Pál második levele a thesszalonikaiaknak

1. Rész

1. Pál és Szilvánusz és Timótheus a thesszalonikaiak (kihívott) gyülekezetének (eklézsiájának) Istenben, a mi Atyánkban és a Felkent Jézusban az Úrban:
2. kegyelem nektek és békesség Istentől, Atyánktól és a Felkent Jézustól az Úrtól.
3. Hálával tartozunk Istennek mindenkor értetek, testvérek, ahogy ez méltó is, mivelhogy nőttön-nő a hithűségetek és gyarapszik a szeretet mindnyájatokban egymás iránt,
4. annyira, hogy mi magunk dicsekszünk veletek az Isten (kihívott) gyülekezeteiben (eklézsiájában) a kitartásotokért és hithűségetekért, minden üldözésetek és nyomorúságaitok között, amelyet elviseltek,
5. az Isten igazságos ítéleteinek előjeleként, hogy méltók legyetek az Isten Királyságára, amelyért szenvedtek is,
6. mert igazságos az Istennél, hogy azoknak, akik nyomorgatnak titeket, nyomorúsággal fizessen vissza,
7. és nektek, akiket nyomorgatnak, megnyugvással velünk együtt, amikor megjelenik az Úr Jézus az égből hatalmának anyalaival,
8. tűznek lángjában, hogy megtorlást adjon azoknak, akik nem ismerik az Istent, és nem engedelmeskednek az Urunk Jézus örömüzenetének (evangéliumának),
9. akik korszakra szóló (aioni) pusztulással fognak lakolni az Úr arcától és erősségének dicsőségétől,
10. amikor eljön, hogy megdicsőüljön a szenteiben és csodálat tárgya legyen azokban, akik hithűek, mivelhogy hűséggel fogadták tanú(bizony)ságtételünket nálatok azon a napon.
11. Ezért imádkozunk is mindenkor értetek, hogy titeket méltóvá tegyen az elhívásra a mi Istenünk, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hithűség munkájával hatalomban,
12. hogy megdicsőüljön a mi Urunk a Felkent Jézusnak neve bennetek, ti is Őbenne, a mi Istenünknek és Urunk a Felkent Jézus kegyelme szerint.

2. Rész

1. Kérünk pedig titeket, testvérek, a mi Urunk a Felkent Jézus eljövetelére és a mi nála (való) összejövetelünkre nézve,
2. hogy egyhamar el ne tántorítson titeket felfogásotoktól, és meg ne ijesszen se szellem, se szó, se levél, mintha mi írtuk volna, hogy már küszöbön áll az Úr napja,
3. nehogy valaki titeket tévútra csaljon valami módon, hisz előbb az elszakadás jön el, és lelepleződik a törvénytiprás embere, a pusztulás fia,
4. aki ellene szegül és fölé emelkedik mindennek, ami Istennek és magasztosnak mondanak, annyira, hogy maga az Isten templomába beül, és Isten gyanánt mutogatja magát.
5. Nem emlékeztek, hogy még amikor nálatok voltam, ezeket megmondtam nektek?
6. És azt tudjátok, hogy mi tartja vissza még, hogy majd lelepleződjék a maga időszakában,
7. mert már munkálkodik a törvénytiprás titka, csak az, ami visszatartja még, a középpontból elkerül,
8. és akkor megjelenik a törvénytipró, akit az Úr Jézus megöl a szájának leheletével, és hatástalanná teszi az eljövetelének megjelenésével,
9. mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a sátán munkálkodása (energiája) minden hatóerővel, jelekkel és csodákkal
10. és az igazságtalanság minden csalásával, azoknak akik elvesznek, mert a való(igaz)ság szeretetét nem fogadták be, hogy üdvözítse őket,
11. és ezért küldi nekik Isten a tévelygés munkálkodását (energiáját), hogy higgyenek a hazugságnak,
12. hogy ítéletet vonjanak magukra mindazok, akik nem hittek a való(igaz)ságnak, hanem kedvük telt az igazságtalanságban.
13. Mi pedig tartozunk hálát adni az Istennek mindenkor értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mivelhogy kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva a megmenekülésre (üdvösségre) a Szellem megszentelésében és a való(igaz)ság hithűségében,
14. amire el is hívott titeket a mi örömüzenetünk (evangéliumunk) által, a mi Urunk a Felkent Jézus dicsőségének megszerzésére.
15. Azért hát, testvérek, álljatok meg és ragaszkodjatok a tudományhoz, amelyet tanultatok akár (élő)szóval, akár levelünk által.
16. Maga pedig a mi Urunk a Felkent Jézus és Atyánk, az Isten, aki megszeretett minket és adott a (világ)korszakra szóló (aioni) bátorítást és jó reménységet kegyelemben,
17. bátorítsa meg szíveteket és szilárdítsa meg minden jó munkára és szóra.

3. Rész

1. Végül imádkozzatok testvére értünk, hogy az Úr szava terjedjen és dicsőségre jusson, mint nálatok is,
2. és hogy kiragadjon a helytelen és gonosz emberek közül, mert nem mindenkié a hithűség,
3. de hithű az Úr, aki megszilárdít titeket és megőriz a gonosztól,
4. rátok nézve pedig bízunk az Úrban, hogy amiket meghagytunk, meg is teszitek és meg is fogjátok tenni.
5. Az Úr pedig irányítsa bele a szíveteket az Isten szeretetébe és a Felkent kitartásába.
6. Meghagyjuk pedig nektek testvérek, az Úr a Felkent Jézus nevében, hogy húzódjatok vissza minden olyan testvértől, aki rendetlenül él, és nem aszerint a tudomány szerint, amelyet kaptatok tőlünk.
7. Mert ti magatok tudjátok, hogyan kell utánozni minket, mivelhogy nem voltunk rendetlenek köztetek,
8. senkinél pedig ingyen kenyeret nem ettünk, hanem fáradságban és vesződségben éjjel-nappal megdolgoztunk érte, nehogy terhére legyünk valakinek közületek,
9. nem mintha nem lett volna jogunk hozzá, hanem (azért), hogy magunkat példaképül adjuk nektek, hogy utánozzatok minket,
10. mert amikor nálatok voltunk is, ezt meghagytuk nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék,
11. mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közöttetek, semmit sem dolgoznak, hanem kerülik a munkát,
12. az ilyeneknek meghagyjuk és figyelmeztetjük őket a mi Urunk a Felkent Jézusban, hogy csöndesen dolgozva a maguk kenyerét egyék,
13. ti pedig testvérek, nehogy elcsüggedjetek a jó megtevésében,
14. ha pedig valaki nem engedelmeskedik, a mi levelünkben írottaknak, azt jegyezzétek meg, ne tartsatok kapcsolatot vele, (azért) hogy megszégyenüljön,
15. de ne tartsátok ellenségnek, hanem úgy intsétek, mint testvért.
16. Maga pedig a békesség Ura adjon nektek békét mindenen át, minden módon. Az Úr mindnyájatokkal!
17. A köszöntést a saját kezemmel, Pál(éval) írom, ami minden levelem jele, így írok.
18. A mi Urunk a Felkent Jézus kegyelme mindnyájatokkal.