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló törzseitek egyikében, ott mutasd be égőáldozataidat és ott tedd meg mindazt, amit neked parancsolok.
Mindazonáltal lelked egész kívánsága szerint vághatsz és ehetsz húst az Örökkévaló, a te Istened áldása szerint, amit adott neked minden kapuidban; a tisztátalan és a tiszta egyformán eheti, mint a szarvast és az őzet.
Csak a vért ne egyétek, öntsd azt a földre, mint a vizet.
Nem szabad enned kapuidban gabonád, mustod és olajod tizedét, sem marhád és apró jószágod elsőszülöttjeit, sem bármit, amit fogadalomban fölajánlottál, sem önkéntes adományaidat és kezed áldozatát,
hanem az Örökkévaló, a te Istened színe előtt egyed azt, azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, te, fiaid és leányod, szolgád és szolgálód, és a levita, ki kapuidban van; és örülj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt kezed minden szerzeményének.
Vigyázz, nehogy elhagyjad a levitát, amíg élsz a te földeden.
Ha majd kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint mondta neked és azt mondod: húst szeretnék enni, mert a lelked vágyik húst enni: lelked egész kívánsága szerint ehetel húst.
Ha a hely, amelyet az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt, hogy odahelyezze a nevét, messze lesz tőled, akkor levághatsz marhádból és apró jószágodból, amelyet az Örökkévaló adott neked, úgy, amint parancsoltam néked, és egyél kapuidban lelked egész kívánsága szerint.
Úgy egyed azt, amint eszik a szarvast és az őzet, a tisztátalan és a tiszta mind egyformán ehet belőle.
De óvakodjál: ne edd a vért, mert a vér a lélek, és ne edd a lelket a hússal.
Ne edd azt; öntsd ki a földre, mint a vizet.
Ne edd azt, hogy jó dolgod legyen neked és gyermekeidnek utánad, ha azt teszed, ami helyes az Örökkévaló szemében.
Csak szent dolgaidat, amik lesznek neked, és fogadalmi adományaidat vidd oda és menj arra a helyre, amelyet kiválaszt az Örökkévaló.
És készítsd el égőáldozataidat, a húst és a vért az Örökkévaló, a te Istenednek oltárán; és égőáldozataidnak vére öntessék az Örökkévaló, a te Istenednek oltárára, és a húst edd meg.
Gondosan ügyelj és hallgass mind e szavakra, amelyeket én neked parancsolok, hogy jó dolgod legyen neked és gyermekeidnek utánad mindörökké, ha azt teszed, ami jó és helyes az Örökkévaló, a te Istened szemében.
Midőn az Örökkévaló, a te Istened kiirtja a népeket, ahova bemégy, hogy elűzzed őket magad elől, és te elűzöd őket és lakol az ő országukban:
óvakodjál, nehogy tőrbe juss utánuk, miután kipusztultak előled. Nehogy tudakozódjál az ő isteneik után, mondván: Hogyan is szolgálják ezek a népek isteneiket? Úgy akarok cselekedni én is.
Ne tégy úgy az Örökkévaló, a te Istened előtt; mert az Örökkévaló minden utálatát, amit gyűlöl, tették azok isteneiknek, mert még fiaikat és leányaikat is elégették tűzben isteneik előtt.
Mindazt a dolgot, amit parancsolok nektek, tartsátok meg, hogy megtegyétek; ne tégy hozzá és ne végy el belőle.
Ha majd támad közötted próféta vagy álomlátó és mutat neked jelet vagy csodát,
és bekövetkezik a jel és a csoda, amelyről szólt neked, mondván: járjunk más istenek után, amelyeket nem ismersz és szolgáljuk őket;
ne hallgass e prófétának szavára vagy az álomlátóra, mert próbára tesz benneteket az Örökkévaló, a ti Istenetek, hogy tudva legyen, vajon szeretitek-e az Örökkévalót, a ti Isteneteket egész szívetekkel és egész lelketekkel.
Az Örökkévaló, a ti Istenetek után járjatok, Őt féljétek, az Ő parancsolatait tartsátok meg, szavára hallgassatok, Őt szolgáljátok és Hozzá ragaszkodjatok.
És az a próféta vagy az az álomlátó ölessék meg, mert elpártolást hirdetett az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen, aki kivezetett benneteket Egyiptom országából és aki kiváltott téged a rabszolgaság házából, – hogy eltántorítson téged az útról, amelyről megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy azon járj. Így pusztítsd ki a rosszat körödből.
Ha fivéred, anyád fia vagy fiad vagy leányod vagy kebledre ölelt hitvesed vagy lelked szerint való jóbarátod titokban csábít téged, mondván: Menjünk és szolgáljunk más isteneket, amelyeket nem ismersz sem te, sem őseid,
azon népek istenei közül, amelyek körülöttetek vannak, amelyek közel vannak hozzád vagy távol vannak tőled, a föld egyik végétől a föld másik végéig,
ne hajolj szavára és ne hallgass reá és ne szánja meg őt a szemed, ne kíméld és ne leplezgesd őt;
hanem meg kell ölnöd őt; a te kezed legyen az első rajta, hogy megöld, és azután az egész nép keze.
Kövezd meg kövekkel, hogy meghaljon, mert arra törekedett, hogy eltántorítson téged az Örökkévalótól, a te Istenedtől, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgaság házából.
És egész Izráel hallja és féljen, és ne műveljenek többé ily gonosz dolgot közötted.
Ha majd hallod városaid egyikéről, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy ott lakjál, mondván:
alávaló emberek kiindultak közüled és eltántorították városuk lakóit, mondván: menjünk és szolgáljunk más isteneket, amelyeket ti nem ismertek;
te nyomozz, vizsgálódjál és gondosan kérdezősködjél; és íme ha igaz, bebizonyult dolog, megtörtént ez az undokság közötted,
sújtsd karddal annak a városnak lakóit, vesd tilalom alá azt és mindazt, ami benne van, és a barmát is kard élére szánva.
És gyüjtsd össze egész zsákmányát a piacára és hamvaszd el tűzben azt a várost és egész zsákmányát tökéletesen az Örökkévaló, a te Istened előtt, és maradjon örök időkre romhalom, ne építtessék föl újra többé.
És ne tapadjon a te kezedhez semmi a tilalom alá vetett dolgokból, azért, hogy álljon el az Örökkévaló föllobbant haragjától, és adjon neked irgalmat és könyörüljön rajtad és sokasítson meg téged, amint megesküdött őseidnek,
hogyha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, megtartod minden parancsolatát, amelyet én neked a mai napon parancsolok, hogy azt tedd, ami helyes az Örökkévaló, a te Istened szemében.
Fiai vagytok ti az Örökkévalónak, a ti Isteneteknek. Ne vagdaljátok meg magatokat és ne tegyetek kopaszságot szemetek közé halott miatt.
Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek, és téged választott ki az Örökkévaló, hogy légy az ő tulajdon népe minden nép közül, amely a föld színén van.
Ne egyél semmi útálatosat.
Ezek azok a barmok, amelyeket ehettek: ökör, juh és kecske;
őz, szarvas, dámvad, vadkecske, antilop, teó és zemer.
Minden barmot, amely hasított patájú, amelynek kettős hasított patái vannak a kérődző barmok között, azt ehetitek.
Azonban ezeket ne egyétek, akár a kérődzők vagy a hasadt patájúak közül: a tevét, a nyulat és a hegyi nyulat, mert kérődzők ugyan, de patájuk nem hasadt; ezek tisztátalanok nektek;
és a sertést, mert hasadt patájú ugyan, de nem kérődző; ez tisztátalan nektek, húsukból ne egyetek és hullájukat se érintsétek.
Ezt ehetitek mindabból, ami a vízben van: mindazokat, amelyeknek úszószárnyuk és pikkelyük van, ehetitek;
de mindazokat, amelyeknek nincs úszószárnyuk és pikkelyük, ne egyétek, ez tisztátalan nektek.
Minden tiszta madarat szabad ennetek.
És ezek azok, amelyeket nem szabad ennetek közülök: a sas, az ölyv és a keselyű;
a ráa, a sólyom és a kánya, faja szerint;
minden holló, faja szerint;
a struccmadár, a fecske, a sirály és a karvaly, faja szerint;
a kuvik, a bagoly és a suholy;
a pelikán, a héja és a búvár;
a gólya, a gém, faja szerint; a banka és a denevér.
És minden szárnyas csúszómászó tisztátalan nektek, ne egyétek.
Minden tiszta szárnyast szabad ennetek.
Ne egyetek semmi dögöt; a jövevénynek adjad, aki kapuidban van, hogy egye, vagy add el az idegennek, mert szent nép vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek. Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében.
Tizedet adj vetésed minden terméséből, amely terem a mezőn évről-évre.
És edd az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, azon a helyen, amelyet majd kiválaszt, hogy ott lakjon neve, gabonádnak, mustodnak és olajodnak tizedét, marhádnak és apró jószágodnak elsőszülöttjeit, hogy megtanuljad félni az Örökkévalót, a te Istenedet, minden időben.
És ha hosszú neked az út, úgyhogy nem bírod elvinni, mert nagyon is távol van a hely, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy odahelyezze nevét, midőn meg fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened:
Akkor tedd pénzzé, kösd csomóba a pénzt a kezedben és menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened.
És add ki a pénzt mindarra, amit a lelked kíván: marhára, juhokra, borra és részegítő italra, mindenre, amit kér tőled a lelked: és egyél ott az Örökkévaló, a te Istened színe előtt és örülj, te és házad népe.
És a levitát, aki kapuidban van, ne hagyd el, mert nincs neki része és birtoka nálad.
Minden harmadik év végével vidd ki minden tizedét termésednek abban az évben és add le kapuidban;
és jöjjön a levita, mert neki nincs része és birtoka nálad, és a jövevény, az árva és az özvegy, akik kapuidban vannak, hogy egyenek és jóllakjanak, azért, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened, kezed minden munkájában, amit végzel.
Minden hetedik év végén tégy elengedést.
Ez az elengedés módja: Engedje el minden hitelező az ő követelését, amit követelhet felebarátján; és ne hajtsa be felebarátján és testvérén, mert kihirdették az elengedést az Örökkévaló előtt.
Az idegenen behajthatod, de ami testvérednél van, azt engedje el kezed.
Bizony nem lesz közötted szűkölködő, mert meg fog téged áldani az Örökkévaló az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfoglaljad,
hogy ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megtartsad és megtegyed mindezeket a parancsolatokat, amelyeket neked ma parancsolok.
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáld téged, amint megígérte neked; kölcsön adsz majd számos népnek, de te nem fogsz kölcsön venni, uralkodol számos népen, de rajtad nem uralkodnak.
Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, bármelyik kapudban, országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet szűkölködő testvéred elől,
hanem meg kell nyitnod kezedet számára és kölcsönt kell neki adnod szükségéhez képest, ami hiányzik neki.
Óvakodjál, nehogy szívedben alávaló gondolat legyen, mondván: közeledik a hetedik év, az elengedés éve; és szemed könyörtelen volna szűkölködő testvéreddel szemben, és nem adnál neki semmit és ő ellened kiált az Örökkévalóhoz és vétek lesz rajtad.
Adnod kell neki és ne legyen irígy a szíved, amikor adsz neki, mert ezért megáld téged az Örökkévaló, a te Istened minden munkádban és kezed minden vállalkozásában.
Mert nem fog kifogyni a szűkölködő az országból; azért parancsolom neked, mondván: meg kell nyitnod kezedet testvéred, szegényed és szűkölködőd számára az országban.
Ha eladja magát neked testvéred, egy héber ember vagy héber nő, akkor szolgáljon téged hat évig és a hetedik évben bocsásd el magadtól szabadon.
És midőn elbocsátod szabadon magadtól, ne bocsásd el üresen.
Juttass neki juhodból, szérűdből és présházadból; mindabból, amivel megáldott téged az Örökkévaló, a te Istened, adj neki.
És emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában és megváltott téged az Örökkévaló, a te Istened, azért parancsolom én ma neked ezt a dolgot.
És lészen, ha ő így szól hozzád: Nem megyek el tőled; mert szeret téged és házadat, mert jó dolga van nálad,
akkor végy egy árt és szúrd át fülén és az ajtón és legyen örökös szolgád. Szolgálóddal is így tégy.
Ne legyen nehéz számodra, hogy elbocsátod őt szabadon magadtól, mert egy béresnek kétszeres béridejét szolgálta le nálad hat éven át; és meg fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened mindenben, amit teszel.
Minden elsőszülöttet, amely születik marhád és juhaid közül, a hímet szenteld az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne dolgoztasd szarvasmarhád elsőszülöttjét és ne nyírd meg juhod elsőszülöttjét.
Az Örökkévaló, a te Istened színe előtt fogyaszd el azt évről-évre azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; te és házad népe.
És ha hiba van rajta, sánta vagy vak, bármily rossz hiba, ne áldozd az Örökkévalónak, a te Istenednek.
Kapuidban eheted; a tisztátalan és a tiszta együtt; mint a szarvast és az őzet.
Csak vérét ne edd; a földre öntsd ki, mint a vizet.
Figyeld meg a kalászérés hónapját és tartsd meg a peszáchot az Örökkévalónak, a te Istenednek, mert a kalászérés hónapjában vezetett ki téged az Örökkévaló, a te Istened Egyiptomból, éjnek idején.
És áldozd a peszáchot az Örökkévalónak, a te Istenednek, juhot és szarvasmarhát, azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, hogy ott lakoztassa nevét.
Ne egyél mellette kovászosat, hét napon át egyél mellette kovásztalant, a sanyarúság kenyerét, mert sietséggel jöttél ki Egyiptom országából; azért, hogy megemlékezzél arról a napról, amelyen kijöttél Egyiptom országából, egész életedben.
És ne lássanak nálad kovászt egész határodban hét napon át; és ne maradjon éjjelen át semmi a húsból, amelyet az előző napon este áldozol, reggelig.
Nem szabad áldoznod a peszachot kapuid egyikében, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked;
hanem azon a helyen, amelyet az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt, hogy ott honoljon a neve, ott áldozd a peszachot este, naplementekor, abban az időben, amelyben kijöttél Egyiptomból.
Süsd meg azt és edd azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened; és reggel fordulj meg és menj haza sátraidba.
Hat napon át egyél kovásztalant és a hetedik napon ünneplő gyülekezés legyen az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz munkát.
Hét hetet számlálj magadnak; attól fogva, hogy kezdenek sarlót vinni az álló gabonába, kezdj el számlálni hét hetet.
És tartsd meg a hetek ünnepét az Örökkévalónak, a te Istenednek, kezed tehetségéhez mért önkéntes felajánlással, amelyet adsz, aszerint, amint megáld téged az Örökkévaló, a te Istened.
És örülj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, te, fiad és leányod, szolgád és szolgálód és a levita, aki kapuidban van és a jövevény, az árva és az özvegy, akik közötted vannak, azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy ott honoljon a neve.
Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, tartsd meg és teljesítsd e törvényeket.
A sátrak ünnepét tartsd meg hét napon át, midőn betakarítottál szérűdből és présházadból.
És örülj ezen az ünnepen, te, fiad és leányod, szolgád és szolgálód és a levita és az idegen, az árva és az özvegy, akik kapuidban vannak.
Hét napon át ünnepet ülj az Örökkévalónak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; mert meg fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened minden termésedben és kezed minden munkájában; és légy mindig vidám.
Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi közüled az Örökkévaló, a te Istened színe előtt azon a helyen amelyet kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a sátrak ünnepén és ne jelenjenek meg az Örökkévaló színe előtt üresen;
ki-ki keze adománya szerint, az Örökkévaló, a te Istened áldása szerint, amit neked adott.
V. Sófetim.
Bírákat és felügyelőket adj magadnak minden kapudban, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad, törzseid szerint, hogy ítéljék a népet igaz ítélettel.
El ne hajlítsd az ítéletet, ne tekints személyt és ne fogadj el megvesztegetést, mert a megvesztegetés megvakítja a bölcsek szemét és elferdíti az igaz szavait.
Igazságot, igazságot kövess, hogy élj és bírd az országot, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.
Ne ültess magadnak szent ligetet, semmiféle fát az Örökkévaló, a te Istened oltára mellé, amelyet készítesz magadnak.
És ne állíts fel magadnak oszlopot, amit gyűlöl az Örökkévaló, a te Istened.
Ne áldozz az Örökkévalónak, a te Istenednek szarvasmarhát vagy juhot, amelyen hiba van semmi silány dolgot, mert az Örökkévaló, a te Istened útálata az.
Ha akad közötted, kapuid egyikében, amelyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, férfi vagy nő, aki azt teszi, ami helytelen az Örökkévaló, a te Istened szemében, megszegvén szövetségét,
és megy és más isteneket szolgál és leborul előttük és a nap előtt vagy a hold előtt vagy az égnek egész serege előtt, amit én nem parancsoltam,
és jelentik neked és hallod és jól megvizsgáltad és íme, igaz, bizonyos a dolog, megtörtént ez a förtelem Izráelben,
akkor vezesd ki azt a férfit vagy azt a nőt, aki ezt a rossz dolgot elkövette, a kapuidba, a férfit vagy a nőt, és kövezd meg őket kövekkel, hogy meghaljanak.
Két tanú vagy három tanú vallomása alapján ölessék meg a halálra ítélt; ne ölessék meg egy tanú vallomása alapján.
A tanúk keze legyen rajta először, hogy megöljék és a nép keze azután; így pusztítsd ki a rosszat közüled.
Ha nagyon nehéz lesz előtted valami az ítéletben vér és vér között, jog és jog között, sérelem és sérelem között, ami pörös ügy kapuidban van, akkor kelj föl és menj el arra a helyre, amelyet az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt.
Menj oda a levita papokhoz és a bíróhoz, aki lesz abban az időben, és kérdezd meg őt; és ők tudtodra adják az ítélet szavát.
És te cselekedjél a szó szerint, amelyet tudtodra adnak a helyről, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; és legyen rá gondod, hogy teljesen úgy cselekedjél, amint tanítanak,
a tan szerint, amelyre téged tanítanak, és az ítélet szerint, amelyet kimondanak neked, cselekedjél; ne térj el a szótól, amelyet neked mondanak se jobbra, se balra.
És az a férfi, aki rossz szándékkal cselekszik, nem hallgatván a papra, aki ott áll, hogy szolgálja az Örökkévalót, a te Istenedet, vagy a bíróra, az a férfi haljon meg; és pusztítsd ki a rosszat Izráelből.
És az egész nép hallja és féljen és ne cselekedjenek többé rossz szándékkal.
Ha bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és elfoglalod azt és lakni fogsz benne és azt mondod: királyt óhajtok tenni magam fölé, mint mind a népek, amelyek körülöttem vannak,
bízvást tehetsz magad fölé királyt, azt akit az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt; testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegen férfit, aki nem testvéred.
Csak ne szerezzen magának sok lovat és ne térítse vissza a népet Egyiptomba, azért hogy szaporítsa a lovakat; mert az Örökkévaló azt mondta nektek: ne térjetek többé vissza ezen az úton.
És ne tartson sok feleséget, hogy a szíve el ne térjen; és ne szerezzen magának nagyon sok ezüstöt és aranyat.
És lesz, hogy midőn ül királyi trónján, írja le magának e tan másolatát egy könyvbe, abból, amely a levita papok előtt van,
és legyen mindig vele és olvasson benne élete minden napján, hogy megtanulja félni az Örökkévalót, az ő Istenét, hogy megtartsa e tan minden szavát és e törvényeket, hogy teljesítse,
nehogy szíve fölülemelkedjék testvérein és hogy el ne térjen a parancsolattól se jobbra se balra; hogy hosszú életű legyen uralmában ő és fiai Izráel közepette.
Ne legyen a levita papoknak, Lévi egész törzsének osztélyrésze és birtoka Izráellel; az Örökkévalónak tűzáldozatait és birtokát egyék.
Ne legyen birtoka testvérei között; az Örökkévaló az ő birtoka, amint mondta neki.
És ez legyen a papok jussa a nép részéről, azok részéről, akik áldozatot mutatnak be, akár szarvasmarhát, akár bárányt: a papnak adja a lapockát, a két állrészt és a gyomrot.
Gabonádnak, mustodnak és olajodnak elejét és juhod nyírásának elsejét adjad neki.
Mert kiválasztotta őt az Örökkévaló, a te Istened, törzseid közül, hogy ott álljon szolgálatot végezni az Örökkévaló nevében, ő és fiai minden időben.
És ha egy levita jön kapuid egyikéből, egész Izráelből, ahol tartózkodik, és eljön lelke egész kívánsága szerint arra a helyre, amelyet kiválaszt az Örökkévaló;
akkor szolgálatot végezhet az Örökkévaló, az ő Istene nevében, mint testvérei, a leviták mind, akik ott állanak az Örökkévaló színe előtt.
Egyformán legyen részük az eledelben, azon kívül, amit eladhat az ősei után.
Midőn bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne tanulj cselekedni azon népek útálatosságai szerint.
Ne találtassék közötted olyan, aki keresztülvezeti fiát vagy leányát a tűzön, aki varázslást űz, felhőből jósoló, jövendőmondó és varázsló;
igézéssel igéző, szellemidéző, kuruzsló és halottakat kérdező.
Mert az Örökkévaló útálata mindenki, aki ezeket teszi, és ez útálatosságok következtében űzi el őket az Örökkévaló, a te Istened előled.
Légy teljesen az Örökkévalóval, a te Isteneddel!
Mert azok a népek, amelyeknek örökébe lépsz, felhőből jósolókra és varázslókra hallgatnak, de teneked nem engedte meg az Örökkévaló, a te Istened, hogy így tégy.
Prófétát közüled, testvéreid közül, olyat, mint én vagyok, támaszt majd neked az Örökkévaló, a te Istened, őreá hallgassatok.
Egészen úgy, amint kérted az Örökkévalótól, a te Istenedtől, a Hórében, a gyülekezés napján, mondván: Ne halljam tovább az Örökkévaló, az én Istenem hangját és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne halljak.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Helyesen mondták, amit mondtak;
prófétát támasztok majd nekik testvéreik közül, olyat, mint te vagy és szájába adom igéimet, hogy elmondja nekik mindazt, amit neki parancsolok.
És lészen a férfiúval, aki nem hallgat szavaimra, amelyeket az elmond nevemben, Én fogom számonkérni tőle.
De a próféta, aki gonosz szándékkal szól valamit Nevemben, amit nem parancsoltam neki, hogy elmondja és aki más istenek nevében beszél, az a próféta haljon meg.
És ha azt mondod szívedben: Hogyan ismerjük fel az igét, amelyet nem szólt az Örökkévaló?
Ha a próféta mond valamit az Örökkévaló nevében és az ige nem történik meg és nem következik be, ez olyan ige, amelyet nem mondott az Örökkévaló; gonosz szándékkal mondta azt a próféta, ne félj tőle.
Midőn majd kiirtja az Örökkévaló, a te Istened azokat a népeket, amelyeknek országát neked adja az Örökkévaló, a te Istened és elfoglalod és lakni fogsz városaikban és házaikban,
különíts el magadnak három várost országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.
Készítsd el magadnak az utat és oszd három részre országod határát, amelyet birtokul ad neked az Örökkévaló, a te Istened; és legyen azért, hogy oda menekülhessen minden gyilkos.
És ez a gyilkos esete, aki oda menekülhet, hogy életben maradjon: aki szándék nélkül üti agyon felebarátját és nem gyűlölte őt tegnap, tegnapelőtt;
és aki elmegy felebarátjával az erdőbe fát vágni és meglódul kezében a fejsze, hogy levágja a fát és lecsúszik a vas a nyélről és felebarátját éri, úgyhogy ez meghal: az ilyen meneküljön egyikébe e városoknak, hogy életben maradjon,
nehogy üldözőbe vegye a vérbosszuló a gyilkost, midőn felhevül szíve és utolérhetné, mert hosszú az út és agyonütné, holott nem illeti halálbüntetés, mert nem gyűlölte őt, tegnap, tegnapelőtt.
Ezért parancsolom neked én, mondván: különíts el három várost magadnak.
És ha kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint megesküdött őseidnek, és neked adja az egész országot, amelyről ígérte, hogy őseidnek fogja adni,
ha megtartod mind e parancsolatot, hogy megtegyed, amelyeket ma neked parancsolok, szeretve az Örökkévalót, a te Istenedet és útján járva minden időben: akkor tégy hozzá magadnak még három várost e háromhoz,
és ne ontassék ártatlannak vére országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, ami által vérbűn volna rajtad.
De ha valaki gyűlöli felebarátját és leselkedik reá, rátámad és halálos csapást mér rá, úgyhogy meghal, és odamenekül e városok egyikébe:
akkor küldjenek érte városának vénei, vigyék el onnan és adják át a vérbosszuló kezébe és haljon meg.
Ne sajnálja őt szemed; hanem pusztítsd ki az ártatlan vér ontásáért Izráelből, hogy jó dolgod legyen.
Ne told odább felebarátod határát, amelyet megállapítottak az elődök, a birtokodban, amelyet bírni fogsz az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.
Egy tanú ne álljon meg valaki ellen bármely véteknél, bármely bűnnél és bármely vétségnél, amit elkövet; két tanú vallomása alapján vagy három tanú vallomása alapján álljon meg a dolog.
Ha hamis tanú támad valaki ellen, hogy az igazságtól eltérőt valljon ellene,
akkor álljon a két férfiú, akik között a pör van, az Örökkévaló színe elé, a papok elé és a bírák elé, akik abban az időben lesznek.
És ha gondos vizsgálatot végeztek a bírák és íme, hazug tanú a tanú, hazugságot vallott testvére ellen,
akkor úgy tegyetek vele, amint szándékozott tenni testvérével; így pusztítsd ki a rosszat közüled.
És a többiek hallják és féljenek, hogy ne tegyenek többé ilyen rossz dolgot közötted.
És ne sajnálja őt szemed: lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
Midőn kivonulsz harcra ellenséged ellen és látsz lovat és szekérhadat, számosabb népet náladnál, ne félj tőlük; mert az Örökkévaló, a te Istened, aki felhozott téged Egyiptom országából, veled van.
És lesz, hogy midőn készen álltok a harcra, lépjen elő a pap és beszéljen a néphez.
És szóljon hozzájuk: Halljad Izráel, ti ma készen álltok a harcra ellenségeitek ellen, ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne riadjatok meg és ne rettegjetek tőlük,
mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki veletek megy, hogy harcoljon érettetek ellenségeitekkel, hogy segítsen benneteket.
És a tisztek beszéljenek a néphez, mondván: Ki az a férfi, aki új házat épített és nem avatta fel? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi avassa azt fel.
És ki az a férfi, aki ültetett szőlőt és még nem szabadította föl, hogy hasznát vehesse? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi tegye használatra szabaddá.
És ki az a férfiú, aki eljegyzett nőt és még nem vette el? Menjen és térjen vissza a házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi vegye el.
És beszéljenek még a tisztek a néphez és mondják: Ki az a férfi, aki félénk és csüggedt szívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy ne tegye csüggedtté testvéreinek szívét, mint amilyen az ő szíve.
És lesz, midőn a tisztek befejezték beszédüket a néphez, rendeljenek csapatvezéreket a nép élére.
Midőn közeledsz egy városhoz, hogy ostromot indíts ellene, hívd föl előbb békére.
És lesz, hogy ha békével felel és kaput nyit neked, akkor az egész nép, amely találtatik benne, legyen adózód és szolgáljon neked.
De ha nem köt veled békét, hanem háborút visel ellened, akkor vedd ostrom alá,
és midőn kezedbe adja az Örökkévaló, a te Istened, akkor vágj le minden harcos férfit benne a kard élével;
de a nőket, a gyermekeket, a barmot és mindent, ami a városban lesz, egész zsákmányát vedd el prédául magadnak és költsd el ellenségeid zsákmányát, amelyet az Örökkévaló, a te Istened adott neked.
Ugyanígy tégy mindazokkal a városokkal, amelyek igen távol vannak tőled, amelyek nem e népek városai közül valók.
De ezen népek városaiból, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul, ne hagyj életben egy lelket sem,
hanem vesd őket átok alá: a hittit, az emórit, a kanaánit, a perizzit, a hivvit és a jebúszit, amint parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened,
azért, hogy ne tanítsanak benneteket cselekedni mind az ő undokságaik szerint, amiket végbe vittek az ő isteneiknek; mert vétkeznétek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen.
Midőn hosszú ostrom alatt tartasz egy várost, harcolva ellene, hogy bevedd, ki ne pusztítsd annak élő fáját, fejszét emelve rája, mert arról ehetsz, azért ne vágd ki; talán ember-e a mező fája, hogy az ostromolt erődbe menekülhessen előled?
Csak az olyan fát, amelyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt pusztíthatod és kivághatod, hogy ostromművet építs a város ellen, amely háborút folytat veled, míg el nem esik.
Ha holttetemet találnak a földön, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy elfoglaljad, a mezőn fekve és nem tudják, ki ütötte agyon,
akkor menjenek ki véneid és bíráid és tegyenek mérést a városokig, amelyek a megölt körül vannak.
És midőn meg van a megölthöz legközelebb fekvő város, vegyenek ennek a városnak vénei egy üszőt, amely még nem dolgozott és még nem vont igát.
És vezessék le ama város vénei az üszőt egy állandó vizű patak völgyébe, amely nincs felszántva, sem bevetve és szegjék nyakát az üszőnek ott a völgyben,
és jöjjenek közelebb a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy szolgálják és hogy áldást adjanak az Örökkévaló nevében és ítéletük szerint legyen minden pör és minden sérelem.
És e város összes vénei, akik legközelebb vannak a megölthöz, mossák meg kezüket az üsző fölött, amelynek nyakát szegték a völgyben,
és szólaljanak meg és mondják: Kezünk nem ontotta ezt a vért és szemünk nem látta.
Adj engesztelést népednek, Izráelnek, amelyet kiváltottál, Örökkévaló, és ne hagyd ártatlan vér bűnét Izráel néped között. Így engesztelést nyernek a vérbűnért.
Te pedig irtsd ki az ártatlan vér ontását körödből azáltal, hogy cselekszed, ami helyes az Örökkévaló szemében.
VI. Ki thécé.
Midőn kivonulsz csatába ellenséged ellen és az Örökkévaló, a te Istened kezedbe adja őt és foglyokat ejtesz közüle;
és látsz a foglyok közt egy szép külsejű nőt és megkedveled és el akarod venni feleségül:
akkor vidd el őt házadba és nyírja le haját és gondozza körmeit;
és távolítsa el fogságabeli ruháját, maradjon házadban és sirassa apját és anyját egy teljes hónapon át és csak azután menj be hozzá és légy a férje és legyen ő a te feleséged.
És lesz, hogyha majd nem kedveled, bocsásd el szabadon, de ne add el pénzért; ne bánj vele mint rabszolgával, annak ellenében, hogy megaláztad őt.
Ha egy férfiúnak két felesége lesz, az egyik kedvelt és a másik gyűlölt, és szülnek neki fiúkat, mind a kettő, a kedvelt és a gyűlölt, és az elsőszülött fiú a gyűlölté;
akkor lesz, hogy amely napon örökül adja fiainak azt, amije van, nem teheti elsőszülöttnek a kedvelt nő fiát a gyűlölt nő fia helyébe, aki az elsőszülött;
hanem ismerje el az elsőszülöttet, a gyűlölt nő fiát, adva neki kétszeres részt mindenből, amije van, mert ő tehetsége zsengéje, őt illeti az elsőszülöttség joga.
Ha egy embernek konok és engedetlen fia van, aki nem hallgat atyja szavára, sem anyja szavára, és noha megfenyítik őt, nem hallgat reájuk:
akkor fogják meg őt atyja és anyja és vezessék városa vénei elé, a helység kapujához;
és szóljanak városa véneihez: Ez a mi fiúnk konok és engedetlen, nem hallgat szavunkra, tobzódó és iszákos.
És kövezzék meg városának férfilakosai mind kövekkel, hogy meghaljon. Így pusztítsd ki a rosszat közüled; és egész Izráel hallja és féljen.
És ha valakin halálbüntetéssel járó bűn lesz és kivégzik és fölakasztod holttestét egy fára,
ne hagyd holttestét éjjelen át a fán, hanem el kell temetned őt az nap, mert Isten átka a fölakasztott; meg ne tisztátalanítsd földedet, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul.
Ne nézd tétlenül testvéred ökrét vagy bárányát, amint valahová eltévelyeg és ne fordulj el tőlük; vissza kell vinned azokat testvérednek.
És ha testvéred nincs közel hozzád vagy nem ismered őt, akkor vidd be házadba és maradjon nálad, míg testvéred nem keresi, akkor add vissza neki.
És így tégy szamarával, így tégy ruhájával és így tégy testvéred minden elveszett tárgyával, amelyet elvesztett és te megtaláltad; nem szabad elfordulnod tőle.
Ne nézd testvéred szamarát vagy ökrét, amint leroskad az úton és ne fordulj el tőlük; segíts neki fölemelni azt.
Ne viselje nő férfi ruháját és ne öltse magára férfi nőnek öltözékét, mert az Örökkévaló, a te Istened útálata mindenki, aki ilyen dolgot művel.
Ha elébed akad az úton madárfészek valamely fán vagy a földön, benne fiókák vagy tojások és az anya ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákkal együtt;
el kell bocsátanod az anyát, de a fiókákat elveheted magadnak; hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy.
Ha új házat építesz, készíts korlátot háztetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba, ha valaki leesik róla.
Ne vesd be szőlődet kétféle maggal, nehogy szentté váljék az egész, együtt a mag, amelyet elvetsz és a szőlőnek termése.
Ne szánts ökörrel és szamárral együtt.
Ne ölts fel kevert szövésű ruhát, gyapjút és lent együtt.
Rojtokat készíts magadnak ruhádnak négy szögletére, amellyel betakarod magad.
Ha valaki feleséget vesz és hozzá megy és azután meggyűlöli,
és reáfog szégyenletes dolgokat, rossz hírt terjeszt róla és azt mondja: ezt az asszonyt elvettem, közeledtem hozzá és nem találtam nála szűzességet,
akkor a leánynak apja és anyja vegye és mutassa elő a leány szűzességének jeleit a város vénei előtt a város kapujában.
És szóljon a leány apja a vénekhez: Leányomat odaadtam e férfiúnak feleségül, de ő meggyűlölte;
és íme, ráfog szégyenletes dolgokat, mondván: nem találtam leányodnál szűzességet; és íme, ezek leányom szűzességének jelei. És terítsétek ki a ruhát a város vénei előtt.
És a város vénei vegyék a férfiút és fenyítsék meg;
és bírságolják meg száz ezüst sekellel és adják azt a leány atyjának, mert rossz hírt terjesztett Izráel egy hajadonáról; és az felesége maradjon, nem bocsáthatja el egész életén át.
De ha igaz volt e dolog, hogy nem találták a szűzesség jeleit a leánynál,
akkor vezessék ki a leányt atyja házának bejáratához és városának férfi lakosai kövezzék meg kövekkel, hogy meghaljon, mert aljasságot követett el Izráelben, paráználkodva atyja házában. Így pusztítsd ki a rosszat körödből.
Ha rajta érnek valakit, amint egy férjes nővel hál, haljanak meg mindketten: a férfi, aki hált a nővel és a nő; így pusztítsd ki a rosszat Izráelből.
Ha egy hajadon leány el van jegyezve egy férfiúval és valaki őt a városban találja és vele hál:
vezessétek ki mindkettőjüket annak a városnak kapujához és kövezzétek meg őket kövekkel, hogy meghaljanak: a leányt, mivel nem kiáltott a városban, és a férfit, mivel meggyalázta felebarátjának feleségét; így pusztítsd ki a rosszat körödből.
De ha a mezőn éri a férfi az eljegyzett leányt és megragadja őt a férfi és vele hál, csak a férfi haljon meg, aki vele hált.
De a leánynak ne tégy semmit, nincs a leánynak halálos bűne, mert amint valaki felebarátjára támad és meggyilkolja, épp olyan ez a dolog;
mert a mezőn érte őt, kiáltott az eljegyzett leány, de nem volt senki, aki segített volna rajta.
Ha valaki talál egy hajadon leányt, aki nincs eljegyezve, és megragadja és vele hál és rajta érik őket;
akkor adjon a férfi, aki vele hált, a leány atyjának ötven ezüst sékelt, és legyen felesége, azért mert meggyalázta; nem bocsáthatja el egész életén át.
Ne vegye el senki atyja feleségét és ne födje fel atyja leplét.
Ne jusson be zúzott heréjű és csonkított tagú az Örökkévaló gyülekezetébe.
Ne jusson be fattyú az Örökkévaló gyülekezetébe; még a tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe.
Ne jusson be ammónita és móábita az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedékük se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe, mindörökig.
Mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból és mivel fölbérelte ellened Bileámot, Beór fiát, Petórból, Arám-Naharáimból, hogy megátkozzon;
de az Örökkévaló, a te Istened, nem akart hallgatni Bileámra és átváltoztatta számodra az Örökkévaló, a te Istened, az átkot áldássá, mert szeret téged az Örökkévaló, a te Istened.
Ne keresd barátságukat, se jóakaratukat minden napjaidban, soha.
Ne vesd meg az edómit, mert testvéred ő; ne vesd meg az egyiptomit, mert jövevény voltál országában.
Gyermekeik, akik születnek nekik, a harmadik nemzedék, jussanak be az Örökkévaló gyülekezetébe.
Midőn táborba vonulsz ellenségeid ellen, tartózkodjál minden rút dologtól.
Ha van közöttetek valaki, aki nem tiszta éjszakai eset miatt, menjen a táboron kívül lévő helyre, ne menjen vissza a táborba.
Azonban estefelé fürödjék meg vízben és midőn a nap lement, bemehet a táborba.
És legyen számodra külön hely a táboron kívül, hogy oda menj ki.
És legyen ásószerszámod fegyvered mellett, és lészen, hogy amikor leülnél künn, áss vele és ismét takard be ürülékedet.
Mert az Örökkévaló, a te Istened jár táborod közepette, hogy megmentsen téged és eléd adja ellenségeidet; legyen tehát táborod szent, nehogy tisztátalan dolgot lásson körödben és elforduljon tőled.
Ne szolgáltasd ki urának a szolgát, aki hozzád menekül ura elől.
Nálad lakjék, környezetedben, azon a helyen, amelyet majd választ kapuid egyikében, ahol legjobb neki; ne nyomorgasd őt.
Ne legyen kéjnő Izráel leányai között és ne legyen kéjfiú Izráel férfiai között.
Ne vidd be parázna nő jutalmát és ebnek bérét az Örökkévaló, a te Istened házába semmiféle fogadalmi adományul, mert az Örökkévaló, a te Istened útálata mind a kettő.
Ne fizettess kamatot testvéreddel, kamatot pénzben, kamatot eledelben, kamatot bármiben, amit kamatul vesznek.
Az idegennel fizettethetsz kamatot, de testvéreddel ne fizettess kamatot, azért hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened mindenben, amire kezed teszed az országban, ahová bemégy, hogy elfoglaljad.
Ha fogadalmat teszel az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne halogasd azt megfizetni, mert keresni fogja rajtad az Örökkévaló, a te Istened és vétek lesz rajtad.
De ha tartózkodol a fogadalomtevéstől, nem lesz rajtad vétek.
Ami kijön ajkadon, tartsd meg és teljesítsd, miként megfogadtad az Örökkévalónak, a te Istenednek önkéntes felajánlással, amit kimondottál száddal.
Midőn bemégy felebarátod szőlőjébe, ehetel szőlőt kedved szerint, jóllakásig, de edényedbe ne rakj.
Midőn bemégy felebarátod álló gabonájába, szedegethetsz kalászokat kezeddel, de sarlót ne emelj felebarátod álló gabonájára.
Ha valaki elvesz egy nőt és feleségévé teszi, akkor lesz, hogyha nem talál többé kegyet szemében, mert talált rajta valami helytelen dolgot, és válólevelet ír neki, kezébe adja és elküldi házából.
És távozik házából és elmegy és más férfié lesz.
És meggyűlöli az utóbbi férfi és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából, vagy ha meghal az utóbbi férfi, aki elvette feleségül:
az első férje, aki elküldte volt, nem veheti újra el, hogy felesége legyen, miután megfertőztetett; mert útálat ez az Örökkévaló színe előtt; és ne hozd vétekbe az országot, amelyet az Örökkévaló, a te Istened birtokul ad neked.
Midőn valaki új feleséget vesz, ne vonuljon hadba és ne essen rája semmi teher, szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett.
Ne vegyen senki zálogba kézi malmot vagy felső malomkövet, mert magát az életet venné zálogba.
Ha rajta érnek valakit, hogy ellop egy személyt testvérei, Izráel fiai közül és zsarnokoskodik vele, majd eladja, haljon meg a tolvaj. Így pusztítsd ki a rosszat körödből.
Légy gondos a poklosság bajánál, hogy nagyon vigyázz és mind aszerint cselekedjél, amint tanítanak benneteket a levita papok; úgy amint nekik megparancsoltam, akként cselekedjetek gondosan.
Emlékezzél arra, amit az Örökkévaló, a te Istened tett Mirjámmal az úton, midőn kivonultatok Egyiptomból.
Midőn hitelezel felebarátodnak bármilyen hitelt, ne menj be házába, hogy elvedd zálogát.
Künn állj meg és az az ember, akinek hitelezője vagy, az hozza ki neked a zálogot az utcára.
És ha szegény ember ő, ne feküdjél le zálogával.
Vissza kell adnod neki a zálogot naplementekor, hogy lefeküdhessék ruhájában és áldjon téged; neked pedig érdemül lesz az Örökkévaló, a te Istened előtt.
Ne gyötörd a szegény és szűkölködő bérest, akár testvéreid akár a jövevények közül való az, akik országodban vannak, kapuidban.
Az nap add meg bérét és ne menjen le fölötte a nap, mert szegény ő és az után vágyódik lelke; nehogy ellened kiáltson az Örökkévalóhoz és vétek lenne rajtad.
Ne ölessenek meg az atyák a gyermekek miatt és a gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétke miatt ölessék meg.
Ne ferdítsd el a jövevény jogát, sem az árváét és ne vedd zálogba az özvegy ruháját;
hanem emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptomban és kiváltott téged onnan az Örökkévaló, a te Istened; azért parancsolom neked, hogy megtedd ezt a dolgot.
Midőn learatod aratásodat a meződön és ott felejtesz egy kévét a mezőn, ne térj vissza, hogy elvidd; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen, azért hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában.
Midőn levered olajfádat, ne szedd le utólag a felső ágakon maradt bogyót; ez a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen.
Midőn leszüreteled szőlődet, ne böngéssz magad után; ez a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen.
Emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában; azért parancsolom neked, hogy megtedd ezt a dolgot.
Ha pör van emberek között és odalépnek a törvény elé, hogy ítéljenek köztük, és fölmentik az igazságost és elítélik a bűnöst;
és akkor lesz, hogyha a bűnös ütleget érdemel, fektesse le a bíró és veressen rá maga előtt bűnösségéhez mért szám szerint.
Negyven ütést verethet reá, nem többet, nehogy ha ezen felül többet veretne rá sok ütéssel, ezáltal megbecstelenítve lenne testvéred a te szemed előtt.
Ne kösd be az ökör száját, mikor nyomtat.
Ha testvérek együtt laknak és meghal egyik közülük és nincs fia, ne menjen a halottnak felesége ki a házból idegen férfihoz; sógora menjen hozzá és vegye el magának feleségül, sógorházasságban vegye el.
És lesz, hogy az elsőszülött, akit szülni fog, viselje meghalt testvérének nevét, hogy ki ne töröltessék neve Izráelből.
És ha a férfi nem akarja elvenni sógornőjét, akkor menjen ki sógornője a kapuba a vénekhez és mondja: sógorom vonakodik testvérének nevét fenntartani Izráelben, nem akar sógorházasságban elvenni.
Erre hívják magukhoz városának vénei és szóljanak hozzá; és ha ő állhatatosan azt mondja: nem akarom elvenni,
akkor lépjen oda hozzá a sógornője a vének szeme előtt, rántsa le lábáról saruját és köpjön ki előtte; szólaljon meg és mondja: Így történjék a férfival, aki nem építi föl testvérének házát.
És ez legyen a neve Izráelben: a lerántott sarujúnak háza.
Ha férfiak egymás közt tusakodnak, egyik a másikkal és az egyiknek felesége közeledik, hogy megmentse férjét annak a kezéből, aki őt veri s kinyujtja kezét és megragadja annak szemérmét:
akkor vágd le kezét, ne sajnálja őt szemed.
Ne legyen nálad tarsolyodban kétféle súly, nagy meg kicsiny.
Ne legyen nálad házadban kétféle mérték, nagy meg kicsiny.
Teljes és igazságos súlyod legyen, teljes és igazságos mértéked legyen, hogy hosszú legyen az életed azon a földön, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.
Mert az Örökkévaló, a te Istened útálata bárki teszi ezeket, bárki követ el jogtalanságot.
Emlékezzél meg arról, amit Amálék tett veled az úton, midőn kivonultatok Egyiptomból;
hogy rád támadt az úton és levágta közüled mindazokat, akik gyengülten elmaradtak mögötted, midőn te bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félte Istent.
És lészen, hogy midőn nyugalmat szerez néked az Örökkévaló, a te Istened, minden ellenségedtől köröskörül az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfoglaljad, töröld ki Amálék emlékét az ég alól. Ne felejts!
VII. Ki thábó.
És lesz, midőn bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul és elfoglalod azt és lakni fogsz benne;
akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amelyet betakarítasz országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad; és tedd kosárba és menj arra a helyre, amelyet majd kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy ott honoljon a neve.
Menj oda a paphoz, aki abban az időben lesz és szólj hozzá: Vallomást teszek ma az Örökkévaló, a te Istened előtt, hogy eljutottam az országba, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseinknek, hogy nekünk adja.
És vegye el a pap a kosarat kezedből és tegye le az Örökkévaló, a te Istened oltára elé.
És te szólalj meg és mondd az Örökkévaló, a te Istened színe előtt: Vándor arámi volt az atyám, lement Egyiptomba, mint jövevény élt ott csekély számmal és ott nagy, hatalmas és nagyszámú néppé lett.
És rosszul bántak velünk az egyiptomiak és sanyargattak bennünket és kemény munkát róttak reánk;
és mi felkiáltottunk az Örökkévalóhoz, őseink Istenéhez és meghallotta az Örökkévaló szavunkat és látta nyomorúságunkat, szenvedésünket és szorongattatásunkat,
és kivezetett bennünket az Örökkévaló Egyiptomból erős kézzel és kinyujtott karral, nagy félelmetes tettekkel, jelekkel és csodákkal;
és elhozott bennünket erre a helyre és adta nekünk ezt az országot, tejjel-mézzel folyó országot.
És íme, most elhoztam a föld gyümölcsének zsengéjét, amelyet adtál nekem, ó Örökkévaló! És tedd le azt az Örökkévaló, a te Istened színe elé és borulj le az Örökkévaló, a te Istened színe előtt,
és örülj mindannak a jónak, amit adott az Örökkévaló, a te Istened neked és házadnak, te és a levita meg a jövevény, aki közötted van.
Midőn elvégezted termésed minden tizedének megadását a harmadik évben, a tizednek évében, és adtad a levitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek, hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak;
és akkor szólj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt: Kitakarítottam a házamból, ami megszentelt volt, oda is adtam a levitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden parancsolatod szerint, amelyet parancsoltál nekem; nem szegtem meg egyet sem parancsolataid közül és nem felejtettem el.
Nem ettem belőle gyászomban és nem takarítottam ki belőle, midőn tisztátalan voltam és nem adtam belőle halott számára; hallgattam az Örökkévaló, az én Istenem szavára, mind aszerint cselekedtem, amit nekem parancsoltál.
Tekints le Szentséged hajlékából, az égből, és áldd meg népedet, Izráelt és a földet, amelyet adtál nekünk, amint megesküdtél őseinknek, a tejjel mézzel folyó országot.
Ezen a napon megparancsolja neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtedd e törvényeket és rendeleteket; tartsd meg és tedd meg ezeket egész szíveddel és egész lelkeddel.
Ma megígértetted az Örökkévalóval, hogy Ő lesz a te Istened és hogy te jársz az Ő útjain, hogy megtartod törvényeit, parancsolatait és rendeleteit és hogy hallgatsz szavára;
és az Örökkévaló megígértette veled ma, hogy te leszel az Ő tulajdon népe, amint megigérte neked, és hogy megtartod minden parancsolatát;
és hogy tegyen téged magasan föléje minden népnek, amelyet alkotott, kiválóságra, hírnévre és dicsőségre, és hogy te légy szent népe az Örökkévalónak, a te Istenednek, amint Ő megmondotta.
És Mózes és Izráel vénei megparancsolták a népnek, mondván: Tartsátok meg mind a parancsolatot, amelyet nektek a mai napon parancsolok.
És lesz azon a napon, amelyen majd átvonultok a Jordánon az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, állíts magadnak nagy köveket és meszeld be azokat mésszel,
és írd reájuk ennek a tannak minden szavát, mihelyt átkeltél, hogy bemenj az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, a tejjel mézzel folyó országba, amint megigérte neked az Örökkévaló, őseid Istene.
És lesz, midőn átkeltetek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket, amint nektek a mai napon parancsolom, az Ébál hegyén és meszeld be azokat mésszel.
És építs ott oltárt az Örökkévalónak, a te Istenednek, terméskövekből való oltárt, ne suhints fölöttük vasat.
Ép kövekből építsd az Örökkévaló, a te Istened oltárát és mutass be rajta égőáldozatokat az Örökkévalónak, a te Istenednek,
vágj le békeáldozatokat és költsd el ott; és örülj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt.
És írd a kövekre e tannak minden szavát egész világosan.
És Mózes és a levita papok szóltak egész Izráelhez, mondván: Figyelj és halljad Izráel! Ezen a napon lettél az Örökkévalónak, a te Istenednek népe.
Hallgass tehát az örökkévaló, a te Istened szavára és tedd meg parancsolatait és törvényeit, amelyeket a mai napon neked parancsolok.
És megparancsolta Mózes a népnek azon a napon, mondván:
Ezek álljanak ott a nép megáldására a Gerizzim hegyén, midőn átvonultok a Jordánon: Simeón, Lévi, Jehúda, Jisszákár, József és Benjámin;
és ezek álljanak az átkozásnál az Ébál hegyén: Reúbén, Gád, Ásér, Zebúlon, Dán és Naftáli.
És szólaljanak meg a leviták és mondják Izráel minden emberének fennhangon:
Átkozott legyen a férfi, aki faragott vagy öntött képet készít az Örökkévalónak útálatára, mesternek kezeművét és felállítja titokban! És feleljen az egész nép, mondván: Ámen.
Átkozott legyen, aki becsmérli atyját és anyját! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki elmozdítja felebarátjának határát! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki a vakot tévútra viszi! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki elferdíti a jövevénynek, árvának és özvegynek jogát! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki atyja feleségével hál, mert felfedte atyjának leplét! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki bármely barommal hál! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki leánytestvérével hál, atyjának leányával vagy anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki anyósával hál! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki agyonveri felebarátját titokban! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki elfogad megvesztegetést, hogy ártatlan vért halállal sújtson! És mondja az egész nép: Ámen.
Átkozott legyen, aki nem tartja meg ennek a tannak szavait, hogy teljesítse azokat! És mondja az egész nép: Ámen.
És lesz, hogyha hallgatva hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megtartsd és teljesítsd minden parancsolatát, amelyet neked a mai napon parancsolok; akkor az Örökkévaló, a te Istened magasan föléje helyez téged a föld minden népének.
És reád szállnak mindezek az áldások és elérnek téged, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára.
Áldott leszel a városban és áldott leszel a mezőn.
Áldott lesz méhednek gyümölcse, földed gyümölcse és marhádnak gyümölcse, barmaid fajzása és juhaid szaporodása;
áldott lesz kosarad és sütőteknőd.
Áldott leszel jöveteledkor és áldott leszel elmeneteledkor.
Az Örökkévaló megvertekké teszi előtted ellenségeidet, kik ellened támadnak; egy úton vonulnak ki ellened és hét úton futamodnak meg előled.
Az Örökkévaló reád rendeli az áldást, csűreidbe és kezed minden munkájára; és megáld téged az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.
És szent népévé állít téged magának az Örökkévaló, amint megesküdött neked, ha megtartod az Örökkévaló, a te Istened parancsolatait és az Ő útjain jársz.
És látja majd a föld minden népe, hogy az Örökkévaló nevéről neveztetel és félni fognak tőled.
És fönntart téged az Örökkévaló jóra, méhed gyümölcsében, marhád gyümölcsében és földed gyümölcsében, azon a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek, hogy neked adja.
Megnyitja számodra az örökkévaló az Ő dús kincsestárát, az eget, hogy megadja országodnak esőjét a maga idejében és hogy megáldja kezednek minden munkáját; és kölcsön adsz majd sok népnek, de te nem kérsz kölcsön.
És tesz téged az Örökkévaló fejnek és nem faroknak, csak felül leszel és nem leszel alul, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istenednek parancsolataira, amelyeket a mai napon parancsolok, hogy megtartsad és megtegyed;
és ne térj el mindazoktól az igéktől, amelyeket ma nektek parancsolok, se jobbra, se balra, járva más istenek után, hogy szolgáld őket.
És lesz, hogy ha nem hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megtartsad és megtegyed minden parancsolatát és törvényét, amelyeket ma neked parancsolok: akkor reád szállnak mindezek az átkok és elérnek téged.
Átkozott leszel a városban és átkozott leszel a mezőn.
Átkozott lesz kosarad és sütőteknőd;
átkozott lesz méhednek gyümölcse és földed gyümölcse, barmaid fajzása és juhaid szaporodása.
Átkozott leszel jöveteledkor és átkozott leszel elmeneteledkor.
Reád küldi az Örökkévaló az átkot, a zavart és a kárhozatot mindabban, amihez kezed hozzáfog, amivel foglalkozol, míg gyorsan el nem pusztulsz és el nem veszel cselekedeteid gonoszsága miatt, hogy elhagytál Engem.
Hozzád tapasztja az Örökkévaló a dögvészt, míg ki nem pusztít téged a földről, ahova bemégy, hogy elfoglaljad.
Megver téged az Örökkévaló sorvadással, forró lázzal, gyulladással, forrósággal és szárazbetegséggel és üszökkel és ragyával; és üldöznek téged, míg el nem pusztulsz.
És eged, amely fejed fölött van, érccé lesz és a föld alattad vassá.
Adni fog az Örökkévaló országod esője helyébe homokot és port; az égből száll le reád, amíg el nem pusztulsz.
Megvertté tesz az Örökkévaló ellenségeid előtt; egy úton indulsz ki ellene és hét úton futamodol meg előle; és a föld minden birodalmának borzadálya leszel.
Holttested eledele lesz az ég minden madarának és a föld vadjainak és nem lesz senki, aki elriasztja őket.
Megver téged az Örökkévaló Egyiptom fekélyével, tályogokkal, ótvarral és viszketegséggel, hogy nem tudsz meggyógyulni.
Megver téged az Örökkévaló tébolyodással, vaksággal és a szív bódulatával.
Tapogatózni fogsz délben, mint a vak tapogat a sötétben és nem jársz szerencsével utaidon; csak kifosztott és kirabolt leszel minden időben és nem lesz senki, aki rajtad segítsen.
Asszonyt fogsz eljegyezni és más férfi veszi el, házat fogsz építeni és nem fogsz lakni benne; szőlőt fogsz ültetni és nem fogod élvezni gyümölcsét.
Ökrödet levágják szemed előtt és nem eszel belőle; szamaradat elrabolják tőled és nem kerül vissza hozzád; juhaidat átadják ellenségeidnek és nem lesz, aki segítsen neked.
Fiaidat és leányaidat átadják más népnek és szemed látja és eleped utánuk egész nap, de nincs hatalom kezedben.
Földed gyümölcsét és minden vesződségedet fölemészti egy nép, amelyet nem ismersz és csakis kifosztott és elnyomott leszel minden időben,
úgyhogy tébolyodott leszel szemed látványától, amit látsz.
Az Örökkévaló meg fog verni téged gonosz fekéllyel térdeden és a combodon, úgyhogy nem gyógyulhatsz meg, lábad talpától egész fejed búbjáig.
Elvisz az Örökkévaló téged és királyodat, akit föléd állítasz, egy néphez, amelyet nem ismersz, sem te, sem őseid, és szolgálni fogsz ott más isteneket, fát és követ.
És iszonyattá leszel, példázattá és gúnnyá minden nép között, ahova elvezet téged az Örökkévaló.
Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert fölfalja a sáska.
Szőlőkerteket ültetsz és megmunkálod, de bort nem iszol és nem gyüjtöd be a szőlőt, mert megeszi a féreg.
Lesznek olajfáid egész határodban, de olajjal nem kened magadat, mert az olajfa lehullatja bogyóit.
Fiúkat és leányokat fogsz nemzeni, de nem lesznek a tieid, mert elmennek fogságba.
Minden fádat és földed gyümölcsét elpusztítja a sáska.
A jövevény, ki közötted lesz, föléd emelkedik, följebb-följebb, te pedig alászállasz lejebb-lejebb.
Ő ad majd kölcsön neked, de te nem adsz neki kölcsön, ő lesz a fej és te leszel a farok.
És reád szállnak mindezek az átkok, üldöznek téged és utolérnek, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megtartsad parancsolatait és törvényeit, amelyeket neked parancsolt,
és jegyként lesznek és csodajelül ellened és magzataid ellen örökké,
azért, mert nem szolgáltad az Örökkévalót, a te Istenedet örömmel és vidám szívvel, mindennek bőségében;
emiatt szolgálsz majd ellenségednek, akit az Örökkévaló rád bocsát, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és mindennek szűkében és vasjármot tesz nyakadra, amíg el nem pusztít téged.
Az Örökkévaló egy népet hoz reád messziről, a föld végéről, amely repül, mint a sas, egy népet, amelynek nem érted nyelvét,
keménytekintetű népet, amely nem nézi az aggastyánt és nem kegyelmez az ifjúnak;
fölemészti marháid szaporodását és földed gyümölcsét, míg el nem pusztulsz, úgyhogy nem hagy neked gabonát, mustot és olajat, barmaid fajzását és juhaid ellését, míg el nem veszít téged.
Ostromol téged minden kapudban, míg le nem dőlnek magas és megerősített falaid, amelyekben bízol, egész országodban; és ostromol téged minden kapudban, egész országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened adott neked.
És fölfalod saját testednek gyümölcsét, fiaidnak és leányaidnak húsát, akiket adott neked az Örökkévaló, a te Istened, az ostromlottságban és szorongattatásban, amellyel szorongat téged ellenséged.
A legelpuhultabb és legelkényeztetettebb férfi is közötted irígy szemmel néz testvérére és meghitt feleségére és gyermekeinek maradékára, akik még megmaradtak neki,
hogy ne adjon egyiknek se közülök gyermekeinek húsából, amelyet ő eszik, mert nem hagytak meg neki semmit az ostromlottságban és a szorongattatásban, amellyel szorongat téged ellenséged minden kapudban.
A leggyöngédebb és legjobban elkényeztetett nő közötted, aki meg nem kísérelte lába talpát a földre tenni kényeskedésből és elpuhultságból, irígy szemmel néz meghitt férjére, fiára és leányára,
és a méhmagzatra, amely testéből kiválik és gyermekeire, akiket szülni fog, mert titokban maga eszi meg őket, mindennek hiányában, az ostromlottságban és a szorongattatásban, amellyel szorongat téged ellenséged a te kapuidban.
Ha nem ügyelsz nagyon, hogy teljesítsd e tannak minden igéjét, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben, hogy féljed ezt a fönséges és félelmetes Nevet, az Örökkévalót, a te Istenedet:
akkor feltűnően csodálatos csapásokat mér rád és magzataidra az Örökkévaló, nagy és tartós csapásokat, rossz és tartós betegségeket.
És visszatereli rád Egyiptom minden nyavalyáját, amelyektől féltél, és hozzád tapadnak;
sőt mind a betegséget és mind a csapást, amely nincs megírva a tannak e könyvében, azokat is reád hozza az Örökkévaló, míg el nem pusztulsz.
És csekély számmal fogtok megmaradni, ahelyett, hogy olyan számosak voltatok, mint az égnek csillagai; mivel nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára.
És lesz, hogy amint örvendett az Örökkévaló rajtatok, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, úgy fog örvendeni az Örökkévaló rajtatok, hogy elveszítsen és elpusztítson benneteket; és ki fogtok szakíttatni az országból, ahová bemégy, hogy elfoglaljad.
És elszór téged az Örökkévaló minden nép közé a föld egyik végétől a föld másik végéig, és szolgálsz majd ott más isteneket, amelyeket nem ismertél, sem te, sem őseid, fát és követ.
És azok között a népek között nem lesz pihenésed és nem lesz nyugvóhelye lábad talpának; hanem ad neked ott az Örökkévaló nyugtalan szívet és elepedő szemet és fájó lelket,
és életed bizonytalan lesz előtted és félelem fog el éjjel és nappal és nem hiszel az életedben.
Reggel azt mondod: bárcsak este volna! és este azt mondod: bárcsak reggel volna! Szíved félelme miatt, ahogyan félsz és a szemed előtt levő látvány miatt, amit látsz.
És visszavisz téged az Örökkévaló Egyiptomba hajókon, azon az úton, amelyről azt mondtam neked: nem fogod többé látni azt; és el akarjátok adni magatokat ott ellenségeidnek szolgákul és szolgálókul, de nem lesz, aki megvegyen.
Ezek a szövetségnek szavai, amelyről megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, hogy kösse meg Izráel fiaival Móáb országában, azon a szövetségen kívül, amelyet kötött velük a Hórében.
És Mózes szólította egész Izráelt és mondta nekik: Ti láttátok mindazt, amit az Örökkévaló tett szemetek előtt Egyiptom országában Fáraóval és minden szolgáival és egész országával;
a nagy megpróbáltatásokat, amelyeket szemeid láttak, azokat a nagy jeleket és csodatételeket,
de nem adott nektek az Örökkévaló szívet, hogy megértsétek, sem szemeket, hogy lássátok, sem füleket, hogy meghalljátok azokat, mind e mai napig.
És Én vezettelek benneteket negyven éven át a sivatagban, ruháitok nem koptak le rólatok és sarud nem kopott le lábadról,
nem ettetek kenyeret, nem ittatok bort és részegítő italt, hogy így megtudjátok: Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
És mikor elérkeztetek erre a helyre, akkor kijött elénkbe háborúra Szihón, Hesbón királya és Óg, Básán királya és mi megvertük őket;
elvettük országukat és odaadtuk birtokul a Reúbéninek, a Gádinak és Menasse fél törzsének.
Őrizzétek meg tehát e szövetség szavait és tegyétek meg, hogy boldoguljatok mindenben, amit cselekesztek.
VIII. Niccábim.
Itt álltok a mai napon ti mindnyájan az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek és tiszttartóitok, Izráel minden férfia;
gyermekeitek, feleségeitek és a te jövevényed, aki táborodban van a favágódtól a vízmerítődig;
hogy belépj az Örökkévaló, a te Istened szövetségébe és esküjébe, amelyet az Örökkévaló, a te Istened köt veled ma;
azért, hogy ma téged népévé emeljen és Ő legyen a te Istened, amint szólott hozzád és amint megesküdött őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
De nemcsak veletek kötöm ezt a szövetséget és ezt az esküt,
hanem azzal, aki itt van, itt állva velünk ma az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt és azzal is, aki nincs itt ma velünk.
Mert ti tudjátok, hogyan laktunk Egyiptom országában és hogyan vonultunk át a népek között, ahol átvonultatok,
és láttátok undokságaikat és bálványaikat fából és kőből, ezüstből és aranyból, amelyek náluk voltak.
Nehogy legyen köztetek férfi vagy nő vagy család vagy törzs, akinek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja azoknak a népeknek isteneit; nehogy legyen köztetek mérget és ürmöt hajtó gyökér.
És ha úgy történne, hogy midőn hallja ez eskü szavait, hivalkodnék szívében, mondván: béke lesz velem, noha szívem kénye után járok, hadd pusztuljon a dús nedvű a szikkadttal együtt,
nem hajlandó az Örökkévaló annak megbocsátani, mert akkor füstölögni fog az Örökkévaló haragja és fölgerjedése az ellen a férfi ellen és rászáll minden átok, amely írva van e könyvben és kitörli az Örökkévaló az ő nevét az ég alól.
És elkülöníti őt az Örökkévaló balsorsra Izráel összes törzsei közül, a szövetségnek minden átka szerint, amely írva van a tannak e könyvében.
És szólni fog a későbbi nemzedék, fiaitok, akik utánatok támadnak és az idegen, aki távol országból jön, midőn látják annak az országnak csapásait és betegségeit, amelyeket hozott az Örökkévaló reá:
kénkövet meg sót, amelytől egész országa ki van égve, hogy nem lehet bevetni, és nem terem, nem kél ki benne semmi fű, mint Szodoma, Gomora, Adma és Cebóim földultságát, amelyeket fölforgatott az Örökkévaló haragjában és fölgerjedésében,
és azt mondják majd mind a népek: Miért bánt így az Örökkévaló ezzel az országgal? Mit jelent e nagy haragnak föllobbanása?
És majdan azt mondják: Mert elhagyták az Örökkévalónak, őseik Istenének szövetségét, amelyet kötött velük, mikor kivezette őket Egyiptom országából.
És elmentek és szolgáltak más isteneket és leborultak előttük, isteneket, amelyeket nem ismertek s amelyeket nem nekik osztott részül.
És ezért föllobbant az Örökkévaló haragja azon ország ellen, hogy reá hozza mindazt az átkot, amely írva van ebben a könyvben;
és kitépte őket az Örökkévaló földjükről haragjában és fölgerjedésében és nagy felháborodásában és vetette őket más országba, amint a mai napon van.
Az elrejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a kinyilatkoztatott dolgok a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük minden igéjét ennek a törvénynek.
És lesz, hogy midőn reád jönnek mindezek a dolgok, az áldás meg az átok, amelyeket eléd tettem, és szívedre veszed mind a népek között, ahova eltaszított téged az Örökkévaló, a te Istened,
és megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és hallgatsz szavára, mind aszerint, amint neked a mai napon parancsolom, te és gyermekeid, egész szíveddel és egész lelkeddel:
akkor visszahozza az Örökkévaló, a te Istened fogságban levőidet és irgalmaz neked; újra összegyüjt téged mind a népek közül, ahova elszórt az Örökkévaló, a te Istened.
Ha lesz a te eltaszítottságod az ég szélén, onnan is összegyüjt téged az Örökkévaló, a te Istened és onnan is elhoz;
és bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, amelyet elfoglaltak őseid, hogy azt birtokba vedd és jobb sorsban részesít és jobban megsokasít, mint őseidet.
És körülmetszi az Örökkévaló, a te Istened, szívedet és magzatod szívét, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, egész szíveddel és egész lelkeddel, hogy élj.
És az Örökkévaló, a te Istened mind ez átkokat ellenségeidre adja és gyűlölőidre, akik üldöztek téged.
És te megtérsz és hallgatsz az Örökkévaló szavára és megteszed minden parancsolatát, amelyet neked ma megparancsolok.
És bővelkedővé tesz téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkája után, méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében a te jólétedre, mert újra örvendeni fog neked az Örökkévaló a te javadra, amint örvendett őseidnek;
ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, megtartod parancsolatait és törvényeit, ami meg van írva a tannak e könyvében, ha megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez egész szíveddel és egész lelkeddel.
Mert ez a parancsolat, amelyet neked a mai napon parancsolok, nem utólérhetetlen neked és nem távoleső.
Nem az égben van, hogy mondanád: Ki száll föl számunkra az égbe, hogy elhozza nekünk és hirdesse nekünk, hogy megtegyük.
És nem a tengeren túl van, hogy mondanád: Ki megy át számunkra a tengeren túlra, hogy elhozza nekünk és hirdesse nekünk, hogy megtegyük?
Hanem nagyon közel van hozzád az ige, szájadban és szívedben van, hogy megtegyed.
Lásd, eléd tettem a mai napon az életet és a jót, a halált és a rosszat,
azzal, hogy megparancsolom ma neked, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, az Ő útjain járva és megtartva parancsolatait, törvényeit és rendeleteit, hogy életben maradj és megsokasodjál és hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened az országban, ahova bemégy, hogy elfoglaljad.
De ha elfordul szíved és nem engedelmeskedel, megtántorodol és leborulsz más istenek előtt és szolgálod őket:
kijelentem nektek a mai napon, hogy el kell vesznetek, nem lesztek hosszú életűek azon a földön, ahova átvonulsz a Jordánon, hogy bemenj oda és elfoglaljad.
Tanúkul hívom ma ellenetek az eget és a földet; elébed tettem az életet és a halált, az áldást és az átkot! Válaszd tehát az életet, azért hogy életben maradj, te és magzatod,
hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, halgass szavára és ragaszkodjál hozzá; mert Ő a te életed és a te napjaidnak hosszúsága, hogy lakjál a földön, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nekik adja.
IX. Vájjélekh.
És ment Mózes és elmondta ezeket a szavakat egész Izráelnek.
És szólt hozzájuk: Százhúszéves vagyok én a mai napon, nem bírom többé a járás-kelést, és az Örökkévaló azt mondta nekem: Nem fogsz átmenni ezen a Jordánon.
Az Örökkévaló, a te Istened, Ő vonul előtted, Ő semmisíti meg ezeket a népeket előled és te örökükbe lépsz; Józsua lesz az, aki előtted vonul, amint szólt az Örökkévaló.
És az Örökkévaló úgy cselekszik velük, amint tett Szihónnal és Óggal, az Emóri királyaival és országukkal, hogy megsemmisítette őket.
És elétek fogja őket adni az Örökkévaló és tegyetek velük mindazon parancsolatok szerint, amelyeket parancsoltam nektek.
Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és meg ne rettenjetek tőlük, mert az Örökkévaló, a te Istened, Ő az, aki jár veled, nem enged el és nem hagy el téged.
És szólította Mózes Józsuát és mondta neki egész Izráel szeme előtt: Légy erős és bátor, mert te mégy be ezzel a néppel az országba, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiknek, hogy nekik adja, és te adod nekik birtokul.
És az Örökkévaló, Ő az, aki előtted jár, Ő lesz veled, nem enged el és nem hagy el téged; ne félj és ne rettegj.
És Mózes felírta ezt a tanítást és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik vitték az Örökkévaló szövetségének ládáját, és Izráel összes véneinek.
És Mózes megparancsolta nekik, mondván: Minden hét év végével, az elengedés évének idején, a sátrak ünnepén,
midőn egész Izráel eljön, hogy megjelenjék az Örökkévaló, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt, olvasd fel ezt a törvényt egész Izráel előtt, füleik hallatára.
Gyülekeztesd egybe a népet, a férfiakat, a nőket és a gyermekeket és a te jövevényedet, aki kapuidban van, hogy hallják és hogy megtanulják és féljék az Örökkévalót, a ti Isteneteket, és gondjuk legyen rá, hogy megtegyék e törvénynek minden igéjét.
És gyermekeik is, akik nem ismerték, hallják és tanulják meg félni az Örökkévalót, a ti Isteneteket, minden időben, amíg éltek a földön, ahova átkeltek a Jordánon, hogy elfoglaljátok.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, közelednek napjaid, hogy meg kell halnod; szólítsd Józsuát és álljatok meg a találkozás sátrában, hogy parancsot adjak neki. És ment Mózes és Józsua és megállottak a találkozás sátrában.
És megjelent az Örökkévaló a sátorban felhőoszlopban és állott a felhőoszlop a sátor bejáratánál.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, te pihenni fogsz őseidnél és fölkel ez a nép és hűtlenül átpártol az ország idegen isteneihez, amelyek közé eljut, és elhagy Engem és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem.
Akkor fellobban haragom ellene azon a napon és elhagyom őket és elrejtem előlük arcomat és pusztulássá lesz és sok szerencsétlenség és szenvedés éri utól őt és szól majd azon a napon: Nemde, mivel Istenem nincs közöttem, azért értek engem ezek a bajok!
És én bizony elrejtem arcomat azon a napon mindama bűnök miatt, amelyeket elkövetett, hogy más istenekhez fordult.
Most tehát írjátok föl magatoknak ezt az éneket és tanítsd meg arra Izráel fiait, tedd a szájukba, hogy legyen ez az ének számomra tanú Izráel fiai ellen.
Mert Én beviszem őket arra a földre, amelyet odaesküdtem őseinek, amely tejjel-mézzel folyó; és enni fog és jóllakik és meghízik és akkor más istenek felé fordul és azokat szolgálja, Engem pedig káromol és megszegi szövetségemet.
És lesz, ha majd sok baj és szenvedés éri, akkor legyen ez az ének előtte tanú, mivelhogy nem fog ivadéka ajkáról feledésbe menni, mert ismerem hajlamát, abból amit ma cselekszik, mielőtt bevittem abba az országba, amelyet odaesküdtem.
És felírta Mózes ezt az éneket azon a napon és megtanította reá Izráel fiait.
És parancsot adott Józsuának, Nún fiának és mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait az országba, amelyet odaesküdtem nekik, és Én veled leszek.
És történt, midőn Mózes befejezte, hogy könyvbe írja e törvény igéit mindvégig,
megparancsolta Mózes a levitáknak, akik vitték az Örökkévaló szövetségének ládáját, mondván:
Vegyétek a törvénynek e könyvét és helyezzétek el az Örökkévaló, a ti Istenetek szövetsége ládájának oldalára, hogy ott legyen tanúul ellened.
Mert ismerem én pártos voltodat és kemény nyakadat; íme, amíg még életben vagyok itt veletek a mai napon, pártütők voltatok az Örökkévaló ellen, hát még halálom után.
Gyüjtsétek össze hozzám törzseitek véneit mind és tisztviselőiteket, hadd mondom el fülükbe ezeket a szavakat és hadd hívom fel tanúul ellenük az eget és a földet.
Mert tudom, hogy halálom után megromoltok és letértek az útról, amelyet megparancsoltam nektek, és elér benneteket a balsors a későbbi időben, midőn azt teszitek, ami helytelen az Örökkévaló szeme előtt, haragra indítva Őt kezetek művével.
És elmondta Mózes Izráel egész gyülekezetének füle hallatára ez éneknek szavait, egészen végig.
X. Háazinú.
Figyeljetek
egek, hadd emeljek szót
És hallja a föld szám
beszédét;
Csepegjen
tanításom mint az eső,
Hulljon mint a harmat szózatom.
Mint a
permetező eső a gyenge fűre,
Mint a záporeső a pázsitra:
Mert
az Örökkévaló nevét
akarom hirdetni,
Ismerjétek el Istenünk
nagyságát,
A
szikla Ő, műve tökéletes,
Mert minden útja igazság;
A hűség
Istene Ő, nincs Benne jogszegés,
Igaz és egyenes Ő.
Gonoszul
bántak Vele; nem az Ő gyermekei már,
Övék a szégyenfolt;
Konok
és álnok nemzedék!
Hát
ezzel fizettek az Örökkévalónak,
Alávaló és botor nép?
Nem az
atyád-e Ő, aki teremtett?
Ő alkotott és erőssé tett téged.
Emlékezzél
az ősidőkre,
Gondolj annyi nemzedék éveire;
Kérdezd atyádat és
ő elmondja neked,
Véneidet és ők elbeszélik neked.
Midőn
a Legfelségesebb kiosztotta a nemzetek
között
örökségüket,
Midőn
szétválasztotta az emberek fiait,
Megállapította a népek
határait
Izráel fiainak száma szerint.
Mert
az Örökkévalónak
osztálya az Ő népe;
Jákób az Ő jussának
örök
osztályrésze.
A
pusztaság országában
találta meg őt,
A kietlen, üvöltő
vadonban.
Körülvette, gondoskodott róla,
Vigyázott rá, mint
szeme fényére,
Mint
a sas, amely virrasztja fészkét,
Fiókái fölött lebeg,
Kiterjeszti
szárnyait, fölemeli és viszi őket
kifeszített szárnyain.
Az
Örökkévaló egymaga
vezérli,
És nincs Vele idegen isten.
A
föld magaslatain járatja őt,
És a föld terményeivel
táplálta
őt.
És mézet szürcsöltetett vele a
sziklából
És olajat a
kovakősziklából.
Tehenek
vaját és a juhok tejét,
A bárányok zsírjával,
Básán nevelte
kosokat és kecskéket,
És a búza veséinek
zsírját;
És a szőlő
véréből ittál bort.
És
meghízott Jesúrún és
kirúgott;
Meghíztál, meghájasodtál,
megkövéredtél.
És elhagyta Istenét, aki alkotta őt,
És nem
becsülte meg üdvössége
szikláját.
Féltésre
ingerelték idegen istenekkel,
És utálatosságokkal haragra
lobbantották.
Áldoztak
gonosz szellemeknek, akik nem istenek,
Isteneknek, akiket nem
ismertek,
Nemrég jött, új [isteneknek],
Akiktől nem féltek
atyáitok.
A
sziklát, aki szült téged, elhagytad,
És elfelejtetted Istent, aki
nemzett téged.
És
látta ezt az
Örökkévaló és
megundorodott
A fiai és leányai okozta
bosszúságtól.
És
szólt: Elrejtem előlük arcomat,
És meglátom, mi lesz a végük.
Mert
felforgató nemzedék ez,
Gyermekek, akikben nincs hűség.
Felháborítottak
Engem azzal, aki nem isten;
Haragra ingereltek
hiábavalóságaikkal,
És Én felháborítom őket
azzal, ami nem nép,
És
haragra ingerlem őket hitvány nemzettel,
Mert
tűz gyulladt ki haragomban,
És ég le az alvilág
fenekéig,
Fölemészti a földet és
termését,
És lángba borítja a
hegyek alapjait.
Bajokat
halmozok reájuk,
És elfogyasztom nyilaimat ellenük.
Mikor
kiaszottak lesznek az éhségtől és
sorvadtak az égő láztól
És
keserű dögvésztől:
Ellenük küldöm a vadállatok
fogát
És a
porban csúszók mérgét.
Künn
a kard fog öldökölni
És az otthonokban a rémület [öl
meg]
Ifjat
és szűzet,
Csecsemőt és őszhajú aggot.
Mondtam,
elfúvom őket
És kiirtom emléküket az emberek
közül.
Ha
az ellenség bosszantását nem
átallanám,
Nehogy elleneik
félremagyarázzák,
Nehogy azt mondják: Kezünk győzedelmeskedett,
És
nem az Örökkévaló cselekedte
mindezeket,
Mert
tanácsvesztő nép ez,
És nincs bennük értelem.
Ha
bölcsek volnának, megértenék
ezt,
Gondolnának arra, mi lesz a
végük.
Hogyan
üldözhet ezret egy
És hogyan futamíthat meg tízezret
kettő,
Ha
nem úgy, hogy sziklájuk eladta
És az Örökkévaló
kiszolgáltatta
őket.
Mert
az ő sziklájuk nem olyan, mint a mienk,
Maguk az ellenségeink
legyenek bírák.
Mert
azoknak szőlője Szodoma szőlőjéből való
És Gomora
dülőiről,
Szőlőszemeik mérges bogyók,
Keserűek a gerezdjeik.
Boruk
sárkányok tajtéka
És viperák kegyetlen mérge.
Hiszen
mindez el van végezve Nálam,
Lepecsételve tárházaimban.
Enyém
a megtorlás és a visszafizetés,
Abban az időben, mikor majd
meginog a lábuk,
Mert veszedelmük napja közel van
És siet, ami
rendelve van számukra.
Mert
az Örökkévaló
ítélni fog népéről
És megszánja szolgáit,
Ha
látja, hogy fogytán az erejük,
És oda van, ami őrzött és ami
védtelen.
És
így szól: Hol vannak isteneik,
A szikla, ahol menedéket találtak,
Akik
megették áldozataik zsírját,
És megitták öntőáldozatuk
borát,
Keljenek föl és segítsenek nektek,
Ők legyenek a ti
oltalmatok.
Lássátok
most, hogy Én, Én vagyok az,
És nincs más isten mellettem:
Én
ölök és Én éltetek,
Én ütöttem sebet és
Én gyógyítok,
És nincs,
aki kiszabadíthat kezemből.
Mert
fölemelem kezemet az égre,
Én mondom: Én örökké
élek! –
Ha
megélesítem villogó kardomat
És kezem megragadja az
ítéletet:
Bosszút állok elleneimen
És megfizetek azoknak, akik
gyűlölnek,
Nyilaimat
ittassá teszem a vértől,
És kardom húst eszik;
A megöltek és a
foglyok vérével
Az ellenség vezéreinek fejéről.
Szerezzetek
örömet, ó nemzetek az Ő
népének,
Mert Ő megbosszulja szolgáinak
vérét,
És bosszút áll ellenségein,
És engesztelést ad
országának és
népének.
És ment Mózes és elmondta ez ének minden szavát a nép fülébe, ő és Hóséa, Nún fia.
És befejezte Mózes mindezen szavak elmondását egész Izráelhez,
és így szólt hozzájuk: irányítsátok szíveteket mindezekre a szavakra, amelyekkel én ma tanúságot teszek ellenetek, hogy megparancsoljátok gyermekeiteknek, hogy megtartsák és megtegyék e tannak minden szavát.
Mert nem tőletek távoleső üres szózat az, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek azon a földön, ahova átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanazon a napon, mondván:
Menj föl erre az Abárim hegyre, a Nebó hegyére, amely Móáb országában van, Jerihóval szemben és nézd meg Kanaán országát, amelyet Izráel fiainak adok birtokul.
És halj meg a hegyen, ahova fölmégy és térj be népedhez úgy, amint meghalt testvéred, Áron, a Hór hegyen, és betért népéhez;
azért, mert hűtlenül viselkedtetek Ellenem Izráel fiai között a kádési versengés vizénél, Cin sivatagában, mivelhogy nem szenteltetek meg Engem Izráel fiai között.
Ezért csak túlnanról láthatod az országot, de oda be nem mégy, abba az országba, amelyet Én Izráel fiainak adok.
XI. Vezóth habberákha.
És ez az áldás, amellyel megáldotta Mózes, az Isten embere, Izráel fiait halála előtt.
És
szólt:
Az Örökkévaló a
Szinajról jött,
És fölsugárzott
feléjük
Széir tájáról,
Felragyogott Párán hegye felől
És feljött a
szentség tízezrei közül,
Jobbjában lángtörvénnyel
számukra.
Kedveli
a népeket,
Minden szentjei a Te kezedben vannak.
És azok
leborulnak lábaidnál,
Átvesznek igéidből.
A
Törvény ez, mit Mózes parancsolt
nekünk,
Örökségül
Jákób
gyülekezetének.
És
király lett Jesúrúnban,
Midőn összegyűltek a nép
fejedelmei,
Együtt Izráel összes törzsei.
Éljen Reúbén és meg ne haljon és ne legyen embereinek száma csekély.
És ezt Jehúdáról: És szólt: Halljad, Örökkévaló, Jehúda szavát és vidd őt népéhez; bár karja küzd magáért, Te légy segítségül támadói ellen.
És Léviről mondta: Tummimod és Úrimod kegyes férfiúdat illeti, akit megkísértettél Masszában, akivel pörbe szálltál Meriba vizénél.
Aki azt mondja atyjáról és anyjáról: nem láttam őt soha, aki nem ismerte testvéreit és fiairól nem vett tudomást, hanem megőrzik igédet és óvják szövetségedet.
Tanítják törvényeidet Jákóbnak és tanodat Izráelnek; füstölőszert helyeznek színed elé és teljes égőáldozatot oltárodra.
Áldd meg, Örökkévaló, az ő erejét és keze művét fogadd kegyesen; zúzd derékon azokat, akik ellene támadnak és akik gyűlölik, fel ne kelhessenek!
Benjáminról mondta: Az Örökkévaló kedveltje, biztonságban lakozik mellette; oltalmával fedezi minden időben, míg vállai között otthont talál.
És Józsefről mondta: Az Örökkévalótól áldott az ő országa az ég édes nedűjével, a harmattal és az alant elterülő mélység árjával.
És a nap érlelte ízes gyümölccsel és a holdfénytől sarjadó zamatos terméssel.
És az ős bércek ormairól az örök halmok zamatos kincsével.
És a földnek édes drágaságaival és bőségével, és a Csipkebokorban Lakozónak kegyével szálljon József fejére, a testvérei között koszorúzottnak feje tetejére.
Elsőszülött tulka csupa méltóság, bölényszarvak az ő szarvai, velük népeket öklel, mind együtt a föld széléig; ezek Efráim tízezrei és ezek Menassé ezrei.
És Zebúlonról mondta: Örvendezz Zebúlon kimeneteledkor és Jisszákár sátraidban.
A népeket a hegyre hívják, ott áldoznak igaz áldozatokat, mert a tengerek bőségét szívják és a fövénynek lappangó kincseit.
És Gádról mondta: Áldott legyen, aki kitágította Gád határát! Oroszlánként tanyázik és széttépi a kart és a koponyát!
A földnek elejét nézte ki magának, mert ott van elrejtve a törvényhozó örök helyrésze; és vonult a nép fejeivel, az Örökkévaló igazságát végrehajtotta és törvénytevését Izráellel,
És Dánról mondta: Dán ifjú oroszlán, amely előtör a Básánból.
És Naftáliról mondta: Naftáli jóllakva a kegyelemmel és telve az Örökkévaló áldásával, a tengert és a déli tájt vedd birtokodba.
És Ásérről mondta: Áldott a fiúk közül Ásér, legyen kedveltje testvéreinek és fürössze olajban lábát.
Vas és érc legyen a te lábad sarúja és ameddig napjaid, tartson ki erőd.
Nincsen olyan, mint az Isten, ó Jesúrún, aki az egeken száguld segítségedre és fönségében a fellegeken.
Menedék az örök Isten és alulról látható örökké tartó karja, elűzte előled az ellenséget és mondta: pusztítsd el azt!
Így lakott Izráel biztonságban, egymagában Jákób kútfeje, a gabona és bor országában, amelynek ege is harmatot csepegtet.
Boldog vagy Izráel! Ki olyan, mint te, az Örökkévalóban megváltott nép, aki segítséged pajzsa és aki fenséged kardja? Hizelegni fognak neked ellenségeid és te büszkén jársz magaslataikon.
És fölment Mózes Móáb síkjairól Nebó hegyére, a Piszga csúcsára, amely Jerihó átellenében van. És látnia engedte az Örökkévaló az egész országot: Gileádot Dánig,
az egész Naftálit és Efráim és Menasse országát, Jehúda egész országát a nyugati tengerig;
és a déli vidéket és a környéket, Jerihó, a pálmák városának völgyét egészen Cóarig.
És mondta neki az Örökkévaló: Ez az az ország, amelyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mondván: magzatodnak adom; engedtem látnod azt szemeddel, de oda nem mehetsz be.
És meghalt Mózes, az Örökkévaló szolgája ott. Móáb országában az Örökkévaló parancsa szerint.
És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben és senki sem tudta sírját egész e mai napig.
És Mózes százhúszéves volt, midőn meghalt; nem homályosodott el szeme és nem fogyott meg ereje.
És megsiratták Izráel fiai Mózest Móáb síkságain harminc napon át, és leteltek Mózes gyászsiratásának napjai.
És Józsua, Nún fia tele volt a bölcsesség szellemével; mert Mózes rátette kezét és hallgattak reá Izráel fiai és úgy cselekedtek, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
És nem támadt próféta többé Izráelben olyan, mint Mózes, akit az Örökkévaló ismert színről-színre:
mindazokban a jelekben és csodákban, amelyekkel az Örökkévaló küldte, hogy végezze Egyiptom országában Fáraón és minden szolgáin és egész országán,
és mindabban a hatalmas cselekedetben és nagy félelmetességben, amit Mózes végbevitt egész Izráel szeme előtt.