Péter első levele


  1. Rész
  1. Péter, a Felkent Jézus apostola (küldöttje) a kiválasztott kivándorlóknak (szórványban lévőknek): Pontus, Galácia, Kappadókia, Ázsia és Bithinia szórványaiban,
  2. az Atya Isten előretudása szerint, a Szellem megszentelésében, engedelmességre és a Felkent Jézus vérével való meghintésre; Kegyelem nektek és békesség bőségesen!
  3. Áldott legyen az Isten, az Urunknak a Felkent Jézusnak Istene és Atyja, aki nagy irgalma szerint újra életre hozott minket élő reménységre, a Felkent Jézusnak a halottak közül való feltámadása által,
  4. romolhatatlan, szeplőtelen és hervadatlan sorsrész elnyerésére, amely az egekben van félretéve számunkra,
  5. akiket Isten hatalma megőrzött a hit(hűség) által az üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időszakban lelepleződjék,
  6. amelyben ujjongtok, bár jelenleg - ha így is kell lenni - szomorkodtok különféle megpróbáltatásokban,
  7. azért, hogy a ti megpróbált hiteteket, amely értékesebb a veszendő, de tűzben próbált aranynál, magasztalásra és dicsőségre és megbecsülésre méltónak találják a Felkent Jézus lelepleződésekor.
  8. Akit noha nem láttok, szerettek, akiben, noha jelenleg nem látjátok, de hisztek, örvendeztek szóval ki nem mondható és megdicsőült örömmel,
  9. mert eléritek a hit végcélját, lelketek üdvösségét.
  10. Ez üdvösség felől szorgosan keresgéltek és buzgó kutatást folytattak a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak (jövendöltek),
  11. nyomozva, hogy melyik vagy miféle időpontra tette nyilvánvalóvá a Felkentnek bennünk lévő Szelleme, amikor előre tanú(bizony)ságot tett a Felkent szenvedéseiről és az azokat követő dicsőségről,
  12. kinyilatkoztatást kaptak, hogy nem maguknak, hanem nekünk szolgáltak azokkal, amiket most nektek hirdettek, akik nektek az örömüzenetet szólták az égből küldött Szent Szellem által, amikbe sóvárogva vágynak az angyalok (is) betekinteni,
  13. ezért övezzétek fel gondolkozástok derekait józanul, végcél felé tartva, reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Felkent Jézus hoz nektek, megjelenésekor,
  14. mint engedelmesség gyermekei nehogy az előző tudatlanságtokbani vágyaitokhoz szabjátok magatokat,
  15. hanem - mint ahogy Szent az, aki elhívott titeket - legyetek ti is szentek minden forgolódásotokban,
  16. azért írták meg: Szentek legyetek, mert én Szent vagyok!
  17. és ha Atyának hívjátok azt, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit tettei szerint, félelemmel forgolódjatok itt tartózkodástok idejében,
  18. tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon vagytok megváltva az atyáitoktól rátok hagyományozott hiábavaló életmódotokból,
  19. hanem a Felkentnek, a hibátlan és szeplőtelen (egészen tiszta) Báránynak a drága vérén,
  20. akit kiszemeltek ugyan a világ (alapjának) levetése előtt, de az utolsó időkben jelent meg (lett láthatóvá) értetek,
  21. akik általa lettetek Istenben hithű(ségese)kké, aki életre keltette Őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, úgyhogy hitetek reménység is legyen Istenben,
  22. a lelketeket tisztítsátok meg az igazság iránti engedelmességben a kétszínűség nélküli testvérkedvelésre, egymást szívből szeressétek figyelmesen (huzamosan),
  23. akik újonnan születtetek, nem romlandó magból, hanem romolhatatlanból, Istennek élő és maradandó Igéje által,
  24. mivel minden (hús)test olyan, mint a fű, és minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és a virága lehull,
  25. az Úr beszéde pedig megmarad a (világ)korszakra. Ez pedig a beszéd, amelyet örömüzenetként hirdettek nektek.

     2. Rész
  1. Tegyetek félre minden rosszaságot, minden csalást és kétszínűséget, irigységeket és minden megszólást,
  2. mint újszülött csecsemők az igei hamisítatlan tejet kívánjátok, hogy belőle növekedjetek az üdvösségre:
  3. ha ugyan megízleltétek, hogy milyen jó az Úr!
  4. Hozzá menjetek az élő Kőhöz, amelyet az emberek ugyan eldobtak (mint értéktelent), de Isten kiválasztotta és megbecsülte,
  5. és ti, mint élő kövek, épüljetek szellemi házzá, szent papsággá, hogy vigyetek fel szellemi áldozatokat, amelyeket szívesen fogad Isten, a Felkent Jézus által,
  6. ezért van benne az írásban: Lám! leteszek Sionban egy kiválasztott drága (becses) szegletkövet, és aki hisz abban, semmiképpen nem vall szégyent,
  7. nektek tehát, akik hisztek, érték ez, a hitetleneknek azonban a Kő, amelyet eldobtak az építők, az szegletkő lett,
  8. a megütközés (botlás) köve és a botránkozás (botrány) sziklája lett, akik beleütköznek az Igébe, nem engedelmeskednek abban, amire rendelve is lettek,
  9. ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonba vett (szerzett) nép vagytok, hogy így annak kiváló dolgait hirdessétek, aki a sötétségből titeket elhívott az Ő csodálatos fényébe,
  10. akik egykor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok, akik azelőtt nem nyertetek irgalmat, most pedig irgalmat nyertetek,
  11. szeretteim, kérlek (intelek) titeket, mint akik idegenek és zarándokok vagytok, tartózkodjatok a (hús)test kivánságaitól, amelyek harcolnak a lélek ellen,
  12. szép (eszményi) magatartástok legyen a nemzetek között, hogy amiben megszólnak titeket, mint rosszat tevőket, szép tetteitekből, amikor rátok ismernek, dicsőítsék az Istent a meglátogatás napján,
  13. az Úrért vessétek magatokat alá minden emberi rendelésnek (intézménynek) akár királynak, mint fölöttes hatalomnak (feljebbvalónak),
  14. akár vezetőknek, mint akiket Ő küld a rosszat tevők büntetésére, a jót tevőknek pedig kitüntetésére,
  15. mivelhogy ez az Isten akarata, jótevéssel némítsátok el az ostoba emberek tudatlanságát,
  16. mint szabadok, és nem mint olyanok, akik a szabadságot a rosszaság takarójául használják, hanem mint Isten rabszolgái,
  17. mindenkit tiszteljetek (becsüljetek), a testvériséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek,
  18. ti háziszolgák, rendeljétek alá magatokat minden félelemmel a gazdáitoknak, nem csak a jóknak és megértőknek, hanem a gorombáknak is,
  19. mert kegyelem az, ha valaki Isten iránti lelkiismeretessége által hordoz bánatot, igazságtalanul szenvedve,
  20. mert milyen dicsőség az, ha vétkeztek, és eltűritek az arculütést? de ha jót tesztek és szenvedve eltűritek, ez kegyelem (ez kedves) az Istennél,
  21. mert erre vagytok elhíva, mivelhogy a Felkent is szenvedett értetek, nektek példát hagyott hátra, hogy kövessétek a nyomdokait.
  22. Aki nem vétkezett, sem csalás nem volt található a szájában,
  23. aki, amikor szidták, nem viszonozta a szidalmat, amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem átadta magát az igazságosan ítélő bírónak,
  24. amikor a vétkeinket önmaga vitte fel testében a (száraz)fára, hogy a vétkeknek meghaljunk, az igazságosságnak éljünk: akinek sebei által gyógyultatok meg,
  25. mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most odafordultatok a lelketek pásztorához és felvigyázójához (felügyelőjéhez).

     3. Rész
  1. Hasonlóképpen az asszonyok engedelmeskedjenek a saját férjüknek, hogy ha némelyek nem engednek is az Igének, feleségük magatartása által szó nélkül is megnyerje őket,
  2. ha látják a ti félelemben szent tisztaságú magatartástokat,
  3. akiknek ékessége ne legyen külső, hajfonogatás és aranynak körülrakása vagy öltözékek felvevése,
  4. hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem romolhatatlanságában, ami Isten szemében értékes,
  5. mert így ékesítették egykor magukat a szent asszonyok, akik (elváró) reménységüket Istenbe vetették, engedelmeskedtek a saját férjeiknek,
  6. mint Sára hallgatott Ábrahámra, akit urának hívott, akinek gyermekei lesztek, ha jót tesztek és nem riadtok vissza semmiféle fenyegetéstől.
  7. Ti férjek, hasonlóképpen megértéssel lakjatok együtt; a gyengébbnek, az asszonyi edénynek megbecsülést adjatok, mint akik részestársak a kegyelmi életben, nehogy akadálya legyen az imádság(aitok)nak bennetek.
  8. Végül pedig mindannyian legyetek egyetértők, együttérzők, testvérkedvelők, jóindulatúak, alázatosságra törekvők,
  9. nehogy rosszal fizessetek rosszért, vagy szidalommal szidalomért, ellenkezőleg, mondjatok áldást, mivelhogy arra kaptatok elhívást, hogy áldás legyen sorsrészetek,
  10. mert aki akarja az életet szeretni és jó napokat látni, vonja el a nyelvét a rossztól, és ajkát, nehogy álnokságot szóljon,
  11. kerülje ki a rosszat és tegyen jót, keresse a békét, és járjon utána,
  12. mivelhogy az Úr szemei az igazságosokon vannak, és fülei a könyörgéseiken, az Úr orcája pedig azok ellen fordul, akik rosszat tesznek
  13. és ki az, aki nektek árthat, ha a jóért buzgók lesztek?
  14. de még ha szenvedtek is az igazságosság miatt, boldogok vagytok. A tőlük való félelem ne ijesszen meg benneteket, zavarba se essetek,
  15. az Urat, a Felkentet pedig szenteljétek meg a szíveitekben, és legyetek készek mindig megfelelni mindenkinek, aki számon kér titeket a bennetek lévő reménység felől, de szelídséggel és félelemmel,
  16. jó lelkiismeret birtokosai legyetek, hogy amiben leszólnak titeket, szégyenüljenek meg azok, akik szidalmazzák a ti Felkentben való jó magatartásotokat,
  17. mert jobb jótettekért - ha ez az Isten akarata - szenvedni, mint rosszat téve,
  18. mivelhogy a Felkent is meghalt egyszer a vétkekért, az igazságos az igazságtalanokért, hogy minket odavezessen az Istenhez, halálba vitték ugyan (hús)test szerint, de megeleveníttetett szellem szerint,
  19. ebben (v. és Énok) elment, és a börtönben lévő szellemeknek is kijelentett,
  20. akik engedetlenek voltak egykor, amikor megvárta az Isten hosszútűrése Noé napjaiban, míg elkészült a bárka, amelyben kevés, azaz nyolc lélek menekült meg vizen keresztül,
  21. aminek ellenképeként minket is most a bemerítettség ment meg, nem a (hús)test szennyének letétele, hanem a jó lelkiismeretért való folyamodás Istenhez, a Felkent Jézus feltámadása által,
  22. aki az Isten jobbján van, miután az égbe ment, és alája kerültek angyalok és hatalmasságok és erők.

     4. Rész
  1. Mivel tehát a Felkent szenvedett (hús)testben, ti is ugyanazzal a gondolattal fegyverkezzetek fel, hogy aki szenved (hús)testben, felhagy a vétkezéssel,
  2. hogy többé ne emberi vágyaknak, hanem Isten akaratának élje le a (hús)testben hátralevő időt,
  3. mert elég, hogy az eltelt időben a nemzetek akaratát műveltük, járván kicsapongásokban, vágyakban, borozásokban, dőzsölésekben, iszákosságban és tiltott bálványimádásokban,
  4. ezért idegenkedve nézik, hogy ti már nem rohantok a züllöttségnek ugyanabba a posványába, és ezért káromkodnak,
  5. de számot adnak majd Annak, aki készen van ítélni élőket és holtakat,
  6. mert azért hirdették az örömüzenetet a holtaknak is, hogy ha ítélet alá esnek emberként (hús)testben, éljenek Isten szerint Szellemben.
  7. Mindennek pedig a vége közeleg. Legyetek tehát okosak és józanok az imádságra,
  8. mindenek előtt pedig az egymás iránti szeretet bensőséges legyen bennetek, mivelhogy a szeretet leplet borít (elfedezi) a vétkek sokaságára,
  9. legyetek egymás iránt vendégkedvelők zúgolódás nélkül,
  10. ki-ki milyen kegyelmi ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten különféle kegyelmi ajándékának jó intézői,
  11. ha valaki szól, mint Isten szózatát mondja, ha valaki szolgál, azzal az erővel tegye, amelyet ad az Isten, hogy mindenben dicsőítést kapjon az Isten, a Felkent Jézus által, akié a dicsőség és a hatalom a korszakok korszakába nyúlóan. Ámen.
  12. Szeretteim! Nehogy idegenkedjetek a tűztől, amely megpróbáltatásul lett rajtatok, mintha valami különös dolog érne benneteket,
  13. hanem amennyi részt vállaltok a Felkent szenvedéseiben, annyira örüljetek is, hogy az Ő dicsősége kinyilvánulásakor (lelepleződésekor) is ujjongva örülhessetek,
  14. ha szidalmaznak a Felkent nevéért, boldogok vagytok, mivelhogy a dicsőségnek és az Istennek Szelleme megnyugszik rajtatok,
  15. mert senki se szenvedjen közületek, mint gyilkos vagy tolvaj vagy mint rosszat tevő vagy más dolgába avatkozó,
  16. ha pedig mint krisztusi (szenved), nehogy szégyellje, hanem dicsőítse az Istent ebben a névben,
  17. mivelhogy itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Isten házán, ha pedig először rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknak, akik nem hisznek Isten örömüzenetének,
  18. ha az igazságos is alig menekül meg, hol lesz az elvetemült és vétkes?
  19. Úgyhogy akik szenvednek az Isten akarata szerint, azok is jót cselekedve bízzák lelküket a hűséges Teremtőre.

     5. Rész
  1. Az elöljárókat (presbitereket), akik köztetek vannak, kérem én, az elöljárótárs és Felkent szenvedéseinek tanúja, aki a megjelenő dicsőségnek is részese vagyok.
  2. legeltessétek Istennek köztetek lévő nyáját, nem kényszerből, hanem önként, Isten szerint, nem rút haszonlesésből (piszkos nyereségvágyból), hanem készséges indulatból,
  3. nem is úgy, hogy uralkodjatok az osztályrészeken, hanem legyetek példaképei a nyájnak,
  4. úgy, amikor majd megjelenik a Főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.
  5. Ugyanúgy ti ifjak, rendeljétek alá magatokat az öregebbeknek, mindnyájan pedig egymásnak, az alázatosság szolgakötényét kössétek fel, mivelhogy az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad,
  6. Alázzátok meg tehát magatokat az Isten hatalmas keze alá (azért), hogy titeket felmagasztaljon alkalmas időszakban,
  7. minden gondotokat vessétek rá, mivelhogy törődik veletek (gondoskodik rólatok),
  8. józanok legyetek, virrasszatok, mert a ti ellenségetek, a vádló, mint ordító oroszlán széjjeljár, keresi, kit nyeljen el,
  9. akinek álljatok ellene szilárd hithűséggel, tudván, hogy ugyanezek a szenvedések várnak e világban a ti testvéreitekre.
  10. A minden kegyelemnek az Istene pedig, aki elhívott minket korszakra szóló üdvösségére a Felkentben, rövid szenvedés után Ő maga fog helyreigazítani, megszilárdítani, biztos alapra helyezni!
  11. Övé a hatalom a korszakok korszakaiba nyúlóan. Ámen.
  12. Szilvánusz által, aki nektek hithű testvéretek - úgy vélem, röviden írtam nektek, bátorítva és tanú(bizony)ságot téve, hogy ez az Isten igaz kegyelme, amelyben álltok.
  13. Köszöntenek titeket, akik Babilonban kiválasztottak, és Márk, az én fiam.
  14. Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik a Felkentben vagytok.