János
apostol jelenései
A Felkent
Jézus kinyilatkoztatása
(leleplezése), amelyet adott neki az Isten, hogy
megmutassa
rabszolgáinak, amiknek meg kell lenni gyorsan, és
megjelentette és elküldte az Ő angyala
által, rabszolgájának,
Jánosnak, aki tanú(bizony)ságot tett
az Isten
Igéjéről (szaváról),
és a Felkent
Jézus tanú(bizony)ságtételéről,
amennyit látott. Boldog, aki felolvassa, és akik
hallgatják
e-prófétálás szavait
és megőrzik, amik
abban meg vannak írva, mert közel az idő(szak).
János, a hét
(kihívott)
gyülekezetnek,
amely Ázsiában van: Kegyelem néktek
és Békesség Attól, aki VAN,
aki volt
és aki
eljön és a hét szellemtől, akik a
trónja
előtt vannak, és a Felkent Jézustól,
aki
a hithű
tanú(bizony)ság, Aki a halottak
elsőszülötte
és a föld királyainak fej(edelm)e, Aki
szeret minket
és megváltott (feloldott) a mi
vétkeinkből, az Ő
vérében, és tett minket
királysággá az Ő
Istenének és Atyjának
papjaivá. Övé a dicsőség
és a hatalom a
világkorszakok világkorszakain át.
Ámen!
Lám, eljön a
felhőkkel és
meglátja Őt
minden szem, és azok is, akik
átdöfték
és a mellét veri fölötte a
föld minden
törzse. Igen. Ámen! Én vagyok az Alfa
és az Omega (a
kezdet és a
vég), mondja az Úr, az Isten, aki van
és aki volt
és aki lesz, a Mindenható! Én,
János, a testvéretek
és
közös részestársatok a
nyomorúságban (szorongattatásban),
és
királyságban és Jézus
tűrve-várásában, a Pátmosz
nevű szigetre
jutottam az Isten Igéje miatt és Jézus
tanú(bizony)ságtételéért.
Szellemben eljutottam az Úr napján,
és
hátam mögött erős (nagy) hangot hallottam,
mint valami
harsonát, amely ezt mondta: Amit látsz,
írd
könyv(tekercs)be és küldd el a
hét
(kihívott) gyülekezetnek: Efézusba
és
Szmirnába és Pergamonba és
Tiatirába
és Szárdeszbe és
Filadelfiába és
Laodikeába. És megfordultam, hogy
lássam a
Hangot, amely
szólt velem és amint megfordultam,
láttam
(észrevettem) hét arany
mécstartót, és a
mécstartók
között az
Emberfiához hasonlót, aki lábig
(bokáig)
érő ruhát viselt és mellét
arany öv
övezte körül, a feje pedig és a
haja fehér (volt),
mint a
hófehér gyapjú és a szemei
mint a tűz
lángja, és a lábai hasonlók
az
olvasztókemencében
(fehéren)izzó aranyérchez
és a hangja, mint sok víznek
zúgása, és a jobb kezében
hét
csillagot tartott
és a szájából
kétélű
éles kard jött ki (elő) és az arca, mint
a nap
tündököl erejében, és
amikor megláttam Őt, leestem a
lábaihoz,
mint egy halott és rámtette jobbját
és ezt
mondta: Nehogy félj, én vagyok az első
és az
utolsó, és az élő; halott voltam
(halottá lettem)
és lám élő vagyok a
világkorszakok
világkorszakában (aioni) és
birtokomban vannak a
halál és az alvilág
(láthatatlan
sírvilág) kulcsai, Írd meg, amiket
láttál,
és amik vannak és amik
történni fognak ezután: A hét
csillag titkát, amelyeket
láttál a jobbomon és a hét
arany
mécstartót. A hét csillag: a
hét
(kihívott) gyülekezet angyala és a
hét
mécstartóállvány a
hét
(kihívott) gyülekezet.
Az efézusi (kihívott)
gyülekezet
angyalának
(hírvivő-követének) írd
meg: Ezeket pedig mondja az, aki tartja a hét csillagot a
jobbjában, aki a hét
arany mécstartóállvány
között
jár(kál):
Tudom a dolgaidat (ismerem a munkáidat)
és a
fáradozásaidat és a
kitartásodat, és
hogy nem vagy képes elhordozni a rosszakat és
próbára tetted azokat,
akik apostoloknak mondják magukat és nem azok
és
hazugoknak találtad őket, és van
kitartásod és
szenvedést
hordoztál a Nevemért és nem
fáradtál
bele, hanem kifogásom van ellened, hogy a
szeretetedet, az elsőt, elhagytad, emlékezzél
tehát
rá, honnan
estél
ki és térj észre
(változtass
gondolkozásmódot) és az első tetteket
cselekedd,
ha pedig (netán) nem, eljövök
hozzád és
elmozdítom a mécstartó
állványodat a
helyéről, ha netalán nem térsz
észre (nem
változtatsz
gondolkodásmódodon), hanem az megvan
benned, hogy
gyűlölöd a nikolaiták dolgait, amelyeket
én is gyűlölök. Akinek füle van,
hallja meg, amit a Szellem mond a
kihívott gyülekezeteknek. A győztesnek adok majd
enni az
élet fájáról, amely az
Isten
paradicsomában van, és
A szmirna(bel)i (kihívott)
gyülekezet
angyalának ezt írd: Ezeket mondja az első
és az
utolsó, aki halottá lett és
feléledt (életre kelt), ismerem (tudom) a te
szorongattatásodat
és
koldusszegénységedet, de gazdag vagy
és azoknak
káromlását (szidalmát),
akik zsidónak mondják magukat
és nem azok, hanem a sátán
zsinagógája (összejövetele).
Nehogy félj a rád jövő
(váró)
szenvedésektől. Lám! Az ördög
börtönbe készül vetni (fog dobni)
egyeseket
közületek (azért), hogy
próbára tegyen
és nyomorúságotok
(szorongattatásotok) lesz
tíz napig. Légy hű halálig
és odaadom neked
(megadom majd neked) az élet győzelmi
koszorúját. Akinek füle van, hallja meg
amit a Szellem mond a
kihívott gyülekezeteknek. A győztesnek
semmiképpen
nem árt a második halál, és
A pergamon(bel)i kihívott
gyülekezet
angyalának írd meg: Ezeket mondja az,
akié a
kétélű éles kard:
Tudom, hogy hol lakol, ahol a sátán
trónja
van, és ragaszkodsz az én nevemhez és
nem tagadtad
meg az én hithűségemet azokban a napokban sem,
amikor
Antipast,
a hívemet
(hithű anúbizonyságtevőmet)
megölték nálatok, ahol a
sátán lakik, hanem van egy kevés
kifogásom
ellened, hogy vannak
ott nálad, akik a Bálám
tan(ítás)át tartják, aki
tanította Bálákot, hogy dobjon
botránykövet Izrael fiai elé, hogy
egyenek a
bálványáldozatból
és cédálkodjanak. így
vannak nálad is, akik
hasonlóképpen
a nikolaiták tanítását
tartják. Térj észre
(változtasd meg
gondolkodásmódodat) tehát; ha pedig
(netán)
nem, elmegyek hamar (gyorsan) és harcbaszállok
velük az én szám
kardpengéjével, akinek füle van, hallja
meg, amit a Szellem mond a
kihívott gyülekezeteknek. A győzelmesnek adok majd
az
elrejtett mannából és adok neki egy
fehér vésett kövecskét
és a
vésett kövecskére írva
új nevet,
amelyet senki nem ismer (netán), csak az, aki kapja,
és
A tiatirabeli kihívott
gyülekezet
hírvivő követének
(angyalának) ezt
írd: ezeket mondja az Isten Fia, akinek szemei olyanok, mint
a
tűz lángja és a lábai
hasonlók a
bronzérchez, tudom a te dolgaidat (ismerem a
munkáidat)
és
szeretetedet és hithűségedet és
diakóniai
szolgálatodat és kitartásodat
és tetteidet, az utolsókat is,
amelyek többek (többet érnek) az
előzőeknél, hanem van ellened kifogásom, hogy
megengeded
Jezabel
asszonynak, aki magát prófétanőnek
mondja, hogy
tanítsa és tévútra
csábítsa az én
rabszolgáimat, hogy
cédálkodjanak és egyenek a
bálványáldozatokból,
és adtam neki időt azért, hogy
észre
térjen és nem akar megváltozni
cédaságából.
Lám, betegágyba [psh.:
koporsóba] vetem őt és a vele
cédálkodókat nagy
nyomorúságba, ha
észre nem térnek az ő tetteikből, és a
gyermekeiket megölöm
halállal
és megtudják mind a kihívott
gyülekezetek,
hogy én vagyok a vesék és
szívek
vizsgálója és megfizetek nektek
kinek-kinek
tetteik szerint, nektek pedig, a többi tiatirabelinek mondom,
akiknél
nincs ez a tan(ítás), akik nem ismerik a
sátán mélységeit - amint
mondják -, nem vetek (rakok) rájuk más
terhet, csak azt bírjátok, amit
vállaltatok, tartsátok meg, amíg
eljövök, és aki győz és
megtartja
mindvégig az én dolgaimat, teljhatalmat adok
annak a nemzeteken, és terelgeti (pásztorolja)
őket
vasbottal
(vasvesszővel); mint cserépedényeket
úgy fogja
őket összetörni, amint én is kaptam
Atyámtól, és adom annak a
hajnalcsillagot. Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem
mond a
kihívott gyülekezeteknek.
A szárdeszbeli gyülekezet
angyalának ezt
írd: ezeket pedig az mondja, akinél van az Isten
hét Szelleme és a hét csillag: Tudom a
dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott
vagy, légy éber (virrasztó),
és
szilárdítsd meg a többieket, akik halni
készülnek (halófélben
vannak), mert nem
találtam a te dolgaidat teljeseknek (teljes
értékűeknek) Isten előtt, emlékezz
vissza, hogyan kaptad és
hallottad és
tartsd meg és térj észre,
változz meg
gondolkodás(mód)odban! ha tehát nem
virrasztasz, megérkezem
mint egy tolvaj (eljövök lopva) és
egyáltalán nem tudod, mely
órában leplek meg, de van
néhány név
(néhány ember)
Szárdeszban, akik nem szennyezték be
ruháikat
és ezek velem járnak fehér
ruhában, mivelhogy méltók
rá. Aki győz (a győztest) fehér ruhába
öltöztetik és nem törlöm
ki a nevét
az élet könyv(tekercs)éből,
és megvallom
nevét az én Atyám előtt és
angyalai előtt, akinek van füle, hallja meg, amit a Szellem
mond a
kihívott gyülekezeteknek,
A filadelfiai kihívott
gyülekezet
angyalának
(hírvivő követének) ezt írd:
ezeket mondja a
Szent, a való Igaz, akinél Dávid
kulcsa van, aki (amit) felnyit, senki
be nem zárja és aki (amit) bezár,
senki fel nem nyitja. Tudom a dolgaidat (ismerem a
munkáidat),
Lám, adtam
elődbe egy felnyitott ajtót, amelyet senki sem
képes
bezárni, mivelhogy kicsiny erőd van és
megtartottad a szavamat (Igémet) és nem tagadtad
meg a
nevemet, Lám! Neked adom a sátán
zsinagógájából
(összejöveteléből) azokat, akik
zsidóknak
mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak,
Lám! megteszem, hogy azok
eljöjjenek és hódolattal boruljanak
lábaid
elé és megtudják, hogy én
szeretlek téged, mivelhogy megtartottad az én
kitartásra intő
szavamat, én is megtartalak (megőrizlek) téged a
megpróbáltatás
órájában, amely el fog jönni
az egész
lakott földre, hogy próbára tegye
azokat, akik a
földön laknak, Eljövök gyorsan!
tartsd meg, ami a
birtokodban van, hogy senki el ne vegye a győzelmi
koszorúdat. Aki győz (a győztest), oszloppá
teszem az
én
Istenem
templomában és onnan semmiképp ki nem
kerül
többé és ráírom az
én Istenem
nevét, és az én Istenem
városának
nevét, az új Jeruzsálem
nevét, amely az
égből száll alá az én
Istenemtől és
az én új nevemet. Akinek füle van,
hallja meg, amit a Szellem mond a
kihívott gyülekezeteknek,és
A laodikeabeli kihívott
gyülekezet
angyalának (hírvivő
követének) ezt
írd: ezeket mondja az Ámen, a hithű és
való
igaz tanú, az Isten teremtésének
kezdete: Tudom a te dolgaidat (ismerem a munkáidat), hogy
sem
hűvös nem vagy, sem forró, bárcsak
hűvös
volnál vagy forró! így mivelhogy
langyos vagy és sem
hűvös, sem forró, ki foglak köpni a
számból, mivelhogy ezt mondod: gazdag vagyok,
meggazdagodtam
és nem
szorulok senkire (nincs szükségem semmire),
és nem
tudod, hogy te vagy a nyomorult és
szánalmas és koldusszegény
és vak és
mezítelen. Tanácsolom neked,
vásárolj
nálam tűzben
kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj
és
fehér ruhákat, hogy
felöltözködjél és
nehogy
meglássák (kitűnjön)
szégyenletes
meztelenséged, és kend be szemeidet
szemgyógyító írral, hogy
láss,
én akiket kedvelek, megfeddem és
megfenyítem
(megnevelem), légy buzgó tehát
és
térj észre (változz meg
gondolkodásmódodban)! Nézd,
megálltam ajtódban
és kopogok, ha
valaki meghallja a hangomat és felnyitja az
ajtót,
bemegyek hozzá és vele étkezem
és ő énvelem. Aki győz (a győztesnek), megadom,
hogy
üljön velem a
trónomban, amint én is győztem és
leültem Atyámmal a trónján.
Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem mond a
kihívott gyülekezeteknek.
Ezek után láttam
és
lám! ajtó
nyílt fel az égben és az előbbi hang,
amelyet mint
harsonát hallottam velem szólni, ezt mondta:
"Jöjj
fel ide és megmutatom neked, amiknek meg kell
történni ezek után"
mindjárt ott termettem szellemben és
lám! egy
trón volt az égben és a
trónon ült
valaki, és aki ült,
ránézve hasonló volt a
jáspis és szárdeszi kőhöz
és a
trónt körülvevő
szivárvány
hasonló a smaragd színéhez,
és a trón körül
huszonnégy
trón és a trónon láttam
ülni
huszonnégy vént fehér
ruhába
öltözve és a fejükön
arany koszorú volt, és a
trónból
villámlások
és hangok és égzengések
jöttek ki
és hét tüzes fáklya
égett a
trón előtt, amelyek az Isten hét Szelleme,
és a trón előtt mintegy
üvegtenger,
kristályhoz hasonló és a
trón
közepén és a trón
körül négy
élőlény elöl és
hátul tele szemekkel, és az első
élőlény
oroszlánhoz
hasonló, a második élőlény
bikaborjúhoz hasonló, a harmadik
élőlénynek
olyan az arca, mint az embernek és a negyedik
élőlény repülő sashoz
hasonló, és a négy
élőlénynek egyenként
hat-hat szárnya volt
köröskörül és
belül is tele szemekkel és szünet
nélkül
nappal és éjjel ezt mondják:
"Szent, Szent, Szent
az Úr Isten a Mindenható, aki volt, van
és
eljövendő"
És amikor az élőlények
dicsőséget
és tiszteletet és hálát
adnak a
trónon ülőnek, a
világkorszakok világkorszakaiba
élőnek, a huszonnégy
elöljáró (vén)
leborul a trónon ülő előtt és
imádják
a világkorszakok-világkorszakaiba élőt
és
leteszik a koszorúikat a trón elé
és ezt
mondják:
"Méltó vagy, óh
Urunk
és Istenünk,
hogy elvedd a dicsőséget és a tiszteletet
és a
hatalmat (erőt), mivelhogy Te teremtetted a mindenséget
és a Te akaratod által lett és
teremtetett!"
És láttam a trónon
ülő jobbjában
belül és hátul teleírott
könyvet
(könyvtekercset) hét pecséttel
lepecsételve, és láttam egy erős
angyalt, aki
harsányan (nagy
hanggal) kiáltott:
"Ki méltó arra, hogy
felnyissa a
könyvtekercset és feltörje a
pecséteit?"
És senki sem volt képes sem az
égben, sem a
földön, sem pedig a föld alatt felnyitni a
könyvtekercset, sem abba tekinteni, és nagy
sírásra fakadtam,
hogy senkit sem
találtak méltónak, hogy felnyissa a
könyvtekercset sem hogy beletekintsen, és egy a(z
elöljáró) vének
közül azt mondta nekem:
"Ne sírj!
Nézd,
győzött az oroszlán a Júda
törzséből,
Dávid sarja (gyökere), hogy felnyissa a
könyvtekercset
és annak hét pecsétjét"
És láttam, a trón
és a négy
élőlény között és
a(z
elöljáró) vének
között egy
Bárány(ká)t állani,
(úgy) mintha leölték volna,
hét szarva volt és
hét szeme, ezek az Isten hét Szelleme;
kiküldetésük mind az egész a
földre szól, és jött,
és elvette a
könyvtekercset a trónon ülőnek
jobbjából, és ahogy átvette
a
könyvtekercset, a négy
élőlény és a huszonnégy
vén
(elöljáró) leborult (arcra borult) a
Bárány(ka) előtt, mindegyiknél
hárfa volt
és egy tömjénnel teli
aranycsésze: Ezek a
szentek imádságai, és
énekeltek új
dicséneket, ezt
mondták:
"Méltó vagy, hogy
átvedd a
könyvtekercset és felbontsd a pecséteit,
mivelhogy megöltek és a véred
árán
megvásároltál az Istennek
minden törzsből és minden nyelvből és
népből és nemzetből, és tetted őket
Istennek
királyságává és
papjaivá
és királyként uralkodnak (majd) a
földön"
És láttam és hallottam sok
angyalnak a
hangját a trón és az
élőlények
és az elöljáró
vének körül
és a számuk tízezerszer
tízezer és ezerszer ezer volt, ezek nagy hangon
ezt mondták:
"Méltó a
megölt Bárány(ka), hogy
övé legyen a
hatalom és gazdagság és
bölcsesség és erősség
és tisztelet
(megbecsülés) és dicsőség
és
áldás"
És minden teremtmény, ami az
égben és
a
földön és a föld alatt
és a tengeren van
és minden, ami azokban van, hallottam, hogy ezt mondta:
"A
trónon ülőnek és
a Bárány(ká)nak az
áldás és
tisztelet (megbecsülés) és a
dicsőség
és a hatalom a világkorszakoknak a
világkorszakaiba (aion). "
És a négy
élőlény ezt mondta:
"Ámen!" és az
elöljáró vének
leborultak és imádták.
És láttam, amikor a
Bárány(ka)
felnyitotta a pecsétek közül az elsőt
és
hallottam, amikor a négy élőlény
közül
az első ezt mondta égzengéshez hasonló
hangon:
"jöjj!" és láttam és
lám! egy fehér
ló és a rajta ülő kezében
íj volt
és koszorút adtak neki és elindult
diadalmasan, hogy győzzön,
És amikor felnyitotta a
második
pecsétet
hallottam, hogy a második élőlény ezt
mondta:
"jöjj!" és kijött egy másik,
tűzpiros ló és
a rajta ülőnek megadták, hogy elvegye a
békét
a földről és hogy egymást
öljék és adtak neki egy nagy harci
kardot,
És amikor felnyitotta a harmadik
pecsétet,
hallottam,
hogy a harmadik élőlény ezt mondta:
"jöjj!" és
láttam és lám! egy fekete
ló és a
rajta ülő egy mérleget tartott a
kezében, és hallottam egy hangot a
négy
élőlény
között, mely ezt mondta: "egy mérő
véka
búza egy dénár és
három mérő
véka árpa egy dénár
és az olajat
és a bort nehogy bántsd!"
És amikor felnyitotta a negyedik
pecsétet, hallottam a
negyedik élőlény hangját, amint
mondta: "jöjj!" és láttam, és
lám! egy zöldes
fakó ló és aki ült rajta a
neve:
Halál, és a láthatatlan
sírvilág
(Hades) kísérte, és adtak neki
teljhatalmat (felhatalmazást) a föld
negyedrészére, hogy öljenek
kardpengével
és éhséggel és
halállal és a föld vadállatai
által,
És amikor felnyitotta az
ötödik pecsétet,
láttam az áldozó oltár
alatt azoknak
lelkeit, akiket megöltek az Isten
szaváért
(Igéjéért) és
a tanúbizonyságért, amelyet
bírtak, és kiáltottak nagy hangon, ezt
mondták: "Meddig
Urunk – te szent és való igaz
–, nem
ítélsz és nem állsz
bosszút a vérünkért a
föld lakóin?" és adtak
mindegyiknek fehér
ruhát és
azt mondták nekik, hogy legyenek nyugton egy
kevés ideig,
amíg betelik a száma mind a
rabszolgatársaiknak,
mind testvéreiknek, akiket meg fognak ölni, mint
ahogy őket,
És láttam, amikor felnyitotta a
hatodik
pecsétet, és nagy földrengés
lett és a
nap olyan fekete lett, mint a fekete posztó
(szőrzsák), és a hold mint a vér,
és az ég csillagai a földre
hullottak
(potyogtak), mint ahogy a fügefa ledob(ál)ja
éretlen
fügéit, amikor nagy szél
rázza, és az ég
elhúzódott, mint egy
összegöngyölt könyvtekercs
és minden hegy
és sziget helyéről kimozdult, és a
föld királyai
és a nagyjai
(előkelői) és vezérei és a gazdagok
és
erősek és minden rabszolga és szabad
elrejtőzött a barlangokban és a hegyek
kőszikláiban, és ezt mondták a
hegyeknek
és a
kőszikláknak: "Essetek reánk és
rejtsetek el minket
a trónon ülő arca elől és a
Bárány(ka) haragja elől, mivelhogy
eljött a haragjuknak nagy napja
és ki képes megállni?"
Ezek után láttam
négy
angyalt állni a
föld négy szögletén, akik
tartották a
föld négy szélét, hogy ne
fújjon
szél a földre, se a tengerre, se semmi
élő
fára, és láttam más angyalt
feljönni
napkeletről, nála volt az élő Isten
pecsétje
és kiáltott nagy hangon a négy
angyalnak, akiknek
ki volt adva az, hogy ártsanak a földnek
és a
tengernek, ezt mondták: nehogy ártsatok a
földnek, se a
tengernek, se az élő fáknak, amíg meg
nem
pecsételjük az Istenünk
rabszolgáit a homlokukon, és hallottam a
megpecsételtek
számát:
száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden
törzséből, Júda
törzséből
tizenkétezer
megpecsételt, Ruben törzséből
tizenkétezer,
Gád törzséből tizenkétezer,
Aser törzséből tizenkétezer,
Naftali
törzséből tizenkétezer,
Manassé
törzséből tizenkétezer, Simon
törzséből
tizenkétezer, Lévi
törzséből tizenkétezer,
Izsakhár
törzséből tizenkétezer, Zebulon
törzséből
tizenkétezer, József
törzséből tizenkétezer,
Benjámin
törzséből tizenkétezer
megpecsételt. Ezek után láttam
és
lám! egy nagy
tömeg, amelyet megszámlálni senki nem
volt
képes, minden nemzetből, törzsből, és
népből és nyelvből állott
a trón előtt és a
Bárány(ka) előtt,
fehér ruhákba öltözve
és
pálmaágak a kezeikben, és
kiáltottak nagy hangon, ezt
mondták:
Üdv az Istenünknek, aki a trónon
ül és a
Bárány(ká)nak, és az
angyalok mind körben
álltak a trón
és az elöljáró
vének és a
négy élőlény körül
és arcra
borultak a trón előtt és
imádták az Istent, ezt mondták:
"Ámen,
áldás és
dicsőség és bölcsesség
és hála
és tisztelet (megbecsülés) és
hatalom
és erő az Istenünknek a világkorszakok
világkorszakaiba (aion). Ámen."
És szólt egy az
elöljáró
vének közül és ezt mondta
nekem: "ezek a
fehér ruhába
öltözöttek kik és
honnan jöttek?" és ezt mondtam neki: "Uram, te
tudod!"
és ezt mondta
nekem: "Ezek azok, akik a nagy
nyomorúságból
(szorongattatásból) jöttek és
megmosták a ruháikat és
megfehérítették a
Bárány(ka)
vérében, ezért vannak Isten
trónja előtt
és (mint
papok) szolgálnak neki nappal és éjjel
a
templomában, a trónon ülő
sátrat von rájuk, nem éheznek
többé, sem nem
szomjaznak
többé, sem nem süti meg őket a nap, sem
pedig semmi
hőség, mivelhogy a Bárány(ka), aki
fenn a
trón
közepén van, pásztorolja őket
és vezeti őket
az élő vizek forrásához és
letöröl az Isten minden könnyet a
szemeikből."
És amikor felnyitotta a hetedik
pecsétet, csend
(hallgatás) lett az égben mintegy fél
óráig, és láttam a
hét angyalt,
akik Isten előtt
állnak és adtak nekik hét
harsonát [kürtöt psh.: Shofars kosszarv
kürt],
és más angyal jött
és megállt az
áldozati oltár előtt, egy arany
füstölő volt
nála és adtak neki sok
tömjént, hogy odategye a minden (összes)
szentek imáihoz az arany
áldozati oltárra, amely a trón előtt
volt, és felment a tömjén
füstje a szentek imáival az angyal
kezéből az Isten elé, és ekkor vette
(fogta) az angyal a
tömjénezőt
és megtöltötte azt az oltár
tüzével
és ledobta a földre és
támadtak égzengések
(dörgések)
és hangok és villámlások
és
földrengés. És a hét angyal,
akiknél a
hét harsona
volt, felkészült, hogy megfújja a
harsonákat
(kürtöket).
És az első angyal megfújta a
harsonát
(kürtölt) és lett jégeső
és tűz,
vérrel keverve és a földre
záporozott
és a föld harmada leégett és
az (élő)
fák harmada leégett és minden
zöldelő fű
leégett,
A második angyal is megfújta
a
harsonát
(kürtöt) és mintegy tüzes
égő nagy hegy
zuhant (volna) a tengerbe és a tenger harmadrésze
vérré változott, és meghalt
a tengerben levő (élő)
állatok
harmada, amelyeknek lelke volt, és a hajóknak
harmada
tönkrement,
A harmadik angyal is megfújta a
harsonát
(kürtöt) és lehullott az égből
egy nagy
csillag, amely úgy égett, mint egy
fáklya
és ráesett a folyók
harmadrészére
és a vizek forrásaira, és a csillag
neve Üröm volt
és a vizek
egyharmada ürömmé változott
és sok ember
meghalt a víztől mivelhogy keserűvé
vált (megkeseredett),
A negyedik angyal is megfújta
a
harsonát
(kürtöt) és csapás
érte a nap
harmadát is és a hold harmadát
és a csillagok harmadát, hogy a
harmadrészük
elsötétedjék és hogy a nappal
egyharmada ne
legyen világos (ne ragyogjon)
hasonlóképpen az
éjszakáé sem, és
láttam, és hallottam,
hogy repül egy
saskeselyű és ezt mondta nagy hangon: "Jaj! Jaj! Jaj" a
földön lakóknak a még
hátralévő három angyal harsonahangja
miatt, akik ezután készülnek
megfújni a
harsonát,
Az ötödik angyal is
megfújta a
harsonát
(kürtöt) és láttam egy
csillagot az
égből lehullani a földre és
nála volt az
alvilág mélysége
kútjának a kulcsa, és felnyitotta az
alvilág
mélységének a
kútfejét és
felszállt (feljött) a füst a
kútból,
mint egy nagy kemence füstje és
elsötétült
a nap és a levegő a kút
füstjétől, és a füstből
sáskák jöttek ki a
földre és akkora hatalmuk volt, mint amilyen a
föld
skorpióinak van, és meg lett nekik
mondva: nehogy
bántsák a
föld füvét, se semmi zöldet, se
semmi
(élő)fát, csak azokat az embereket, akiknek nincs
meg a homlokukon az Isten pecsétje, és az volt a
feladatuk, (megadták
nekik), hogy ne
öljék meg őket, hanem
kínozzák öt
hónapig, és a kínzásuk
olyan, mint a
skorpió okozta kín, amikor megszúrja
az embert, és azokban a napokban keresik az emberek a
halált
és semmiképpen nem találják
meg azt
és kívánnak meghalni, de elfut
előlük a halál, és a
sáskák
formája hasonló volt
a harcra felkészített lovakhoz és a
fejükön mintha aranyhoz hasonló
koszorú lett volna és az arcuk olyan, mint az
emberarc, és olyan hajuk volt, mint az asszonyok haja
és a foguk, mint az oroszlánok foga.
és mellpáncéljuk olyan
volt, mint a
vaspáncél (vért) és a
szárnyuk
hangja olyan volt, mint sok csatába
száguldó lovasszekér
dübörgése, volt farkuk is, mint a
skorpióknak
(hasonló a
skorpiókéhoz), és
fullánkjuk, és a
farkukban olyan hatalom, hogy ártsanak az embereknek
öt hónapig,
fölöttük az alvilág
mélységének angyala volt a
király, neve
héberül Abaddon és
görögül
(hellénül) Appollyon
(Pusztító) a neve. Az első jaj elmúlt,
lám! jön
még két jaj ezek után,
A hatodik angyal is megfújta a
harsonát
(kürtöt) és hallottam egy hangot az Isten
előtt
lévő arany áldozati oltár
négy szarva felől, amely azt mondta a hatodik angyalnak,
akinél a
harsona
(kürt) volt: "Oldd el azt a négy angyalt, akik meg
vannak
kötözve a nagy Eufrates folyamnál"
és eloldották a négy
angyalt, akik
készen álltak órára, napra
és
hónapra és esztendőre (azért), hogy
megöljék az emberek egyharmadát,
és a lovascsapatok száma
kétszer tízezerszer tízezer volt,
hallottam a számukat, és így
láttam a lovakat a
látomásban, és a rajtuk
ülőknek
tűzvörös és
jácintkék és
kénsárga mellvértjük
(páncéljuk) volt és a lovak feje olyan
volt, mint
az oroszlánok feje és a
szájukból tűz
és füst és kén jött
ki. Ettől a három csapástól
halt meg az emberek
harmadrésze, a tűztől és a füsttől
és a
kéntől, amely kijött a
szájukból, mert a lovak hatalma a
szájukban volt
és a farkukban,
mert a farkuk a kígyókhoz hasonlított,
fejük
volt és azokkal ártanak, és a
többi ember, akik nem haltak meg e
csapásokban, mégsem tért
észre (nem
változtatta meg
gondolkodásmódját) a
kezük alkotásaiból, hogy ne
imádják
a démonokat és az arany és
ezüst és a
réz és kő és faanyagból
készült
bálványaikat,
amelyek sem látni nem képesek, sem hallani, sem
járni, és nem tértek észre
(nem
változtak meg)
se a gyilkosságaikból, se a
varázslásaikból, se a
cédaságukból, se a
tolvajkodásaikból
(lopásaikból) és láttam
más erős angyalt
leszállani
az
égből, felhőbe volt burkolózva
(öltözve)
és szivárvány volt a fején
és az
arca olyan, mint a nap és a lábai, mint a
tűzoszlopok. és a kezében (nyitott)
könyv(tekercs)eket tartott
és a jobb lábát a tengerre tette, a
balt pedig a
földre, és kiáltott nagy hangon, mint
amikor
az
oroszlán ordít és amikor
kiáltott,
megszólalt a hét égzengés
(dörgés) a maga hangján, és
amikor megszólalt a hét
égzengés (dörgés) a maga
hangján,
írni készültem és hallottam
egy hangot az
égből, amely ezt mondta: "Pecsételd le, amit a
hét
égzengés (dörgés)
szólt és
nehogy leírd!" és az angyal, akit
láttam, hogy
ál! a tengeren
és a földön, felemelte a kezét
az égbe, és megesküdött a
világkorszakok
világkorszakába (aion) előre, Aki terem-tette az
eget
és amik benne vannak, és földet
és amik benne vannak, és a
tengert és amik benne vannak, hogy idei
többé nem
lesz (nincs több idő), hanem a hetedik angyal
hangjának napjaiban,
amikor
megfújja a harsonát (kürtölni
fog) végbe
megy az Isten titka, amelyet
örömüzenetként
közölt a rabszolgáinak, a
prófétáknak, és a hang,
amelyet hallottam az
égből, újra
szólt nekem és ezt mondta: "menj, vedd el a
felnyitott könyv(tekercs)ecskét, amely annak az
angyalnak a
kezében van, aki a tengeren és a
földön
áll, és odamentem az angyalhoz, mondtam neki,
hogy
adja nekem a
könyv(tekercs)ecskét és ezt mondta
nekem: Fogd és edd meg (nyeld le)! és
megkeseríti a
gyomrodat, de a szádban édes lesz, mint a
méz" és elvettem a
könyv(tekercs)ecskét az angyal
kezéből és lenyeltem és a
számban olyan
édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem,
keserűvé lett a gyomrom, és azt
mondták nekem:
"Ismét
jövendölnöd
(prófétálnod) kell a
népek és nemzetek és nyelvek
és sok
király felől."
És egy bothoz (vesszőhöz)
hasonló
mérőnádat adtak, ezt mondták: kelj fel
és
mérd meg az Isten templomát és az
áldozati oltárt és az
imádókat benne, és a templom
külső udvarát
hagyd ki, és
nehogy megmérd mivelhogy a nemzeteknek adták
és a
szent várost tapodni fogják negyvenkét
hónapig, és (a) két
tanúbizonyságtevőnek
feladatává teszem, hogy
prófétáljanak
ezerkétszázhatvan
napig zsákruhába
öltözötten, ezek a két olajfa
és a két
mécstartóállvány, amely a
föld Ura
előtt áll, és ha valaki ártani akar
nekik, tűz
jön ki a
szájukból és megemészti,
felfalja az
ellenségeiket és ha valaki ártani
akarna nekik, így kell annak megöletnie, ezeknek
meg van a teljhatalmuk (felhatalmazásuk)
arra, hogy
bezárják az eget, hogy eső ne essék a
prófétálás
idején és teljhatalmuk van a vizeken, hogy
vérré változtassák
és annyi
csapással sújtsák a földet,
amennyire csak akarják, és amikor
elvégzik
tanú(bizony)ságtételüket, az
alvilág
mélységéből feljövő
vadállat
háborút indít ellenük
és legyőzi és megöli őket, és
holttestük annak a nagy
városnak a
terén lesz, amelyet szellemi értelemben
Szodomának
és Aigyptosznak (Egyiptomnak) hívnak, ahol
Urunkat is keresztrefeszítették, és a
népekből és
törzsekből és a
nyelvekből és a nemzetek közül
valók
szemlélik a hulláikat három
és fél napig és nem engedik
sírboltba tenni, és a föld
lakói
örülnek ennek
és ujjongani fognak és
ajándékokat
küldözgetnek egymásnak, mivelhogy ez a
két
próféta gyötörte a
földön
lakókat, és három és
fél
nap múlva az
élet szelleme ment Istenből beléjük
és
lábaikra (talpra) álltak és nagy
félelem
szállt azokra, akik nézték
(szemlélték) őket, és nagy hangot
hallottak az égből,
amely azt mondta
nekik: jertek fel ide! és felhőben felmentek az
égbe,
és nézték
(szemlélték) őket az
ellenségeik, és abban az
órában lett
nagy
földrengés és a városnak
tizedrésze
leomlott és meghalt a földrengésben
hétezer főnyi ember és a többiek
megrettentek
(megfélemledtek) és dicsőséget adtak
az ég
Istenének, a második jaj elmúlt,
lám!
A harmadik jaj eljön gyorsan,a hetedik angyal is
megfújta a
harsonát
(kürtöt) és hatalmas hangok
szólaltak meg az
égben, amelyek azt mondták:
"A világnak
királyi uralma Urunké
lett és Krisztusáé
(Felkentjéé)
és királyként uralkodik a
világkorszakoknak világkorszakaiba (aion)"
és a huszonnégy
(elöljáró)
vén, – akik az Isten előtt ülnek a
trónjaikon
–, arcra borult és imádattal
hódolt az Istennek, és ezt mondták:
"Hálát adunk neked
Urunk, Isten, Mindenható, aki vagy és
voltál, hogy
átvetted a nagy hatalmadat és
királyként uralkodsz, és a nemzetek
megharagudtak, de eljött
a Te haragod is,
és a halottak
megítélésének az
időszaka és add meg a bérét a
rabszolgáidnak, a
prófétáknak és a szenteknek
és
azoknak, akik félik a nevedet, a kicsinyeknek és
a nagyoknak és pusztuljanak a föld
megrontói" és felnyílt az Isten
temploma az
égben
és láthatóvá
vált a
szövetség ládája a
templomában
és villámlások, hangok és
égzengések, földrengések
és nagy
jégeső támadt,
És nagy jel lett
láthatóvá az
égen: egy asszony, aki a napba
öltözött és
a hold volt a lábai alatt és a fején
tizenkét csillagból koszorú,
és viselős (áldott
állapotban) volt és
kiabált vajúdásában
és
szülési fájdalmaiban, más jel
is feltűnt
(látható lett) az
égen és lám! egy nagy tűzpiros
sárkány, amelynek hét feje volt
és
tíz szarva és a fejein hét
diadém, és a farka lesöpörte az
ég csillagainak
harmadrészét és ledobta azokat a
földre
és a sárkány odaállt a
szülő(félben lévő) asszony
elé, hogy mihelyt
megszül, a szülöttét felfalja,
és szült egy fiat (fiú
gyermeket), aki
pásztorolni fog minden nemzetet
vaspálcával
(vasvesszővel), és elragadtatott a gyermek az Istenhez
és a trónjához, és az
asszony elmenekült a
pusztába, ahol helyet
készített neki az Isten (azért), hogy
ott
táplálják őt
ezerkétszázhatvan napig.
És háború lett az
égben: Mihály
és az angyalai hadakozni kezdtek a
sárkány ellen,
a sárkány is hadakozott és az ő
angyalai, és nem bírtak ellenállni,
nem maradt helyük az égben, és
ledobták a nagy
sárkányt, az ősi
kígyót, akit ördögnek
és
sátánnak hívnak, aki
tévútra vezeti
(megcsalja) az egész lakott
földkerekséget és vele
együtt ledobták
(letaszították) a földre
az angyalait is, és hallottam egy nagy hangot az
égben, azt mondta: "Most lett meg az Isten
üdvössége és
hatóereje és a mi Istenünk
Királysága és Krisztusának
(Felkentjének) teljhatalma, mivelhogy ledobták a
mi
testvéreink vádlóját, aki
az. Istenünk előtt vádolta őket nappal
és éjjel, és ők legyőzték a
Bárány(ka)
vérével és
tanú(bizony)ságuk
szavával és mert nem
kímélték
lelküket halálig, ezért ujjongjatok
(örvendezzetek) egek
és akik
benne sátoroztok, jaj a földnek és a
tengernek,
mivelhogy lement az vádló hozzátok,
nagy dühös indulattal, tudva, hogy kevés
ideje van"
És amikor látta a
sárkány, hogy
ledobták a földre, üldözőbe vette
az asszonyt,
aki a fiúgyermeket szülte, és adtak az
asszonynak egy nagy saskeselyű
két
szárnyát, hogy elrepüljön a
pusztába a
helyére, hogy időszakig, időszakokig és
félidőszakig
táplálják ott, távol a
kígyótól, és a
kígyó vizet
lövelt a
szájából az asszony után,
mint egy
folyamot, azért, hogy őt az áradattal
elsodortassa, de segített a föld az asszonynak,
és felnyitotta
a föld a száját és elnyelte a
folyamot,
amelyet a sárkány kilövelt a
szájából, és haragra
gerjedt (gyulladt, lobbant,
megharagudott) a
sárkány az asszonyra és elment, hogy
háborút indítson a többiek
ellen, akik az
asszony
magvából (ivadékai
közül) valók,
akik megtartják (megőrzik) Isten parancsolatait
és
akiké a Jézus
tanúbizonyságtétele, és
kiállt a tenger
homokpartjára
És láttam, hogy a tengerből
egy
vadállat
jött föl, tíz szarva és
hét feje volt,
és a szarvain tíz diadém és
a fejeken káromlás nevei, és a
vadállat, amelyet
láttam,
hasonlított a párduchoz, és a
lábai mint a
medvéé és a szája, mint az
oroszlán
szája, és neki adta a
sárkány a
hatóerejét és a
trónját és
nagy teljhatalmát, és az egyik fejét
halálra
sebzettnek
láttam és a halálos sebet
ki(gyógy)kezelték és
csodálta az
egész föld a vadállatot, és
imádták a
sárkányt, mivelhogy
teljhatalmat adott a vadállatnak;
imádták a
vadállatot is, ezt mondták: "Ki
hasonlít a vadállathoz és ki
képes megharcolni vele?"
és adtak neki nagyokat és
káromlásokat
mondó szájat és adtak neki
teljhatalmat azt tenni,
amit akar negyvenkét hónapig, és
felnyitotta a száját
káromlásra Isten felé, hogy
káromolja a
nevét és a sátorát
és az
égben sátorozókat
(lakókat), és megadták neki, hogy
háborút viseljen
a szentekkel és legyőzze őket és adtak neki
teljhatalmat
minden törzsön és népen
és nyelven és nemzeten, és
imádták őt a
földön
lakók
mind, akiknek nincs beírva a neve a leölt
Bárány(ka)
életkönyv(tekercs)ébe a
világ levetésétől fogva
(alapítása
óta). Ha valakinek van füle, hallja meg!
"Ha valaki mást fogságba hurcol,
fogságba
kerül, ha valaki harci karddal öl, harci karddal kell
megöletnie. Itt van a szentek kitartása
és hithűsége"
És láttam egy
másik
vadállatot
feljönni a földből és két
szarva volt,
hasonló a
Bárány(ká)éhoz, de
úgy szólt, mint a sárkány,
és az első vadállatnak minden
hatalmasságát cselekszi
jelenlétében (ő
előtte) és megteszi, hogy a föld és
annak lakói imádják az első
vadállatot,
akinek ki(gyógy)kezelték a halálos
sebét, és nagy (csodajeleket tesz, megteszi azt
is,
hogy tüzet
bocsát le az égből az emberek szeme
láttára, és megtéveszti a
földön lakókat a
csodajelekkel, amelyeket azért adtak neki, hogy tegye a
vadállat előtt és azt mondja a
földön
lakóknak, hogy
csinálják meg a
képmását
(szobrát) a vadállatnak, amelyen harcikard
vágta
seb van és megéledt (életre kelt,
él), és megadták neki, hogy szellemet
adjon a
vadállat képmásának,
hogy megszólaljon a vadállat
képmása (szobra) és megtegye, hogy
akik a
vadállat képmását nem
imádják, megölje őket, és
rávesz mindenkit, a kicsinyeket
és a
nagyokat, a gazdagokat és a koldusszegényeket, a
szabadokat és rabszolgákat, hogy tegyenek
ismertető bélyeget a kezükre, vagy a homlokukra,
nehogy bárki vásárolhasson
vagy eladhasson,
hanem csak az, aki viseli a vadállat ismertető
bélyegét, vagy a nevének
számát. Itt van a bölcsesség.
Akinek esze van,
számítsa ki a vadállat
számát, mert
ember száma és a száma
hatszázhatvanhat.
És láttam, hogy
lám! A
Bárány(ka)
ott állt a Sión hegyén és
vele
száznegyvennégyezren, akiknek az Ő neve
és Atyjának neve volt a homlokukra
írva, és hangot hallottam az égből,
mint
nagy vizek
zúgását és mint nagy
égzengés
hangját és hallottam
hárfások hangját, akik
hárfáikon hárfáztak,
és új éneket
énekelnek a trón
előtt és a négy élőlény
előtt és az
(elöljáró)vének előtt,
és senki sem
volt képes megtanulni az éneket csak az a
száznegyvennégyezer, akik meg vannak
váltva
(vásárolva) a földről, ezek azok, akik
asszonyokkal nem szennyezték be
(fertőzték meg) magukat, mert szüzek, ezek akik
követik a Bárány(ká)t, ahova
megy,
zsengéül
vásárolták meg őket az emberek
közül, az
Istennek és a
Bárány(ká)nak, és az, ő
szájukban nem
találtak hazugságot, kifogástalanok,
És láttam más angyalt
repülni az
ég
közepén, akinél a
világkorszakra
szóló (aion)
örömüzenet
(evangélium) volt, hogy
örömüzenetként
(jó
hírként) hirdesse a földön
lakóknak
és minden nemzetnek és törzsnek
és nyelvnek
és népnek, ezt mondta nagy hangon:
"Féljétek az
Istent
és
adjatok neki dicsőséget, mivelhogy eljött
ítéletének az
órája, és
imádjátok, aki az eget és a
földet, a tengert
és a vizek forrásait alkotta" És egy
második (másik)
angyal követte, ezt
mondta: "Elesett, elesett a nagy Babilon, aki
cédasága
gerjedelmének borával itatta mind a nemzeteket"
és egy más, harmadik angyal
követte őket, ezt
mondta nagy hangon: "Ha valaki imádja a
vadállatot
és a képmását és
felveszi az
ismertető bélyegét a homlokára vagy a
kezére, az is iszik az Isten
felgerjedésének
borából, amelyet keveretlenül
töltött
haragjának a poharába, és
megkínozzák tűzben és
kénkőben a szent
angyalok és a Bárány(ka) előtt,
és a kínzások
füstje felszáll
világkorszakok világkorszakába,
és nem lesz
nyugtuk sem nappal, sem éjjel azoknak, akik
imádják a vadállatot és a
képmását és ha valaki
felveszi a
nevének ismertető bélyegét, itt van a
szentek kitartása, akik
megtartják
(megőrzik) az Isten parancs(olat)ait és a Jézus
hithűségét" És hallottam egy
hangot az égből,
amely ezt mondta: "Írd: boldogok a halottak, akik az
Úrban halnak
meg
mostantól fogva. Igen – mondja a Szellem
–, mert
megpihennek fáradalmaiktól, mert
munkáik (tetteik)
elkísérik (követik) őket" és
láttam, lám! Egy
fehér felhő
és a felhőn ült valaki, az Emberfiához
hasonló, a fején arany koszorú volt,
és a kezében éles sarló,
és más angyal jött ki a
templomból, nagy
hangon odakiáltott a felhőn ülőnek: "Ereszd neki a
sarlódat és arass, mivelhogy
elérkezett a te órád, hogy arass,
mivelhogy megszáradt a föld
aratnivalója" és ledobta a felhőn ülő a
sarlóját a földre és
learatták a földet, és más
angyal jött ki az
égi templomból, nála is
éles sarló volt, más angyal is
kijött az
áldozati
oltártól, ennek teljhatalma volt a tűzön
és
odaszólt nagy hangon annak, akinél az
éles sarló volt, ezt mondta:
"Indítsd a te éles sarlódat
és
szüreteld le a föld szőlőtőkéinek a
fürtjeit, mivelhogy beértek a szőlőszemek"
és ledobta az angyal a
sarlóját a földre
és leszüretelte a föld
szőlőtőkéjét
és beledobálta az Isten
felgerjedésének nagy
(bor)sajtójába, és
megtaposták a borsajtót
a városon
kívül és vér jött ki
a
borsajtóból a lovak
zablájáig,
ezerhatszáz futamatnyira (stádiumra).
És láttam más nagy
és
csodálatos
jelet az égben, hét angyalt, akinél
hét
utolsó (végső) csapás volt, mivelhogy
ezekben
ér végcélt az Isten haragra
gerjedése, és láttam mintegy
üvegtengert tűzzel keverve
(tűzben játszó) és azokat, akik
győztek a
vadállaton és a
képmásán, és a
nevének
számán, az üvegtenger mellett
állani Isten
hárfáival a kezükben, és
énekelték
Mózesnek, az Isten
rabszolgájának dicsénekét
és a
Bárány(ká)nak
dicsénekét, ezt
mondták:
"Nagyok
és csodálatosak a Te
műveid (dolgaid) Urunk,
mindenható Isten, igazságosak és
való
igazak a te utaid, nemzetek Királya. Ki ne félne
Uram és ne
dicsőítené a
nevedet? Mivelhogy egyedül (csak) Te vagy szent, mivelhogy
minden
nemzet eljön és imádatra borul előtted,
mivelhogy
igazságos ítéleteid
nyilvánvalókká lettek"
És ezek után
láttam, hogy
felnyílt a
tanú(bizony)ságtétel
sátorának
temploma az égben, és kijött a
hét angyal,
akinél a
hét csapás volt, a templomból, tiszta
ragyogó vászon(ruhá)ba
öltözve és
mellüket körülövezve arany
övvel, és egy a négy
élőlény közül
adott a hét angyalnak hét arany
csészét
telve a világkorszakok világkorszakaiba
élő Istennek haragragerjedésével,
és megtelt a templom füsttel az Isten
dicsőségéből és
hatóerejéből
és senki sem volt képes bemenni a templomba
míg
végbe nem ment a hét angyal hét
csapása, és hallottam nagy hangot a
templomból, amely ezt
mondta a hét angyalnak: "Menjetek és
töltsétek
(öntsétek) ki az Isten
haragragerjedésének a hét
csészéjét a földre!"
És elment az első és
kiöntötte a
csészéjét a földre
és lett rossz
és gonosz fekély azokon az embereken, akiken
rajta volt a vadállat ismertető bélyege
és
akik imádták a
képmását,
És a második
kiöntötte a
csészéjét a tengerbe, és
olyanná
lett, mint a halott vére és minden élő
lélek meghalt (ami) a tengerben (volt),
És a harmadik kiöntötte
csészéjét a folyamokba és a
vízforrásokba és (azok)
vérré
váltak, és hallottam, hogy a vizek angyala ezt
mondta:
"Igazságos vagy, aki vagy és aki
voltál, ó
Szent (jóságos), hogy így
ítéltél, mivelhogy a szentek
és
próféták
vérét ontották és
vért adtál
nekik inni. Megérdemelték
(méltók
rá, rászolgáltak)" és
hallottam, hogy az áldozati
oltártól
ezt mondták: "Igen, Uram, mindenható Isten,
való
igazak és igazságosak a Te
ítéleteid"
És a negyedik kiöntötte a
csészéjét a napra és
megadták neki,
hogy perzselje az embereket tűzben és eltikkasztotta az
embereket a nagy
hőség és
káromolták az Isten nevét, akinek
teljhatalma van
ezeken a csapásokon és nem tértek
észre, hogy dicsőséget adjanak neki,
És az ötödik
kiöntötte a
csészéjét a vadállat
trónjára
és a királysága
elsötétült
és a nyelvüket rágták a
nyomorúságuktól, és
káromolták az
ég Istenét a
nyomorúságuk és a fekélyeik
miatt és
nem tértek észre tetteikből (nem
változtak meg),
És a hatodik angyal kiöntötte
a
csészéjét a nagy Eufrátesz
folyamára
és kiszáradt a vize (azért), hogy
elkészüljön a napkeletről jövő
királyok
útja, és láttam a
sárkány
szájából és a
vadállat
szájából és a hazug
(ál)próféta
szájából,
három tisztátalan (undok) szellemet, mint
békákat, kijönni, mert
démonok szellemei ezek, akik csodajeleket
tesznek,
amelyek elmennek az egész földkerekség
királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a
mindenható Isten nagy napjának a
csatájára "Lám!
eljövök mint tolvaj,
boldog, aki virraszt
és megőrzi ruháit, nehogy meztelenül
járjon
és megpillantsák a
szégyellnivalóját" és
összegyűjtötték
őket arra a helyre, amelyet héberül Harmagedonnak
hívnak.
És a hetedik (angyal)
kiöntötte a
csészéjét a levegőbe és
nagy hang jött
a templomból a tróntól, amely ezt
mondta: "Meglett!"
És lettek villámlások
és hangok
és égzengések és lett olyan
nagy
földrengés, amilyen nem volt, amióta
emberek lettek
a földön, ilyen földrengés, ilyen
nagy, és a nagy város három
részre
vált és a nemzetek városai
összedűltek
és a nagy Babilonról
megemlékezés
történt Isten előtt, hogy neki adja a
haragragerjedése borának poharát,
és minden sziget eltűnt és hegyek sem
voltak találhatók, és talentumnyi
jégszemekből nagy
jégeső
hullott az emberekre az égből és
káromolták
az emberek az Istent a jégeső csapása miatt,
mivelhogy annak csapása roppant nagy volt.
És jött egy, a hét
angyal
közül
akiknél a hét csésze volt
és szólt
nekem, ezt mondta: "Jer ide! Megmutatom néked a nagy
céda
ítéletét, aki a nagy
víznél ül, vele
cédálkodtak a föld
királyai és
megrészegedtek a föld lakói a
cédasága
borától" és elvitt engem szellemben
egy
pusztába és
láttam egy asszonyt,
skarlátvörös
vadállaton ült, mely tele volt a
káromlás neveivel, hét feje volt
és tíz szarva,
és az asszony bíborba és
skarlátvörösbe volt
öltözve és
bearanyozva arannyal és drágakővel és
gyöngyökkel, aranypoharat tartott a
kezében színig tele
cédaságának undokságaival
és
tisztátalanságaival,
és a homlokára egy név
volt írva: Titok:
a nagy Babilon a föld cédáinak
és
undokságainak az anyja.
És láttam, hogy az asszony
részeg a szentek
vérétől és Jézus
tanú(bizony)ságtevőinek
vérétől és
elcsodálkoztam amikor láttam, nagy
csodálkozással, és mondta nekem az
angyal: "Miért
csodálkozol?
én elmondom neked az asszony titkát és
a
vadállatét, amely hordozza őt, amelynek
hét feje és tíz szarva van. A
vadállat, amelyet
láttál, volt és
nincs és fel fog jönni az alvilág
mélységéből és a
vesztébe megy
és csodálkozni fognak a földön
lakók,
akiknek
nincs beírva a neve az élet
könyv(tekercs)ébe
a világ levetése (kezdete) óta, amikor
megpillantják, hogy a vadállat volt és
nincs
és itt lesz. Itt van az ész, amely a
bölcsességgel
párosul: A hét fej hét hegy, amelyeken
az asszony
ül. Király is hét van: öt
elesett, az egyik megvan,
a másik még nem jött el és
amikor eljön,
egy kicsit kell maradnia, és a vadállat, amely
volt
és nincs, ő a
nyolcadik, szintén a hét közül
való
és a vesztébe megy, és a
tíz szarv, amelyet
láttál:
tíz király, akik
királyságot még nem
kaptak, hanem teljhatalmat kapnak mint királyok egy
órára a vadállattal, ezeknek egy
véleményük van
és a
hatóerejüket és teljhatalmukat a
vadállatnak
adják, ezek a Bárány(ká)val
harcolni fognak
és
a Bárány(ka) legyőzi őket, mivelhogy uraknak Ura
és királyoknak Királya, és
akik vele vannak
elhívottak és kiválasztottak
és hithűek."
És ezt mondta nekem: "A vizek, amelyeket
láttál, ahol a céda ül,
népek
és néptömegek és nemzetek
és nyelvek, és a tíz szarv, amelyeket
láttál a
vadállaton, azok gyűlölni fogják a
cédát, és
pusztává
(elhagyottá) és meztelenné
(levetkőztetetté) teszik és a
húsát megeszik és őt magát
elégetik
tűzben, mert az Isten adta a szívükbe, hogy
tegyék meg
szándékát és egy
véleményen
legyenek, és adják a
királyságukat a
vadállatnak, míg végbe nem mennek az
Isten szavai, és az asszony, akit
láttál, az a nagy
város, amelynek királysága van a
föld
királyain"
Ezek után láttam egy
másik
angyalt
leszállni az égből, nagy (telj)hatalma volt
és a
föld fénylett a dicsőségétől,
és kiáltott erőteljes hangon, ezt
mondta: "Elesett, Elesett a nagy Babilon és
démonok tanyája
(lakóhelye) lett és minden tisztátalan
szellem
börtönévé és minden
tisztátalan
és gyűlöletes madár
börtönévé, mivelhogy
cédasága
gerjedelmének
borából ivott minden nemzet és a
föld
királyai vele cédálkodtak
és a föld
kereskedői fényűzésének
erejéből
gazdagodtak meg" és hallottam más hangot az
égből, azt mondta:
"Menjetek ki, én népem, belőle, nehogy
közösségben legyetek vétkeivel
és hogy csapásaiból ne kapjatok. mert
vétkeik (összeragasztva) az
égig
érnek és megemlékezett az Isten az
igazságtalanságaikról, fizessetek
neki, amint ő is fizetett és
kétszeresen
viszonozzátok tetteit, poharába, amelybe
öntött, öntsetek neki kétszer
annyit, amennyire dicsőítette magát
és
tobzódott, annyi gyötrelmet adjatok neki
és
gyászt, mivelhogy azt mondja szívében,
hogy: "Úgy ülök mint
királyné és özvegy nem vagyok
és
gyászt sohasem látok" ezért egy napon
érkeznek el a
csapásai: a
halál és gyász és
éhség
és tűzben ég meg, mivelhogy erős az Úr
Isten, aki megítéli őt, és
sir(ánkoz)nak, és
mellüket verve
fölötte (gyászolják) a
föld
királyai, akik vele cédálkodtak
és
tobzódtak, amikor látják az ő
égésének
füstjét. Gyötrelmeitől
való
félelmük miatt
távol állnak, ezt mondják: "Jaj, jaj!
a
nagy
város, Babilon, te erős város, mivelhogy egy
órában jött el az
ítéleted" a föld kereskedői is
siránkoznak
és
gyászolnak miatta, mivelhogy
hajórakományaikat
(áruikat) senki sem vásárolja meg
többé, az arany és
ezüstárút, és
drágakő-, gyöngy-, patyolatgyolcs-, és
bíbor-, és selyem-, és
skarlátszövet
árút, és mindenféle tujafa
anyagot
és
(mindenféle) elefántcsontedényt
(eszközt) a
legdrágább faanyagból és
rézből,
vasból és
márványból
készült eszközt, és
fahéjat és balzsamot
és
füstölőszert, és mirhát,
és
tömjént és bort és olajat
és
finomlisztet és búzát és
barmokat és juhokat és lovakat és
szekereket
és testeket (rabszolgákat) és emberi
lelkeket is, és a gyümölcs, amire
lelkedben
vágyódtál, eltűnt előled és
minden, ami
dús és pompás volt, elveszett
számodra,
és soha többé azokat meg nem
találod, akik ezekkel kereskedtek, akik ezekből gazdagodtak
meg
távol
állnak tőle gyötrelmeitől való
féltükben, siránkoznak és
jajgatnak
(gyászolnak), ezt mondják: "Jaj, jaj! a nagy
város,
amely
patyolatba
és bíborba és skarlátba
öltözött és arannyal
és drágakővel
és gyöngyökkel volt
ékesítve, hogy egy
óra alatt elpusztult ekkora gazdagság!"
és minden hajókormányos
és (minden)
révész, hajósok és
tengerészek, akik
a tengeren dolgoznak, távol megálltak,
és kiáltoztak, amikor
megpillantották
égésének a
füstjét, ezt
mondták: "Melyik hasonló ehhez a nagy
városhoz?" és port hintettek a fejükre
és sírva
és gyászolva kiáltották:
"Jaj, jaj! a nagy
város, amelyben meggazdagodtak mind, akiknek
hajóik
voltak a tengeren, annak
drágaságaiból, hogy
elpusztult egy óra alatt!" Örvendj rajta
ég és ti
szentek és ti
apostolok és ti próféták,
mivelhogy
kimondta az Isten az ítéletet
fölötte, értetek." és felemelt
egy erős angyal egy akkora
követ, mint
egy malomkő és bedobta a tengerbe, ezt mondta: "Ilyen
lendülettel vetik majd el Babilont, a nagy várost,
és többé nyomát sem
találják, és a hárfadalosok
és
zenészek és
fuvolások és harsonások hangja
egyáltalán nem hallik benned
többé, sem semmiféle
mesterség mestere sem lesz benned
található és a malom
zúgása sem
hallik benned többé, és a
mécs fénye sohasem
világít
benned többé és a vőlegény
és a
menyasszony hangját sem hallja benned senki
többé, mivelhogy kereskedőid voltak a
földnek a
nagyságai, mert a te méregkeverésed
vezetett
tévútraminden nemzetet és benne
találták a
próféták és a szentek
vérét,
akiket lemészároltak a földön"
Ezek után hallottam nagy hangot, mint
egy
óriási tömeget az égben, ezt
mondta:
"HalleluJaH! az üdvösség és a
dicsőség és a hatóerő a mi
Istenünké, mivelhogy való igazak
és
igazságosak az
ítéletei, mert elítélte a
nagy
cédát, aki megrontotta a földet a
cédaságával és
számonkérte a
rabszolgáinak vérét a
kezéből (amely
kezén tapad), másodszor is mondta: HalleluJaH!
és
füstje felszáll a világkorszakok
világkorszakaiba" és leborult a
huszonnégy
vén
(elöljáró) és a
négy
élőlény és
imádták az Istent, aki a
trónon ül, ezt mondták:
"Ámen,
HalleluJaH!" és egy hang jött ki a
tróntól, ezt mondta:
"Dicsérjétek Istenünket mind, ti
rabszolgái,
akik félitek őt, kicsinyek és nagyok"
és hallottam, valami nagy tömeg
hangját, mint
nagy vizek zúgása, mint erő(telje)s
dörgésnek
hangját, azt mondta: "HalleluJaH! mivelhogy megkezdte
királyi uralmát Urunk, az Isten, a
mindenható, örüljünk
és
ujjongjunk és adjunk
dicsőséget neki, mivelhogy eljött a
Bárány(ka) menyegzője és az asszonya
felkészült."
És adatott néki, hogy
felöltözzék
ragyogó tiszta gyolcsba: mert a gyolcsvászon a
szentek
igazságos tettei, és mondta nekem:
"Írd meg: boldogok,
akik a
Bárány(ka) menyegzői
lakomájára
hivatalosak." Ezt is mondta nekem: "Ezek az Isten való igaz
szavai" és leborultam lábai elé,
hogy imádva
hódoljak neki, és ezt mondta nekem:
"Nézd, nehogy
megtedd! rabszolgatársad vagyok neked és a
testvéreidnek, akik Jézus
tanú(bizony)ságtételét
bírják, az Istennek hódolj
imádattal, mert
Jézus tanú(bizony)ságtétele
a
prófétaság szelleme" és
láttam a felnyílt eget
és
lám! egy fehér ló és a
rajta ülőt
Hithűnek és Valóigaznak
hívták és
igazságosan Ítél és Harcol,
a szemei pedig olyanok, mint a tűz lángja
és a
fején sok diadém, fel van írva a Neve,
amelyet
senki nem ismer, csak ő maga, és a ruha, amit hord,
vérbe van
merítve
(mártva) és a nevét így
hívják: "Az Isten Igéje" és
az égbeli seregek fehér
lovakon
kísérik (követik) Őt tiszta
fehér gyolcsba
öltözve, és a
szájából
éles kard
jön
ki, hogy azzal leverje a nemzeteket és ő (maga)
pásztorolja őket vasvesszővel és ő (maga) tapossa
a
mindenható Isten haragragerjedése
borának a
sajtóját, és a
ruhájára
és a
csípőjére (tomporára) név
van felírva: "Királyok
Királya és Uraknak Ura" és
láttam egy angyalt
állni a napban és
nagy hangon kiáltott, ezt mondta minden madárnak
mely az
ég közepén repült: "Jertek ide,
gyűljetek össze az Isten nagy
lakomájára, hogy egyétek a
királyok
húsát és
a vezérek (ezredesek) húsát
és az erőseknek
húsát és a lovaknak
húsát a rajtukülőkét is
és minden szabadnak és
rabszolgának, kicsinynek és nagynak is a
húsát"
És láttam: a
vadállat
és a föld
királyai a hadseregükkel összegyűltek,
hogy harcba
szálljanak a lovon ülővel és
hadseregével, de elfogták a vadállatot
és vele a hazug
(ál)prófétát, aki a
csodákat
(jeleket) tette előtte, amelyekkel tévútra
vezette
azokat, akik a vadállat bélyegét
felvették, és
képmásának
imádattal hódoltak: ezt a kettőt elevenen
beledobták a kénkővel égő tűz
tavába
(mocsárba), és a többieket
megölték a lovon ülő
kardjával, amely a szájából
jött ki
és minden madár jóllakott a
húsukkal,
És láttam egy angyalt
lejönni az égből, a
mélység kulcsa és egy nagy
lánc volt a
kezében, és megfogta a
sárkányt, az
ősi
kígyót, aki az ördög,
(diabolos, azaz
szétdobáló) és a
vádlót,
és megkötözte ezer esztendőre,
és ledobta őt az alvilág
mélységébe és
bezárta, le is
pecsételte fölül, hogy
tévútra ne
vezesse a nemzeteket, míg végéhez nem
ér az
ezer esztendő, ezután kis időre fel kell oldani őt,
és láttam trónokat,
amelyekre
ráültek, és
ítélethozatalt
bíztak rájuk, és azoknak lelkeit,
akiket
lefejeztek a Jézus melletti
tanú(bizony)ságtételért
és az Isten
Igéjéért és akik nem
imádták
a vadállatot, sem annak
képmását és nem
vették fel a
bélyegét a homlokukra és a
kezükre és
ezek élnek (felélednek) és
királyként uralkodnak Krisztussal ezer
évig, a többiek nem kelnek életre a
halottak
közül,
míg végéhez nem ér az ezer
esztendő, - ez
az első feltámadás - Boldog és szent
az, aki részt kap
(akiknek
része van) az első feltámadásban.
Ezeken nincs
hatalma a második halálnak, hanem ezek az
Istennek és Felkentnek a papjai
lesznek és királyként uralkodnak ezer
esztendeig,
És amikor véget ér az ezer
esztendő,
eloldják a vádlót a
börtönéből, és kijön,
hogy
tévútra vezesse a
nemzeteket a föld négy sarkán,
Gógot
és Magógot, összegyűjtse őket
háborúra, akik annyian vannak, mint a tengerpart
homokja, és felvonultak a föld
térségére
és bekerítették a szentek
táborát
és a szeretett várost, és tűz
szállt
alá az égből és
megemésztette őket, és az
ördög, aki
félrevezette őket, a
tüzes és kénköves
tóba vettetett, ahol a
vadállat is, a hazug próféta is van
és kínozzák őket nappal és
éjjel
a világkorszakok világkorszakaiba
(nyúlóan)
És láttam egy nagy fehér
trónt
és a rajta ülőt, akinek tekintete elől
menekült a
föld és az ég és helyet nem
találtak számukra, és
láttam a halottakat, a nagyokat
és a
kicsi(nye)ket ott álltak a trón előtt
és
könyv(tekercs)eket nyitottak fel, egy másik
könyv(tekercs)et is felnyitottak: az
élet könyv(tekercs)ét és
megítélték a halottakat
azokból, amik
írva voltak a könyv(tekercs)ekben a tetteik
szerint, és kiadta a tenger a benne levő halottakat
és a
halál és a Hádesz
(láthatatlan) is kiadta a
benne lévő halottakat és
megítéltek kit-kit tettei szerint, a
Halált és a Hádeszt
bedobták a
tűztóba: Ez a második halál:
a
tűztó, és ha valakit nem találtak az
élet
könyv(tekercs)ébe beírva, a tűz
tavába
vetették.
És láttam új eget
és új
földet, mert az első ég és az első
föld
elmúlt és a tenger nem volt
többé, és a szent várost, az
új
Jeruzsálemet
láttam leszállni az égből az Istentől,
úgy
fel volt készülve, mint egy férje
számára felékesített
menyasszony, és hallottam egy nagy hangot a trón
felől ezt mondta:
"Nézd! az Isten sátora az emberekkel (van)
és
velük fog sátorozni és ők az Ő
népe lesznek és Ő(maga), az Isten velük
lesz, és kitöröl minden
könnyet szemeikből,
és halál nem lesz többé, sem
gyász,
sem jajkiáltás, sem
nyomorúság
(vesződség, fáradság), mivelhogy az
elsők
elmúltak"
És ezt mondta a trónon ülő:
"Lásd,
újjá teszek mindent" és ezt mondta:
"Írjad,
mivelhogy ezek a szavak hitelesek (megbízhatóak)
és valóigazak" és mondta nekem:
"Megtörtént!
én vagyok
az
Alfa és az Omega, a kezdet és a vég,
én a
szomjazónak adok az élet vizének a
forrásából ingyen
(ajándékképpen), aki győz,
osztályrészül
kapja ezeket és leszek annak Istene és ő lesz
nekem fiam, a gyáváknak és
hitetleneknek és
utálatosoknak és gyilkosoknak és
cédáknak és méregkeverőknek
és
bálványimádóknak
és minden hazugnak a része a tűzzel és
kénnel égő tóban lesz, ami a
második
halál"
És jött az egyik a hét
angyal közül,
akinél a hét csapással tele
hét
csésze volt és szólt nekem, ezt
mondta: "Gyere ide,
megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány(ka)
feleségét" és szellemben elvitt engem
egy nagy
és magas hegyre
és megmutatta nekem a szent várost:
Jeruzsálemet, amely az égből szállt
le, amelyben az Isten dicsősége volt,
ragyogása
(fénye) hasonló volt a
legdrágább
kőhöz, olyan volt, mint a kristálytiszta
jáspiskő, nagy és magas fala volt,
tizenkét
kapuja és a
kapukon tizenkét angyal és felírott
nevek: Izrael
fiai tizenkét törzsének a neve. Keleten
három kapu, és
északon három
kapu és délen három kapu és
nyugaton
három kapu, a város falának
tizenkét
alapköve volt
és rajtuk a Bárány(ka)
tizenkét
apostolának neve, és aki beszélt
velem,
annál arany
mérőnád volt, hogy megmérje a
várost
és a kapuit és a falait, a város
négyszögben fekszik,
hossza annyi
volt,
mint a szélessége és
megmérte a
várost a mérővesszővel: tizenkétezer
futamat
(stádium), hossza és
szélessége és a
magassága egyenlő, és megmérte a
falát:
száznegyvennégy könyök, ember
mértékével, ami az angyalé
is. És a falának
építőanyaga:
jáspiskő, és a város
színarany, tiszta
üveghez hasonló. A város
falának alapkövei
mindenféle
drágakővel voltak ékesítve, az első
alap
jáspiskő, a második zafír, a harmadik
kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szardonix, a
hatodik karneol
(szárdeszi kő), a hetedik krisolit (aranykő), a nyolcadik
berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz,
a
tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt kő,
és a tizenkét kapu
tizenkét gyöngy,
mindegyik kapu egy-egy gyöngy és a város
utcája színaranyból, olyan mint az
átlátszó üveg, és
templomot nem láttam benne, mert
az Ur, a
mindenható Isten a temploma és a
Bárány(ka), és a városnak
nincs
szüksége sem a napra,
sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert az
Isten
dicsősége fényesíti meg és
mécse a Bárány(ka). És a
nemzetek az ő
fényében járnak
és a föld királyai is abba viszik be a
dicsőségüket, és a kapuit egyáltalán nem
zárják be nappal, éjszaka pedig nem
lesz ott, és abba viszik a nemzetek
dicsőségét és megbecsülik
ajándékát, és
egyáltalán nem megy be
abba semmi
közönséges és olyan, aki
utálatosságot és hazugságot
tesz, hanem
csak aki be van írva a Bárány(ka)
életkönyv(tekercs)ébe,
És megmutatta nekem az élet
vizének
folyamát, amely ragyogó, mint a
kristály, az
Istennek és a Bárány(ká)nak
trónjából ered, az utcája
közepén
és a folyamon innen
és túl az élet fája, amely
tizenkétszer terem gyümölcsöt,
minden hónapban meghozza
gyümölcsét és a fa
levelei a nemzetek gyógykezelésére
szolgálnak, és semmi átkozott nem lesz
többé és
az Isten és a Bárány(ka)
trónja benne lesz
és az ő rabszolgái szolgálnak neki,
és meglátják az
arcát, és a neve a homlokukon lesz, és
éjszaka nem lesz
többé és nem
lesz szükségük a
mécsfényre és
napfényre, mivelhogy az Úr Isten fénye
ragyog rájuk és királyként
uralkodnak, a
világkorszakoknak a világkorszakába
(nyúlóan), és mondta nekem: "Ezek a
szavak
megbízhatóak
és való igazak és az Úr, a
próféták szellemének Istene
elküldte
az angyalát, hogy megmutassa a rabszolgáinak,
amiknek meg
kell lenni gyorsan, és lásd,
eljövök
gyorsan, boldog, aki e
könyv(tekercs)
prófétálásának a
szavait megtartja (megőrzi)" és én,
János, hallottam
és láttam
ezeket, és amikor hallottam és láttam,
leborultam
annak az angyalnak a lábai elé, hogy
imádjam, aki megmutatta nekem ezeket, és azt
mondta nekem: "Nézd, nehogy
(megtedd)!
rabszolgatársad vagyok neked és
testvéreidnek, a
prófétáknak és e
könyv(tekercs) szava
megtartóinak (megőrzőinek), az Istennek adj
imádva
hódolatot" és mondta nekem: "Nehogy
lepecsételd a
könyv(tekercs)
prófétálásának a
szavait, mert az időszak közel van, aki
igazságtalan, legyen igazságtalan
ezután
is, és a szennyes, még szennyesebb, és
az
igazságos tegyen igazságosságot
ezután is
és a szent még jobban szentelődjék
meg, lásd, eljövök gyorsan
és az én
bérem velem van, hogy megfizessek mindenkinek tettei
szerint, én vagyok az Alfa és Omega, az első
és az utolsó, a kezdet és a
vég, boldogok, akik kimossák
ruhájukat,
hogy
felhatalmazásuk legyen az élet
fájához
és a kapukon át bemennek a városba.
Kinn a kutyák és a
méregkeverők és a
cédák és a gyilkosok és a
bálványimádók,
és akik kedvelik
és teszik a hazugságot. Én,
Jézus elküldtem az
én angyalomat,
hogy ezt a tanú(bizony)ságot tegye a
kihívott
gyülekezetekről. Én vagyok a
gyökér és a
Dávid ivadéka (sarja), a ragyogó
hajnalcsillag, és a Szellem és a menyasszony ezt
mondják:
"jöjj el!" és aki hallja, mondja: "jöjj
el!"
és aki
szomjazik, jöjjön, aki akarja, vegye el az
élet vizét ingyen
(ajándékképpen)."
Tanú(bizony)ságot teszek
és mindenkinek, aki
a
könyv(tekercs)
prófétálásának
(jövendölésének) szavait
hallja: ha valaki
hozzá tesz ezekhez, csapásokkal sújtja
az Isten,
amelyek meg vannak írva a könyv(tekercs)ben,
és ha valaki elvesz e
próféciás
könyvv(tekercs) szavaiból, elveszi az Isten a
részét az élet
fájából,
és a szent városból, amik meg vannak
írva ebben a könyv(tekercs)ben, azt mondja aki
ezekről
tanú(bizony)ságot tesz: Igen,
eljövök gyorsan. Ámen, jöjj el
Uram Jézus! Az Úr Jézus Krisztus
kegyelme
mindnyájatokkal.