János második levele


  1. Az elöljáró a kiválasztott úrnőnek és a gyermekeinek, akiket én szeretek, valóságban, és nem(csak) én egyedül, hanem mindenki, akik megismerték a valóságot,
  2. a valóságért, amely megmarad bennünk, és velünk lesz a világkorszakokra (aionra).
  3. Velünk lesz a kegyelem, az irgalom, békesség az Atya Istennél és a Felkent Jézusnál, az Atya Fiánál, valóságban és szeretetben.
  4. Megörültem szerfelett, hogy találtam a gyermekeid között olyanokat, akik valóságban járnak, mint ahogy parancs(olat)ot kaptunk az Atyánál
  5. és most kérlek téged, úrnő, nem mintha új parancs(olat)ot írnék neked, hanem amit kaptunk kezdettől fogva, hogy szeressük egymást
  6. és ez a szeretet azért van, hogy járjunk a parancs(olat)a szerint, ez a parancs(olat) az, hogy amint hallottátok kezdettől fogva, abban járjatok,
  7. mivel sok csaló (ámító) jött ki (lépett porondra) a világba, akik nem vallják, hogy Jézus (hús)testben eljött Felkent, ez a csaló és az antikrisztus,
  8. vigyázzatok magatokra, nehogy elveszítsétek azt, amit kimunkáltunk (megszereztünk), hanem teljes bért kapjatok,
  9. mindenki, aki tovább megy és nem marad meg a Felkent tan(ítás)ában, nem bírja Istent, aki megmarad a tan(ítás)ban, az bírja az Atyát és a Fiút is,
  10. ha valaki hozzátok megy és nem ezt a tan(ítás)t viszi, nehogy befogadjátok házatokba, és nehogy köszöntsétek („örömet kívánjatok” neki).
  11. Mert aki ezt mondja neki: örömöt kívánok, az közösséget vállal annak gonosz tetteivel,
  12. sok írni valóm volna nektek, de nem akarok papírra és tintával, hanem remélem, eljutok hozzátok, és szemtől-szembe szólhatok, hogy a mi örömünk teljes(sé) legyen.
  13. Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvéred gyermekei.