Pál levele a Filippiekhez

1.

1. Pál és Timótheus, a Felkent Jézus rabszolgái, minden szenteknek a Felkent Jézusban, akik Filippiben vannak felügyelőiekéi és diakónusokkal együtt.
2. Kegyelem nektek és béke(sség) Istentől, Atyánktól és az Úrtól a Felkent Jézustól
3. Hálát adok Istenemnek minden (meg)emlékezés(em)ben rólatok,
4. mindenkor, minden könyörgésemben mindnyájatokért örömmel könyörgök,
5. amiért közösséget vállaltatok az örömhír hirdetésében, az első naptól fogva mostan(á)ig,
6. bízom is benne, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, be is végzi a Felkent Jézus napjáig,
7. amint igazságos, hogy így gondolkozzam mindannyi(a)tok felől, mivel szívemben tartalak titeket, mint akik mind a fogságomban, mind az örömhír védelmezésében és megszilárdításában közösséget vállaló társaim vagytok mindnyájan a kegyelemben,
8. mert tanú(bizonyságo)m az Isten, mennyire vágyódom (sóvárgok) mindnyájatok után a Felkent Jézus szeretetében,
9. és ezért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban és jobban gyarapodjék ismeretben és minden megértésben,
10. hogy megvizsgáljátok, mik a lényegesek (fontosak), hogy napfényben megítéltek és megütközést nem keltők legyetek a Felkent napjára,
11. tel(v)e az igazságosság gyümölcsével a Felkent Jézus által Isten dicsőségére és magasztalására,
12. tudomástokra adni szándékozom nektek, testvérek, hogy az én helyzetem inkább az evangélium előmenetelére vált,
13. úgyhogy az én bilincseim a Felkentben nyilvánvalókká lettek az egész testőrségben és a többieknek is
14. és a legtöbb testvér az Úrban bizalmat merített bilincseimből, egyre inkább meri félelem nélkül az Isten Igéjét szólni,
15. Néhányan ugyan irigységből és versengésből is, mások pedig jószándékból hirdetik (hírnökként) a Felkentet,
16. egyesek ugyan szeretetből, tudván, hogy az örömhír védelméért vagyok itt,
17. mások versengésből hirdetik a Felkentet, nem tiszta szándékkal, abban a hiszemben, hogy nyomorúságot okozzanak fogságomban,
18. mert mit számít ez? csakhogy bármi módon, akár színből (látszatból), akár igazán a Felkentet hirdetik, ennek is örülök, sőt örülni is fogok,
19. mert tudom, hogy ez nekem megmentésemre (üdvösségemre) válik a ti könyörgésetek által és a Felkent Jézus Szellemének segítsége által,
20. az én bizakodó várakozásom és elszánt reménységem szerint, hogy semmiben nem vallok szégyent (szégyenülök meg), hanem minden bátorsággal mint mindig, úgy most is, a Felkent felmagasztaltassák a testemben, akár élet, akár halál által,
21. mert nekem az élet a Felkent és meghalni nyereség,
22. ha pedig e (hús)testben kell élnem, ez gyümölcsöző munkát jelent és hogy mit válasszak, nem tudom.
23. Mind a kettő vonz pedig: kívánkozom (vágyom) elköltözni és együtt lenni a Felkenttel, mert sokkal inkább jobb ez,
24. de a (hús)testben maradásom szükségesebb értetek
25. és ebben bízva tudom, hogy maradok és megmaradok mindnyájatok javára a ti előrehaladástokra és hithűségetek örömére,
26. (azért) hogy a ti dicsekvéstek a Felkent Jézusban bennem túláradjon azáltal, hogy ismét elmegyek hozzátok.
27. Csak a Felkent evangéliumához méltó polgárok legyetek (azért), hogy akár eljövök és meglátlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam felőletek, hogy szilárdan álltok egy Szellemben, egy lélekkel együtt versenyben állva az örömhír hithűségében,
28. és nem rettentek meg semmiben az ellenfelektől, ez lesz számukra a pusztulás, számotokra pedig a megmentés (üdvösség) megmutatása, és ez Istentől van,
29. mivelhogy nektek az a kegyelem jutott a Felkentért, hogy ne csak hithűségre jussatok Benne, hanem szenvedjetek is Érte,
30. ugyanazt a tusát vívjátok, amilyet bennem láttatok és most felőlem hallotok.

1. Ha tehát van valami bátorítás a Felkentben, ha van valami szeretet vigasztalásban, ha van valami szellemi közösség, ha van valami bensőség és könyörület,
2. akkor tegyétek teljessé örömömet (azzal), hogy egyetértetek, ugyanazon szeretet legyen bennetek, egyet gondolva, közös lelkesedéssel,
3. semmit ne tegyetek viszálykodásból, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázatosságból egyik a másikat önmagánál különbnek tartsa.
4. ne keresse ki-ki a maga javát, hanem mindenki a másokét is,
5. Az a lelkület hasson át benneteket, ami a Felkent Jézusban is van,
6. Aki, amikor Isten alakjában (morfé=képmás) volt, nem tekintette zsákmánynak, hogy az Istennel egyenlő,
7. hanem megüresítette (ön)magát, rabszolgai formát vett fel, emberekhez lett hasonló, külsejét tekintve embernek találták,
8. megalázta magát, engedelmes lett halálig, éspedig a kereszthalálig,
9. ezért Isten is fölmagasztalta Őt, és ajándékozott neki oly nevet, amely fölötte van minden névnek,
10. hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, az égen levőké és földön levőké és földalattiaké,
11. és minden nyelv vallja, hogy Úr Jézus Krisztus az Atya Isten dicsőségére.
12. Azért szeretteim, ahogyan mindig engedelmesek voltatok, nem csak jelenlétemben, hanem most sokkal inkább a távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
13. mert Isten az, aki munkálja bennetek az akarást és a munkálást jótetszésének megfelelően.
14. tegyetek meg mindent zúgolódás és habozás nélkül,
15. hogy legyetek kifogástalanok (feddhetetlenek) és tiszták Istennek ártatlan (ócsárlástól mentes) gyermekei e fonák és kificamodott (elferdült) nemzedékben, akik között úgy vagytok, mint a (fénylő) csillagok a világban.
16. az élet Igéjéhez ragaszkodjatok az én dicsekvésemre a Felkent napján, hogy nem futottam hiába és nem hiába fárad(oz)tam,
17. de ha kiöntenek is engem, mint italáldozatot, a ti hithűségetek áldozatánál és szent szolgálatánál, örülök és együtt örülök mindnyájatokkal,
18. ugyanígy ti is örüljetek és örüljetek velem együtt.
19. És remélem az Úr Jézusban, hogy Timótheust hamarosan elküldöm hozzátok, (azért) hogy én is jó lélekkel legyek, ha értesülök dolgaitokról,
20. mert senkim sincs, aki vele rokonlelkületű, aki igazán szívén viseli ügyeteket,
21. mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Felkent Jézusét,
22. az ő megbízhatóságát (kipróbált voltát) pedig ismeritek, mivelhogy mint atyjának a gyermek, velem együtt (rab)szolgált az evangéliumban.
23. Azt remélem, hogy tüstént elküldöm, mihelyt meglátom dolgaim állását,
24. bízom az Úrban, hogy én magam is hamarosan elmehetek,
25. azt pedig szükségesnek tartottam, hogy elküldjem hozzátok Epafrodituszt, a testvéremet és munkatársamat és bajtársamat, nektek pedig mint apostolt és szolgálatvégzőt, akit ti küldtetek azért, hogy szükségemben szolgálatomra legyen,
26. ugyanis nagyon vágyódott mindnyájtok után és nyugtalankodott, mert meghallottátok, hogy gyengélkedik.
27. Mert beteg is volt, egészen közel a halálhoz, de Isten (meg)könyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat ne érjen,
28. így sietve útnak indítottam, (azért) hogy viszontlátva (őt), örüljetek neki, és kevésbé kelljen szomorkodnom.
29. Fogadjátok hát őt az Úrban, minden örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket,
30. mivelhogy a Felkent munkájáért közel került a halálhoz, a lelkét kockáztatta, (azért) hogy a nekem tett szolgálattal pótolja a ti hiányotokat,

1. egyébként testvéreim örüljetek az Úrban, ezeket írni néktek nincs terhemre, nektek pedig megerősítést (biztonságot) jelent.
2. Nézzétek a kutyákat, ügyeljetek a rossz munkásokra, őrizkedjetek a megmetéltektől,
3. mert mi vagyunk a körülmetél(ked)és, akik Isten Szellemében szolgálunk és nem a (hús)testben bízunk,
4. noha én lehetnék bizakodó a (hús)testben is, ha valaki más azt hiszi, hogy bizakodhatik a (hús)testben, én (még)inkább,
5. körülmetéltek nyolcadnapon, Izrael nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, héber a héberekből, törvény szerint farizeus,
6. szenvedélyes üldözője a (kihívott) gyülekezetnek (eklézsiának), a törvényben leírt igazságosság szerint feddhetetlen voltam,
7. ámde ami nyereség volt számomra, azt a Felkentért veszteségnek tartottam,
8. sőt mindent veszteségnek tekintek a Felkent Jézusnak, az én Uram ismeretének a túláradása miatt, amiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek tartok; (azért) hogy a Felkentet megnyerjem,
9. és úgy találjanak Őbenne, mint akinek nincs saját megigazulásom a törvényből, hanem a Felkent hithűségéből, abból a megigazulásból, amely Istenből van a hithűség által,
10. hogy megismerjem Őt és a feltámadásának hatóerejét és a szenvedéseiben való közösséget, hogy hasonlóvá alakuljak az Ő halálához,
11. ha valahogyan eljuthatnék a halottak közül való feltámadáshoz.
12. nem mintha már elértem volna, vagy már végcélba jutottam volna, de törekszem rá, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Felkent Jézus.
13. Testvérek, magamról nem gondolom, hogy már megragadtam,
14. egyet azonban igen: ami mögöttem van, elfelejtem, annak pedig, ami előttem van, nekilendülök (nekifeszülök) a kitűzött cél felé törekszem, az Isten fölfelé hívásának a pályadíjára (jutalmára) a Felkent Jézusban,
15. azok, akik tehát bevégzettek (végcélra törők) vagyunk, erre gondoljunk és ha valamiben másféleképpen gondolkodtok, Isten majd ezt is feltárja nektek,
16. különben amire eljutottunk, abban szabályosan tartsunk ki,
17. legyetek utánzóim ebben, testvérek és figyeljetek azokra, akik úgy járnak-kelnek, ahogy mi példát adtunk
18. néktek.
19. Mert sokan járnak-kelnek másképpen, akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva mondom: a Felkent keresztjének (kínkarójának) ellenségei,
20. akiknek a végük pusztulás, akiknek istenük a has és a dicsőségük gyalázatukban van, akiknek a földieken jár az eszük.
21. Mert a mi (állam)polgárságunk az egekben van, ahonnan a Megmentőt (Üdvözítőt) is várjuk, az Urat a Felkent Jézust,
22. aki átalakítja majd gyarló testünket az Ő dicsőséges testéhez hasonlóvá azzal a munkával (energiával), amellyel képes önmaga alá rendelni a mindenséget.

1. Azért szeretett és óhajtott testvéreim, örömöm és győzelmi koszorúm, így álljatok helyt az Úrban, szeretteim!
2. Evődiát intem, Szüntüchét is intem, hogy értsenek egyet az Úrban,
3. igen, kérlek téged is igaz igatársam, segíts azoknak, akik velem együtt küzdöttek az evangéliumban, Kelemennel is és a többi munkatársaimmal együtt, akiknek neve benne van az élet könyvében.
4. Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét (újra) mondom: örüljetek.
5. Szelídségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!
6. Semmi felől ne tépelődjetek, hanem minden imádságban és könyörgésben hálaadással terjesszétek Isten (f)elé kéréseiteket
7. és az Isten békessége, amely felülmúl minden értelmet, megőrzi majd szíveteket és gondolataitokat a Felkent Jézusban,
8. egyébként testvérek, ami valóigaz, ami tiszteletreméltó, ami igazságos, ami tiszta (ártatlan), ami barátságos, ami jóhírű, ha van valami erényes, ha van valami magasztos: azt vegyétek figyelembe (arra irányuljanak gondolataitok),
9. amiket tanultatok is és elfogadtatok, hallottatok és láttatok is bennem, azt váltsátok gyakorlati tetté, és a békesség Istene veletek lesz.
10. Megörültem az Úrban nagyon, hogy végre lehetőségetek nyílt a rólam való gondoskodásra, amire gondoltatok is, de nem volt rá alkalmatok.
11. Nem mintha ezt a nélkülözés miatt mondanám, mert én megtanultam, hogy megelégedett legyek abban amiben vagyok,
12. tudok szűkölködni is (megaláztatni is), tudok bővölködni is, és mindenbe be vagyok avatva (mindent tudok): jóllakásba és az éhezésbe, úgy a bővölködésbe mint a nélkülözésbe.
13. Mindeneket kibírok Abban, Aki megerősít engem.
14. Mégis jól (eszményi szépen) tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem az én nyomorúságomban,
15. tudjátok pedig ti is, filippiek, hogy az evangélium kezdetén, amikor eljöttem Makedóniából, egyetlen kihívott gyülekezet (eklézsia) sem lépett közösségbe velem az adás és elfogadás tekintetében, csak egyedül ti,
16. mivelhogy már Thesszalonikába is egyszer is, kétszer is küldtetek nekem, amire szükségem volt,
17. nem mintha keresném az adományt, hanem keresem a gyümölcsöt, mely növekszik a ti javatokra,
18. megvan pedig mindenem és bőségben vagyok. Elteltem, amióta megkaptam Epafroditusztól, amit küldtetek, mint kellemes jóillatot, kedves. Istennek tetsző áldozatot,
19. az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket gazdagsága szerint, dicsőségben Felkent Jézusban.
20. Istenünknek és Atyánknak pedig legyen dicsőség a (világ)korszakok (világ)korszakaiba (aionok aionába) nyúlóan. Ámen.
21. Köszöntsetek minden szentet a Felkent Jézusban, köszöntenek titeket a testvérek, akik velem vannak,
22. köszöntenek titeket a szentek mind, főleg pedig a császári udvarból valók.
23. Az Úr a Felkent Jézusnak a kegyelme a ti szellemetekkel.