Júdás levele


  1. Júdás, a Felkent Jézus rabszolgája, Jakabnak testvére; az Atya Istenben szeretett és a Felkent Jézusban megőrzött elhivatottaknak.
  2. Irgalom nektek és békesség és bőséges szeretet.
  3. Szeretteim, minden igyekezetet megteszek, hogy írjak nektek a közös üdvösség (menekülés) felől, szükségesnek tartottam buzdítást (intést) írni nektek, hogy tusakodjatok a szenteknek egyszer átadott hitért,
  4. mert belopózott néhány ember, akik régen fel vannak írva erre az ítéletre, elvetemültek, akik Istenünk kegyelmét kicsapongásra (bujálkodásra) fordítják és az egyetlen Uralkodót és Urunkat, a Felkent Jézust megtagadják.
  5. Emlékeztetni szándékozlak pedig titeket, akik egyszer már mindezt megtudtátok, hogy az Úr, amikor népét Egyiptomból kimentette, másodszor azokat, akik nem hittek (hűen), elpusztította,
  6. az angyalokat meg, akik nem őrizték meg főhatalmukat, hanem elhagyták a saját lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére láthatatlan kötelékekben homály alatt őrzi,
  7. úgyanúgy Szodoma és Gomora és a körülöttük lévő városok, amelyek hozzájuk hasonló módon cédálkodtak és másféle (hús)test után jártak, intő példa gyanánt feküsznek előttünk, világkorszakokig tartó (aioni) tűz büntetését viselik.
  8. Hasonlóképpen, ennek ellenére, ezek az álmodozók (hús)testüket beszennyezik, a felsőbbségeket megvetik, dicsőségeket káromolnak.
  9. Pedig Mihály arkangyal, amikor a vádlóval vitatkozott Mózes teste fölött, nem mert káromló ítéletet mondani rá, hanem ezt mondta: dorgáljon meg téged az Úr!
  10. Ezek pedig azt, amit nem ismernek, káromolják; azok pedig, amit természetszerűleg (ösztönösen), mint az oktalan állatok, értenek, romlásukra válnak.
  11. Jaj nekik, mivelhogy a Káin útján járnak és a Bálám bérének tévelygésébe rohantak, és Kóré ellentmondásában pusztultak el,
  12. ezek a szennyfoltok a szeretetvendégségeiteken; akik veletek együtt lakmározni nem félnek; csak hizlalják magukat, víztelen felhők szelektől kergetve, késő őszi, gyümölcstelen, kétszer elhalt, gyökerestől kiszaggatott fák,
  13. tenger vad hullámai, amelyek saját szégyenüket tajtékozzák ki, tévelygő csillagok, akiknek a sötétség homálya van fönntartva egy világkorszakra (aionra).
  14. Ezekről jövendölt pedig Énok is, aki Ádámtól a hetedik volt, és ezt mondta: Nézzétek, eljön az Úr tízezer szentjével,
  15. hogy ítéletet tartson mindenki ellen, és megfeddje az elvetemülteket mind az összes elvetemült tettükért, amelyet elvetemülten elkövettek, és minden durva szóért, amelyet szóltak ellene az elvetemült vétkesek (célt tévesztők),
  16. ezek a zúgolódó elégedetlenkedők, akik kívánságaik szerint járnak, és a szájuk nagyokat szól, megcsodálnak személyeket, haszonért.
  17. Ti pedig szeretteim, emlékezzetek meg a beszédekről, amelyeket a mi Urunk, a Felkent Jézus apostolai előre megmondtak,
  18. hiszen megmondták nektek, hogy az utolsó időben lesznek gúnyolódók, akik elvetemült kívánságaik szerint járnak,
  19. ezek, akik válaszfalakat emelnek, lelkiek, akikben nincs Szellem,
  20. ti pedig szeretteim, épüljetek (rá) a ti legszentebb hithűségetekre, Szent Szellemben imádkozzatok,
  21. magatokat Isten szeretetében őrizzétek meg, várjátok a mi Urunk, a Felkent Jézus irgalmát a korszakokon át tartó (aioni) életre,
  22. könyörüljetek azokon, akik kételkednek,
  23. mentsétek meg a tűzből kiragadva őket, akiken pedig könyörültök félelemmel, gyűlöljétek még a(z alsó) ruhát is, amelyet a (hús)test beszennyezett.
  24. Annak pedig, aki képes (hatalma van) titeket botlás nélkül megőrizni, és oda állítani dicsőségének színe elé kifogástalanul ujjongásban,
  25. az egyetlen Istennek, a mi Üdvözítőnknek, a mi Urunk, a Felkent Jézus által dicsőség, fenség, erő és teljhatalom minden világkorszak előtt és most és minden világkorszakba (aionba). Ámen